Az Európai Parlament képviselői aggódnak a magyar digitális hatóság függetlenségének hiánya miatt

Az Európai Parlament képviselői aggodalmuknak adtak hangot a Magyarország által kijelölt hatóság függetlenségével kapcsolatban, amely az EU vadonatúj tartalommérséklési szabályrendszerének érvényesítésére hivatott.

2024. február 17-én lép majd hatályba a digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA), mely jogszabály azt szabályozza, hogy az online szereplőknek hogyan kell kezelniük az illegális és káros tartalmakat. Ehhez minden uniós tagállamnak ki kell neveznie egy nemzeti digitális szolgáltatási koordinátort (DSC), aki a törvény végrehajtásával foglalkozik. Magyarország esetében ez a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) lesz. 36 európai parlamenti képviselő levelet írt Margrethe Vestagernek, az Európai Bizottság ügyvezető alelnökének és Thierry Breton belső piacért felelős biztosnak, mert szerintük az NMHH nemzeti koordinátori kinevezése sértheti "a rendeletben foglalt függetlenségi követelményeket".

"A magyar kormány az NMHH-ra bízná az online platformok és digitális szolgáltatások ellenőrzését, amely a kormánypropaganda egyik fő gerincét képezi. Ez további veszélyeket jelent a Magyarországon megmaradt nyilvánosság szabadságára, ezért fordulunk a Bizottsághoz" - mondta a levél egyik aláírója, Donáth Anna magyar EP-képviselő. "Az az elvárásunk, hogy a Bizottság szerezzen érvényt az európai jognak, és gondoskodjon arról, hogy az NMHH valóban független hatóság legyen" - mondta az Euractivnak. A levél hangsúlyozza, hogy a hatóságoknak a feladatok ellátása során "teljes függetlenséggel kell eljárniuk", és "mentesnek kell maradniuk minden külső befolyástól, legyen az közvetlen vagy közvetett, és nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat más hatóságoktól vagy magánfelektől". Ez magában foglalja a "magán- és állami szervektől való függetlenséget is, anélkül, hogy kötelesek lennének vagy fogadhatnának el utasításokat, beleértve a kormányt is".

A digitális szolgáltatások koordinátorának függetlenségét a DSA rögzíti, mivel ez a hatóság lesz felelős a közösségi médiában a tartalom moderálásával kapcsolatos panaszok kezeléséért, ami valóban kényes feladat a szólásszabadság tekintetében. Az EP-képviselők levelükben megemlítik a magyar médiaszabályozó, az NMHH részét képező Médiatanács függetlenségének hiányát és hivatkoznak az Európa Tanács és civil szervezetek megállapításaira. A törvényhozók aggodalmukat fejezték ki amiatt is, hogy a Médiatanács vezetése változatlan maradt, annak ellenére, hogy az Európai Parlament már 2011-ben aggodalmát fejezte ki, "hogy Magyarország részéről egyértelműen fennáll a veszélye annak, hogy súlyosan megsérti azokat az értékeket, amelyekre az Unió épül".

A képviselők azt is megjegyezték, hogy "2022. július 15-én az Európai Bizottság úgy döntött, hogy az Európai Unió Bírósága elé citálja a magyar kormányt", "mivel az megsértette az uniós távközlési szabályokat azzal, hogy a Médiatanács rendkívül megkérdőjelezhető indokokkal elutasította a Klubrádió rádióspektrum-használati kérelmét". A Klubrádió a Médiatanács döntése nyomán már csak interneten hallgatható, mivel állítólag megsértette a magyar médiatörvény rendelkezéseit. Donáth 2019-ben azért fordult a Bizottsághoz, hogy "vizsgálja meg, hogy a Fidesz a saját embereivel töltötte-e fel tisztességtelenül a Médiatanácsot".

A levél kérdéseket is tartalmaz a Bizottsághoz arra vonatkozóan, hogy az NMHH megfelel-e a függetlenségi követelményeknek, továbbá a Bizottság "fontolgatja-e, hogy a Médiatanáccsal a DSA érvényesítésére vonatkozó megállapodás aláírását az elfogadás jeleként", és milyen intézkedéseket tesznek annak biztosítására, hogy a DSC-k "teljes függetlenséggel járjanak el, és minden külső befolyástól mentesek maradjanak". A Bizottság szóvivője az Euractiv kérdésére megerősítette, hogy a Bizottság megkapta a levelet, "elemezni fogja azt, és megfelelő időben válaszol". A szóvivő azt is megjegyezte: "A Bizottság jogsértési eljárást fog indítani, ha úgy ítéli meg, hogy a tagállamok nem tartják be az uniós jogot". Egy nemrégiben készült tanulmány azonban azt mutatja, hogy a Bizottság egyre kevesebb jogsértési eljárást indít a tagállamok ellen.

A képviselők arra is rámutattak, hogy a DSC-k kinevezését a Bizottságnak szorosan nyomon kell követnie, hogy "betartják-e a DSA követelményeit és elveit". Emellett "iránymutatást és támogatást" kell nyújtaniuk a tagállamoknak, hogy segítsenek "a kinevezési folyamatban és az esetleges kihívások kezelésében" - olvasható a levélben. A Bizottságnak továbbá "szorosan együtt kell működnie" a DSC-kkel annak érdekében, hogy a DSA hatékony végrehajtását biztosítsa. A levél megemlíti, hogy a Bizottság testületei 2023 októberében "megkezdték az igazgatási megállapodások aláírását a nemzeti szabályozó hatóságokkal és a leendő DSC-kkel a DSA-val kapcsolatos hatékony koordináció biztosítása érdekében". "Az első megállapodásokat már több tagállami hatósággal is aláírták" - teszi hozzá a dokumentum. "Az uniós polgárok alapvető jogainak biztosítása a digitális terekben a DSA egyik fő célkitűzése, és reméljük, hogy gyorsan kivizsgálják ezt az ügyet" - zárul a levél.

Bár a DSA végrehajtásának határideje közeledik, eddig csak Magyarország, Olaszország és Spanyolország nevezte ki koordinátorát, Németország például valószínűleg le fogja késni a határidőt. Az Euractiv megkereste az NMHH-t kommentárért, de a cikk megjelenéséig nem kapott választ.