Ember által készített fotóval csaltak egy MI művészeti versenyen

Az emberi fotós által készített kép 3. helyezett lett, de miután alkotója leleplezte magát, kizárták a versenyből. Az, hogy az emberek gépnek adják ki magukat, nem éppen a kreatív szellem győzelme.

Egy fotópályázaton a zsűri kizárta az egyik képet, amelyet eredetileg az első három helyezett közé választottak az MI kategóriában. A kizárás oka az volt, hogy a fotót valójában ember készítette, és nem egy mesterséges intelligenciamodell generálta. Az 1839 Awards tavaly indult útjára, hogy "a fotográfiát mint művészeti formát tisztelje". A zsürijében tapasztalt szakemberek ülnek, akik többek között a The New York Times, a Christie's és a Getty Images fotóival dolgoznak. A verseny szabályai arra törekedtek, hogy a mesterséges intelligenciával készült képeket külön kategóriába sorolják, hogy elkülönítsék az egyre lenyűgözőbb képgenerátorok munkáját azokétól, akik "a fényképezőgépet művészi médiumként használják" - ahogy az 1839 Awards honlapja fogalmaz.

A nem mesterséges intelligenciával készült kategóriák esetében az 1839 Awards szabályzata megjegyzi, hogy "fenntartják a jogot arra, hogy bizonyítékot kérjenek arra vonatkozóan, hogy a képet nem mesterséges intelligenciával készítették, valamint az eredeti fájlok tulajdonjogának igazolására". Úgy tűnik azonban, hogy a díjátadók elfelejtettek bizonyítékot kérni arra vonatkozóan, hogy az MI kategóriában benyújtott pályaműveket valóban egy algoritmus készítette.

Emiatt Miles Astray fotós a "Flamingó" című fotóját az MI által generált képek kategóriájába nevezte be, ahol az előválogatottak közé került, majd a harmadik helyre választották a rengeteg másik pályaművel szemben. A fotó elnyerte az MI kategória People's Choice Award díját is. A weboldalán Astray elmeséli a kép történetét is: egy arubai hajnalon, 5 órakor készült, és egy olyan flamingót ábrázol amely látszólag elveszítette a fejét. Astray elmondta, hogy azért nevezte be a fotót a mesterséges intelligencia kategóriába, "hogy bebizonyítsa, hogy az ember által készített tartalom nem veszítette el jelentőségét, hogy az anyatermészet és emberi értelmezői még mindig képesek legyőzni a gépet, és hogy a kreativitás és az érzelem több, mint számjegyek sora".


Ez nem teljesen alaptalan aggodalom. Tavaly Boris Eldagsen német művész került a címlapokra, miután az MI által generált "The Electrician" című képe elnyerte a Sony World Photography Organization által kiírt Sony World Photography Award első díját a kreatív kategóriában. Eldagsen végül visszautasította a díjat, és azt írta, hogy "pimasz majomként nevezett be, hogy kiderítse, felkészült-e a verseny a mesterséges intelligenciával készült képekre". Nem így van".

Miután Astray felfedte csalását, az az 1839 Awards szervezői közleményt adtak ki. E szerint Astray pályázatát azért zárták ki, mert "nem felelt meg a mesterséges intelligencia által generált kép kategóriára vonatkozó követelményeknek. Megértjük, hogy ez volt a lényeg, de nem szeretnénk megakadályozni más művészeket abban, hogy az MI kategóriában nyerjenek. Reméljük, hogy ez felhívja a figyelmet (és reményteli üzenetet küld) a többi, az MI miatt aggódó fotósnak". Astray a maga részéről azt mondja, hogy az 1839 Awards-ról való kizárása "teljesen indokolt és helyes döntés volt, amelyre számítottam és teljes mértékben támogatom". De azt is írja, hogy az alkotás sikere a díjátadón "nem csak nekem, hanem sok más kreatívnak is győzelem".


A verseny honlapján a kép az első és a második helyezett társaságában
De a művészet nem olyan, mint a sakk, ahol a gépi tanulás hatékonyságának nyers ereje még a legjobb emberi játékosokat is tehetetlenné tette. Danielle Baskin konceptuális művész szerint "az összes modern MI művészet konvergál egymáshoz, hogy hasonló stílusban nézzenek ki, így az én optimista spekulációm az, hogy az emberek sokkal több emberi művészt alkalmaznak majd". A művészeti alkotásokról alkotott véleményünk azonnal árnyalódik, amint az "MI generált" címkét felragasztják rájuk. Lehet, hogy egy kicsit görbén osztályozzuk a művet ("Hát, gépi alkotáshoz képest nem rossz"), vagy lehet, hogy szigorúbban ítéljük meg mesterséges létrehozása miatt ("Nyilvánvalóan nincs benne emberi kéz").

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos műalkotásokra adott reakciók tükrözik mindazt a félelmet és ígéretet, amely a számítógépek további térhódításával jár együtt olyan területeken, amelyekről nemrég még azt hittük, hogy kizárólag "emberi", valamint ennek a tendenciának a gazdasági és filozófiai hatásait. És ezek az emberközpontú elfogultságok azt jelentik, hogy nem tehetünk mást, mint hogy más szemmel ítéljük meg az MI-alkotásokként bemutatott műalkotásokat. Egy emberi fotó benevezése egy mesterséges intelligencia által generált fotópályázatra többet mond arról, hogyan használhatjuk ki ezeket az elfogultságokat, mint az ember vagy a gép eredendő felsőbbrendűségéről egy olyan szubjektív területen, mint a művészet.