Megdöbbentően sok pénzt nyel el a mesterséges intelligencia

A mesterséges intelligencia építéséért folytatott versenyben részt vevő cégek számára kezdenek körvonalazódni azok a kiadások, amelyeket a technológia igényel - és ezek megdöbbentően nagyok.

Ha 2023 a technológiai iparban a chatbotok éve volt, akkor 2024 az infrastruktúra éve lesz. Talán nem hangzik olyan izgalmasnak, de az iparági boom a kulisszák mögött több tízmilliárd dollárt igényel. Az Amazontól a Metáig a vállalatok a mesterséges intelligencia kiszolgálására készítik fel adatközpontjaikat. Hatalmas új létesítményekbe fektetnek be, miközben még olyan helyek, mint Szaúd-Arábia is versenyeznek az MI működtetésére alkalmas szuperszámítógépek terén. Úgy tűnik, hogy szinte mindenki, aki a technológia területén tevékenykedik, vagy hatalmas pénzhalmok felett rendelkezik, beleveti magát a kiadási lázba, amely egyesek szerint évekig tarthat. A Microsoft, a Meta és a Google anyavállalata, az Alphabet a héten hozta nyilvánosságra, hogy csak az év első három hónapjában együttesen több mint 32 milliárd dollárt költöttek adatközpontokra és egyéb tőkekiadásokra. A vállalatok a befektetőkkel folytatott beszélgetések során mind azt mondták, hogy nem tervezik az MI-re fordított kiadások lassítását.

Annak legegyértelműbb jeleként, hogy az MI mára egy hatalmas technológiai infrastruktúra kiépítésének történetévé vált, a Meta csütörtökön közölte, hogy a korábban jelzettnél több milliárddal többet kell költenie az MI-hez szükséges chipekre és adatközpontokra. "Úgy gondolom, hogy van értelme belevágni, és ezt fogjuk is tenni" - mondta Mark Zuckerberg vezérigazgató. A szembeötlő költekezés egy régi példabeszédet tükröz a Szilícium-völgyben: a kaliforniai aranylázban nem a bányászok szerezték a legnagyobb vagyont, hanem azok, akik az ásókat árulták. Kétségtelen, hogy az Nvidia, amelynek chipeladásai az elmúlt évben több mint megháromszorozódtak, a legnyilvánvalóbb MI-nyertes.

A mesterséges intelligencia kiszolgálására fordított pénz a kilencvenes évek dotcom-boomjának költési tredjét is felidézi. A webböngészők és az újszerű e-kereskedelmi weboldalak körüli izgalom ellenére az igazi pénzt az olyan szoftveróriások keresétk, mint a Microsoft és az Oracle, a chipgyártó Intel, valamint a Cisco Systems, amely a számítógépes hálózatokat összekötő eszközöket gyártotta. A felhőalapú számítástechnika azonban egy új vonással bővült: mivel a legtöbb startup és az iparági nagyvállalatok szolgáltatóknál helyezik el rendszereiket, a technológiai ipar legnagyobb vállalatai most nagy összegeket költenek az ügyfelek elcsábításának reményében. A Google tőkeköltségei - nagyrészt az adatközpontok építésére és felszerelésére fordított pénz - az első negyedévben majdnem megduplázódtak - közölte a vállalat. A Microsofté 22 százalékkal nőtt. Az Amazon - amely kedden számol be eredményről - várhatóan csatlakozik a trióhoz.

A Meta befektetői elégedetlenek voltak Zuckerberggel és több mint 16 százalékkal küldték lejjebb a vállalat részvényeinek árfolyamát. Zuckerberg azonban - akit néhány évvel ezelőtt még a részvényesek a fenébe kivántak a kiterjesztett és virtuális valóságra tervezett költekezés miatt - most nem kért elnézést azért a pénzért, amelyet cége az MI-re fordít, és akár évekig tartó türelmet kért. "Optimizmusunk és ambícióink mostanra eléggé megnőttek" - mondta.


A Microsoft költekezése nem okozott gondot a befektetőknek. Ez az egyetlen nagy technológiai vállalat, amely pénzügyi részleteket közölt az MI-üzletágáról, amely a felhőalapú számítástechnikai üzletág növekedésének több mint egyötödéhez járult hozzá. Ez három hónap alatt 1 milliárd dollárt tett ki. A Microsoft szerint a generatív MI-üzletág még nagyobb is lehetett volna ha a vállalat adatközpont-kínálata elegendő lett volna a kereslet kielégítésére, ami aláhúzza a folyamatos építkezés szükségességét. Az MI-beruházások leginkább a Microsoft fő felhőalapú számítástechnikai ajánlatát, az Azure-t érintik, és segítenek számára új ügyfeleket vonzani. "Szinte mindenki számára, aki bármilyen MI-projektet hajt végre, az Azure lett az első számú kikötő" - mondta Satya Nadella, a Microsoft vezérigazgatója.

A Google csak annyit közölt, hogy a felhő üzletágának eladásai 28 százalékkal nőttek, beleértve "az MI növekvő hozzájárulását". Andy Jassy, az Amazon vezérigazgatója a részvényeseknek írt levelében ebben a hónapban azt mondta, hogy nagy figyelmet fordítottak az MI-alkalmazásokra, mint például a ChatGPT, de az infrastruktúra és az adatok körüli technikai erőfeszítések igénye "óriási". A számítástechnikai infrastruktúra esetében "a kulcs a benne lévő chip" - mondta, hangsúlyozva, hogy a költségek csökkentése és a chipek teljesítményének növelése kulcsfontosságú szempont az Amazon saját MI-chipek kifejlesztésére irányuló erőfeszítéseiben.

Az infrastrukturális igények általában két csoportba sorolhatók: az első a legnagyobb, legmodernebb modellek építése, amelynek költsége egyes MI fejlesztők szerint hamarosan meghaladhatja az 1 milliárd dollárt. A vezérigazgatók szerint a legmodernebb rendszerek fejlesztésén való közvetlen vagy partnerekkel közös munka elengedhetetlen ahhoz, hogy a technológia élvonalában maradhassanak. Aztán ott van még az úgynevezett következtetés, vagyis a modellek lekérdezése, hogy ténylegesen használni lehessen őket. Ez magában foglalhatja azt, hogy az ügyfelek használják a rendszereket, például egy biztosító generatív MI-t használ az ügyfélpanaszok összegzésére, vagy maguk a vállalatok közvetlenül saját termékeikbe építik be az MI-t, ahogyan azt a Meta tette nemrégiben a chatbot asszisztens Facebook és Instagram rendszerbe ágyazásával. Ez is drága.

Az adatközpontok kiépítése és felszerelése időbe telik. A chipek ellátási hiányokkal és költséges gyártással küzdenek. Susan Li, a Meta pénzügyi vezetője szerint a vállalat ilyen hosszú távú elköteleződések mellett a "helyettesíthetőséggel" biztosítja be magát. A vállalatnak mozgástérre van szüksége ahhoz, hogy megváltoztathassa az infrastruktúra felhasználási módját, ha a jövő nem pontosan úgy alakul, ahogyan azt várta.