Borús jövő előtt állnak az online zeneszolgáltatások

Veszélybe kerültek a Napster alternatívái

A legtöbb felhasználó egyszerűen letudta a Napster problémáit, mondván ha nincs Napster, van számos egyéb hasonló szoftver illetve szolgáltatás, mint például a Gnutella és az AudioGalaxy Satellite. Az új szolgáltatások a nagy elődhöz képest kifinomultabb lehetőségekkel, és gyorsan növekvő felhasználótáborral bírtak. A kiadók azonban széleskörű bosszúhadjáratot indítottak az állítólag dollármilliárdos károkat okozó szolgáltatások új képviselői ellen is.

Az alternatív zeneszolgáltatások, már amelyek még működnek, így minden bizonnyal hamarosan a Napster sorsára jutnak, vagyis vagy bevezetnek egy olyan szűrőrendszert, amely tulajdonképpen használhatatlanná teszi a hálózatot, vagypedig fizetős szolgáltatást indítanak. A felmérések szerint a felhasználók többsége azonban nem használna előfizetés-alapú zeneszolgáltatásokat.

Szomorú dalok szóltak az MP3.com csúcstalálkozón

A kaliforniai La Jolla-ban a közelmúltban megrendezett MP3.com csúcstalálkozó hangot adott az online zene haldoklásának. A résztvevők beszédeiből jól érzékelhetően hiányzott valami rendkívül fontos: az optimizmus. Az új, fizetős online zeneszolgáltatások, amelyeket a nagy lemezkiadók terveznek beindítani még az év vége előtt, várhatóan nem lesznek népszerűek. Mivel az ingyenes zenefájl szolgáltatások napjai meg vannak számlálva, az optimizmusnak nincs is igazán helye az online zeneszolgáltatások körében.

A borús jövőképek, amelyek éles ellentétben állnak az alig egy évvel ezelőtt tapasztalható határtalan bizakodással, vezető szerephez jutottak a negyedik alkalommal megrendezett MP3.com csúcstalálkozón. A San Diego-i Kaliforniai Egyetemen megrendezett találkozó a pesszimista hangvétel mellett a tavalyhoz képest jelentősen lecsökkent látogatószámmal is küszködött.

"Az innováció egyszerűen más területekre irányult" - mondta az MP3.com vezérigazgatója, Michael Robertson. A konferencia figyelme az online zenéről az elektronikára és az autóiparra fordult. Robertson mindezt egy személyautókat forgalmazó céggel illusztrálta, amely PhatNoise MACH MP3 zenegépét mutatta be egy Ford Mustangba szerelve. Robertson beszéde idén egyébként alig 100 érdeklődőt vonzott a rendezvényen a tavalyi zsúfolt tömeghez képest.

Miközben tavaly mindenfelől a Napster szót lehetett hallani, idén csak a szolgáltatás leállításáról szóltak a hírek, valamint arról, hogy a Microsoft segítséget nyújt a Sony és Universal lemezkiadók által tervezett PressPlay fizetős online szolgáltatás felépítésében. Robertson, aki az online zene iparának egyik legelismertebb vezetője, azonban úgy véli, hogy az efféle szolgáltatások, amilyet például a másik három nagy lemezkiadó, a Warner Music, az EMI és a Bertelsmann is tervez bevezetni MusicNet néven, enyhén fogalmazva sem állnak fényes jövő előtt.

Ennek oka Robertson szerint abban rejlik, hogy ezek a havidíjas szolgáltatások az előfizetés felmondása után nem engedik a zeneszámok megtartását, amelyek a CD-kkel ellenben ráadásul nem játszhatók le máshol, csak a felhasználó számítógépén. "Ezek a szolgáltatások nem képviselnek értéket" - mondta Robertson. "Katasztrófa lesz belőlük." Robertson vélekedésének annak ellenére adott hangot, hogy az MP3.com-ot 372 millió dollárért várhatóan megveszi a Vivendi Universal.

P.J. McNealy, a Gartner piackutató cég egyik vezető elemzője egyetért Robertson vélekedésével. McNealy szerint rendkívül nehéz lesz a zenerajongókat rávenni arra, hogy egy online szolgáltatásért fizessenek. A havidíj ráadásul 10 dollár körüli lesz, ami évi 120 dollárjával több, mint az a nagyjából 90 dollár, amit a felhasználók egy éven hat CD megvásárlására költenek. Amennyiben pedig a felhasználók lemondják az előfizetést, többé nem férnek hozzá zenéikhez, miközben a megvásárolt CD-k továbbra is hallgathatóak maradnak. "A felhasználók nem vásárolják meg ugyanazt többször."

A vezetéknélküli zeneszolgáltatások szintén korai stádiumukban vannak, hangzott el a konferencián. Jelenleg két társaság, egy japán és egy amerikai kínál zeneszolgáltatást mobiltelefonon. A társaságok 11 dollár (3300 Ft) körüli összeget kérnek egyetlen zeneszámért, ami megdöbbentően magas, vélekedik Ric Dube, a Webnoize digitális zenével foglalkozó piackutató cég egyik elemzője. Ez az ár 2006-ra 27 centre (75 Ft) eshet, amikorra Dube szerint a drótnélküli zene egy 2,6 milliárd dolláros üzletág lesz. "Ez egy aprócska piac, viszont meglehetősen gyorsan fog terjedni" - mondta.

Az MP3.com-vezető Robertson, aki tavaly maga is bemutatott egy drótnélküli, mobiltelefonos zeneszolgáltatást, idén jóval visszafogottabb. "Az üzleti modell, miszerint egy zeneszám letöltése 3 dollár, elég reménytelen" - mondta. A drótnélküli rendszerek a mobilitás alapvető elemei, amelyre az MP3.com koncentrál, tette hozzá Robertson.