A Microsoft visszavonulása Japán tarolását hozhatja a konzolpiacon

A Microsoft döntése, hogy feladja a Sonyval és a Nintendóval a játékhardverek elsőségéért folytatott 23 éves versenyt, megnyitotta az utat Japán számára, hogy ismét a konzolok vitathatatlan hazája legyen.

A konzolháború új korszakának kilátása felcsillantotta a japánrajongók reményét, ugyanakkor az elemzők és befektetők felvetették azt a kérdést, hogy meddig fog még létezni a dedikált játékgépek egész műfaja. Phil Spencer, a Microsoft játékért felelős vezetője a múlt hónapban felfedte, hogy a felhőalapú játékokra való új összpontosítás részeként a korábban kizárólag Xbox-exkluzívnak minősülő játékokat a rivális platformokon is kiadják. Bár az amerikai technológiai óriásvállalat elmondta, hogy még mindig dolgozik a nagyobb teljesítményű konzolok új generációján, az elemzők szerint hosszú távú iránya egyértelmű.

"Minden jel arra mutat, hogy a hardver egyre kevésbé lesz fontos a Microsoft számára, így fennáll annak a lehetősége, hogy visszatérhetünk egy olyan pontra, mint az 1990-es években, amikor az életképes konzolválaszték mind japán volt" - mondta Serkan Toto, a Kantan Games játékokkal foglalkozó tanácsadó cég vezetője. A konzolharc feladása, hogy a Microsoft a szoftverekre koncentrálhasson, hatalmas győzelemként értékelhető Japán számára. Sokak számára a Super Mario, a Sonic the Hedgehog, a Final Fantasy és a Pokémon szülőhazája a konzolok szellemi otthona, és az iparág "aranykorszakának", a Nintendo vs. Sega, majd később a Nintendo vs. Sony összecsapásoknak a helyszíne volt az 1980-as és 1990-es években.

"Lehet, hogy nem fog azonnal bekövetkezni, mert a felhős játéktechnológia nyilvánvalóan még nem áll készen, de a Microsoft jelzései alapján fennáll a lehetősége annak, hogy visszatérünk egy teljesen japán konzoliparhoz, ahol a Sony és a Nintendo a maga különböző, egyedi módján uralja a piac egy-egy részét" - mondta David Gibson, az MST Financial elemzője. A kizárólag Japánra korlátozódó játékhardver-iparághoz való visszatérés azonban még egyértelműbben meghatározhatja a konzolok kereskedelmi zsákutcáját. Pelham Smithers független játékelemző szerint ez a kérdés különösen élesen érintheti a Sony-t, amely a múlt héten bejelentette, hogy 900 alkalmazottat akar leépíteni játékokkal foglalkozó részlegénél. "A Sony számára elég nehéz volt a PS5-be való befektetések szükségességével érvelni - és akkoriban sokan azt mondták, hogy a PS5 lesz az utolsó a sorban, de a Microsoft konzoljátékok iránti elkötelezettsége segített a cégen" - mondta Smithers.


A Nintendo eközben az időzítés kérdésével néz szembe. A 2017-ben megjelent Switch masinája mostanra már egyes mobiltelefonokkal összehasonlítva is jelentősen alulteljesít, így azt mindenképpen le kell cserélni egy következő generációs utódra. A kiotói székhelyű vállalat azonban még nem árulta el, hogy pontosan mikor teszi ezt meg és az hogyan fog kinézni. Elemzők szerint a Nintendót még mindig traumatizálják a 2012-es tapasztalatok, amikor a világsikert aratott Wii konzol rosszul kitalált utódját piacra dobta. A meglévő Switch eladásai tiszteletre méltóak, de nagyjából mindenki, aki akarta a konzolt, mostanra már vett egyet. A piac nagyon vár az utódra, és sokan lehet, hogy visszafogják a Switchre szánt játékok vásárlását az új gép megjelenése előtt.

A Sony problémái egészen mások: az immár négyéves PS5-ös gép népszerű, de a játéküzletágat most "könyvelők" irányítják, nem pedig a kreatív üzletág vezetésére felkészült emberek. A PlayStation korábbi generációit úgy indították útjára, hogy a masinát kezdetben veszteséggel értékesítették, majd az alkatrészek ára gyorsan csökkent, így a vállalat nullszaldós lett, és idővel lehetővé vált az árcsökkentés a vásárlók számára. A PS4 megjelenésének ötödik évére a termék két árcsökkentésen esett át, összesen 100 dollár értékben. A PS5 esetében ez nem történt meg. "A Sony nem hajlandó 100 dollárral csökkenteni az árakat a kereslet élénkítése érdekében, mert az 2 milliárd dollár nyereségbe kerülne" - mondta Gibson.

A Microsoft hatalmas összegeket költött játékstúdiók felvásárlására - például az Activision 75 milliárd dollárba került -, és hasonló problémákkal küzd a hardverek gazdaságosságával kapcsolatban. Elemzők szerint az amerikai vállalatnak nagyobb motivációja lehet, mint a Sonynak, hogy minden platform királyává váljon. Lehet, hogy mindez olyan szituációt eredményez, ahol mindenki nyer: a Microsoft növelheti a nyereséget azzal, hogy más platformokon is megjelenteti a játékait, míg a Nintendo és a Sony "kevésbé erős versennyel" nézne szembe, és előnyére válna, ha a vásárlók szélesebb címválasztékkal rendelkeznének.

De az egyik tényező, amely megakadályozhatja, hogy a Microsoft teljesen feladja az Xboxot, ugyanaz, ami a Sony-t és a Nintendót is a piacon tartja - a játékosok heves hűsége. "A Microsoft már meggyőzte a vásárlóit a hardver megvásárlásáról; azzal, hogy azt mondja nekik, hogy az Xbox-játékok minden egyéb platformon is elérhetőek lesznek, azt kockáztatja, hogy felzaklatja a legelkötelezettebb és legdogmatikusabb vásárlóit" - mondta Robin Zhu, a Bernstein elemzője.