Az európai bankok attól tartanak, hogy az MI növelni fogja függő­sé­güket az amerikai IT-cégektől

Az európai bankok aggódnak amiatt, hogy a mesterséges intelligencia növekvő használata az amerikai nagy techcégektől való függőségük növekedését jelenti, és újabb kockázatokhoz vezet az ágazat számára.

Az MI-őrület hatására a legkülönfélébb szervezetek sietnek a technológia bevezetésével, vagy legalábbis annak felmérésével, hogyan lehetne azt alkalmazni, hogy előnyt szerezzenek az üzletágukban. A mesterséges intelligencia fejlesztéséhez és betanításához szükséges hatalmas mennyiségű számítási erőforrás azonban azt jelenti, hogy ezek a szervezetek azt kockáztatják, hogy függővé válnak attól a kisszámú vállalattól, amelyik ezeket az erőforrásokat ellenőrzi, és amelyiknek a többsége amerikai székhelyű.

Ez a helyzet néhány bankot aggaszt - hangzott el az Amszterdamban megrendezett Money 20/20 pénzügyi technológiai konferencián. Bahadir Yilmaz, az ING vezető elemzési igazgatója szerint a bankok egyik legnagyobb kockázata, hogy kevés technológiai cégtől függenek. Különösen az európai bankoknak kell biztosítaniuk, hogy váltani tudjanak a különböző technológiai szolgáltatók között, és elkerüljék a beszállítói függőséget.

Yilmaz ugyanakkor elismerte, hogy a jövőben várhatóan jobban támaszkodnak majd a nagy techcégekre az infrastrukturális szolgáltatások terén, éppen az MI-modellek képzéséhez szükséges hatalmas erőforrások miatt. "Szükség lesz rájuk, mert hatalmas gépi teljesítmény kell ezekhez a technológiákhoz. Egy bank számára nem igazán megvalósítható, hogy ezt a technológiát saját maga építse ki” - ismerte el. Joanne Hannaford, a Deutsche Bank vállalati bankjának CIO-ja egyetértett ezzel: „A mesterséges intelligencia hatalmas mennyiségű számítási kapacitást igényel, és ezt a számítási kapacitást csak a nagyvállalatoktól lehet megrendelni”.

"Fontos megjegyezni, hogy a bankok felhőigényei idővel változhatnak a jövőbeli MI-projektek típusa és összetettsége miatt. Míg a nagyobb hiperskalálókat gyakran azért keresik, mert képesek támogatni a nagy generatív MI-modellek képzését, a kisebb modelleket helyi gépeken is lehet futtatni. - emelte ki Adrian Bradley, a KPMG UK felhőalapú átalakításért felelős vezetője. "Bár a sebesség és a pontosság alacsonyabb lehet, az MI-modellek helyi futtatásának előnye a többletbiztonság és az adatok feletti ellenőrzés. Ezért a bankoknak körültekintően kell eljárniuk, hogy hol és hogyan használnak MI-t. Ez arra világít rá, hogy a felhőpiacon választékra van szükség az innováció ösztönzése, a belépési korlátok csökkentése és a könnyű bevezetés érdekében."


A gigacégek az elmúlt egy-két évben rengeteget költöttek az MI-re. Piackutató cégek jelentései szerint a nagy felhőszolgáltatók felszívták az Nvidia GPU-készleteit MI-szolgáltatások kiépítése érdekében, valószínűleg arra számítva, hogy profitot termelhetnek az MI-szolgáltatások eladásából az ügyfeleknek, például a bankoknak. A vezető MI-fejlesztők közül sokan - például az OpenAI is - amerikai vállalat, és ez a vállalat szoros kapcsolatban áll a felhőóriás Microsofttal. Az amerikai felhőszolgáltató cégek azonban már most is trösztellenes vizsgálatokkal néznek szembe Nagy-Britanniában és Európában azzal kapcsolatban, hogy összességében túl nagy befolyással rendelkeznek-e az IT-szolgáltatások piacán.

A brit szabályozó hatóság, az Ofcom megállapította, hogy az AWS és az Azure együttesen 2022-ben a brit felhőinfrastruktúra-szolgáltatások piacának 70-80 százalékát tette ki, további 5-10 százalékért pedig a Google Cloud felelős. A brit versenyfelügyelet, a Competition and Markets Authority (CMA) is vizsgálja a nagy techcégek és az MI-startupok között kialakult kapcsolatokat. A CMA arra figyelmeztetett, hogy egy maroknyi domináns technológiai cég - a Google, az Amazon, a Microsoft, a Meta és az Apple (GAMMA) - partnerségek, befektetések és megállapodások hálóján keresztül hatékonyan kiiktathatja az MI-piaci versenyt.

Az Európai Központi Bank által nemrégiben közzétett jelentés a pénzügyi ágazatot a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kockázatokkal és előnyökkel foglalkozott. Figyelmeztetett arra, hogy bár az MI potenciálisan javíthatja az adatok feldolgozását és generálását, jelentős adatminőségi problémákra lehet hajlamos. Különösen az alapmodellek betanításának módja miatt nagyobb valószínűséggel építhetnek be torzításokat vagy hibákat, amelyek a felhasznált adatokban rejlenek, és a modellek hajlamosak a hallucinációra - mondta az EKB. A jelentés a technológiai szolgáltatóktól való nagyobb függőség kockázatát is kiemelte. "Attól függően, hogy a pénzintézetek rendelkeznek-e házon belüli kapacitással az alapmodellek fejlesztéséhez, előfordulhat, hogy az alaparchitektúrát külső cégektől kell beszerezni. Ez növeli a harmadik féltől való függőséget, és adatvédelmi aggályokat is felvethet, ha a harmadik fél által biztosított modelleket bizalmas belső adatok felhasználásával finomhangolják” - áll a jelentésben.

Május végén az EU pénzügyi piacokat felügyelő hatósága, az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) iránymutatást adott ki a mesterséges intelligenciát alkalmazó pénzügyi szolgáltató vállalkozások számára. Ez alapvetően megerősítette, hogy a mesterséges intelligencia felhasználása az uniós MiFID-szabályozás hatálya alá tartozik, ami azt jelenti, hogy a vállalatok továbbra is felelősek a megtett intézkedésekért. Talán ez az oka annak, hogy a Money 20/20 konferencián a mesterséges intelligenciával kapcsolatban a hangsúly az emberek megtartásának fontosságán volt, nem pedig a helyettesítésükön. "Egyes fintechek hangoztatták, hogy az MI bizonyos szerepkörökben helyettesíti az embereket, de az eseményen az általános hangulat inkább arról szólt, hogy az MI támogatja az emberek termelékenységét” - mondta Philip Benton, az Omdia vezető fintech elemzője.