Gondolataival mozgat egy egeret a Neuralink első emberi páciense

Elon Musk közölte, hogy közel egy hónappal azután, hogy beültették a páciensbe a Neuralink cég chipjét, az első emberi kísérleti résztvevő képes agyával irányítani egy számítógépes egeret, A részletek azonban továbbra is ismeretlenek, és úgy tűnik, hogy más, agy-számítógép interfészeken dolgozó cégek eddig több technológiai akadályt vették sikeresen, mint a Neuralink.

"A fejlődés jó, a páciens úgy tűnik, teljesen felépült és képes irányítani az egeret a képernyőn pusztán gondolkodással" - mondta Musk, az agychipes startup tulajdonosa. "Megpróbálunk minél több gombnyomást elérni csak gondolatokkal, jelenleg ezen dolgozunk. Bal egér, jobb egér, egér le, egér fel" - mondta, "amire nagyjából akkor van szükség, ha kattintani és húzni akarsz valamit." Musk a múlt hónapban közölte, hogy a vállalat befejezte az első beültetési műtétet egy emberi tesztalanyon, miután tavaly engedélyt kapott arra, hogy a chip-implantátum és a sebészeti eszközök biztonságosságát és működőképességét embereken tanulmányozza.

A kísérleti pácienseknél egy chipet helyeznek el műtéti úton az agynak abba a részébe, amely a mozgás szándékát irányítja. Egy sebészeti robot által telepített chip rögzíti és továbbítja az agyi jeleket egy alkalmazásnak. A kezdeti cél az, hogy "az emberek képesek legyenek egy számítógépes kurzort vagy billentyűzetet irányítani pusztán a gondolataik segítségével" - írta a cég szeptemberben. Az agyi chiptechnológia első emberi kipróbálásának korai sikere fontos mérföldkövet jelenthet a Neuralink azon erőfeszítései számára, hogy a potenciálisan életet átalakító technológiát - különösen a mozgásra és kommunikációra képtelen emberek számára - a laboratóriumból a való világba vezesse. Musk azonban kevés részletet és bizonyítékot közölt a művelet eredményéről, így egyelőre nem világos, hogy a beültetés milyen jelentős tudományos előrelépést jelent.

A Neuralink célja végső soron az, hogy az implantátumok segítségével az emberi agyat számítógépekhez kapcsolja, hogy például bénult emberek okostelefonokat vagy számítógépeket tudjanak irányítani, vagy vakok visszanyerjék látásukat. A meglévő agy-gép interfészekhez hasonlóan a vállalat implantátuma is összegyűjtené az agy által küldött elektromos jeleket, és azokat cselekvésekként értelmezné. Musk a múlt hónapban azt mondta, hogy a cég első terméke a Telepathy nevet viseli majd, hozzátéve, hogy a kezdeti felhasználók olyan emberek lesznek, akik elvesztették végtagjaikat. "Képzeljük el, ha Stephen Hawking gyorsabban tudott volna kommunikálni, mint egy gyorsgépíró vagy egy árverésvezető. Ez a cél" - írta.

Egy dolog világos: a fogyasztók nem fognak egyhamar széles körben hozzáférni a technológiához. Mielőtt a Neuralink agyi implantátumai a szélesebb piacra kerülnének, hatósági jóváhagyásra van szükségük. Más, hasonló munkát végző cégek már messzebbre jutottak a kutatási folyamatban: a Synchron nevű cég például 2021 óta dolgozik emberi kísérleteken. A vállalat ez év elején közölte, hogy agyi implantátumot megkapott eszköze korai emberi tesztelői - akik mindannyian "súlyos bénulásban" szenvednek - képesek voltak arra, hogy az eszközzel egy személyes számítástechnikai eszközt irányítsanak "a rutinszerű digitális tevékenységekhez", például SMS-ezéshez, e-mailezéshez és online vásárláshoz.

A Neuralink ellen 2022-ben hatósági vizsgálat indult, mert egy majom meghalt, amikor megpróbálták rávenni az állatot, hogy játsszon a Ponggal, az egyik első videojátékkal. 2022 decemberében az alkalmazottak a Reutersnek elmondták, hogy a vállalat elsiette a piacra dobást, ami az állat pusztulásához és szövetségi vizsgálathoz vezetett. Tavaly májusban azonban a Neuralink megkapta az FDA, az amerikai gyógyszerügyi hivatal engedélyét az emberi klinikai vizsgálatokra, és néhány hónappal később a startup elkezdte felvenni a nyaki gerincvelő-sérülés vagy amyotrófiás laterálszklerózis (ALS) okozta kvadriplégiában szenvedő betegeket.