Stronghold

Grafika: A játék grafikája meglehetősen kellemes, bár akadnak gondok is szép számmal. A színek szépek és élénkek, az épületek szintén jól néznek ki, bár némileg egyformák, ami nehézzé teszi a megkülönböztetésüket. Az emberek animációja sem valami szép, alig pár fázisból állnak, de a legrosszabb az íjászok lövései, melyek vastag csíkot húznak maguk után. Elég illúzióromboló, bár legalább látjuk, honnan jön a lövés. A táj, a fák és a mezőkön rohangáló szarvasok is szépek, de a legnagyobb baj, hogy nem látjuk az évszakok változását csak legfeljebb a dátumkijelzőn. Néha előfordult, hogy a képernyő scrollozásakor a teljes játéktér szétcsúszott, majd hirtelen újra összeállt. Remélhetőleg egy patch javít majd ezen a kis hibán is.

Kezelőfelület: A főmenü elég egyszerűre sikeredett, a pajzsok segítségével tudjuk kiválasztani a játékstílust, majd a jobbra-balra mutató kezekkel lapozgatni az opciók között. Miután már a terepen vagyunk továbbra is csak az egeret használva navigálhatunk az opciók között. A játéktér áttekinthető és jól használható ikonokat tartalmaz. Egyetlen problémám az volt, hogy csak a raktárra kattintva láthatom az összes nyersanyagot, ezek nem jelennek meg a képernyőn folyamatosan, mint azt megszokhattuk.

Játékmenet: A hadjárat módok (harci és gazdasági hadjárat) folyamatosan nehezedő küldetéseket adnak. Végig izgalmas és érdekes feladatok elé állítva a játékost. Aki már játszott hasonló stílusú real time stratégiával, valószínűleg nem találja majd nehéznek a nyersanyagok kitermelését és elosztását. Pár óra játék után rájöhetünk az apróbb, finomabb dolgokra is (például, hogy mennyi favágót vagy vadászt érdemes beállítani) vagy hogy melyik haderőnem milyen posztron szolgál a legjobban. Ezek után nem is igazán nagy kihívás a játék, hiszen csak ismétlődnek a feladatok.

Hangeffektek: Nem sok érdekességet lehet sajnos elmondani a játék hangjáról. Meglehetősen funkcionális szélsivítást, farkasüvöltést és kardcsörgést hallunk végig. Ami nagyon tetszett viszont, a megszólaló emberek hangjai. Minden kis fickó, aki a kastély körül lebzsel külön nevet kapott. Ha rájuk klikkelünk elmondják véleményüket az uralkodásunkról, ízes brit akcentussal. Ez a kis apróság rengeteget dob a hangulaton.

Zene: A játék egyik legjobb része a zenéje! Kellemes középkori hangulatú zene folyik végig a játékon, ami rögtön elvarázsolja az embert. Van férfikórusra alapuló harci induló, amiben csörögnek a láncok, csattannak a kardok, és van nyugodt, Enya szerű kelta stílusú dal is. Nagyon jó!

Multiplayer: A Stronghold leggyengébb része a többjátékos mód. Ezt mindjárt ki is tárgyaljuk, de elötte nézzük az alapdolgokat. A játék a már megszokott opciókat kínálja fel a csatlakozásra: TCP/IP, modem vagy soros port. Ezekután a host kiválaszthatja a játék személyekre szóló stílusát (támadás, védekezés, gazdasági célok stb.) majd kezdődhet a játék. A programohoz adott térkép és kastélyszerkesztővel felépíthetjük álmaink várát, amit multiplayer módban a barátaink megpróbálhatnak lerombolni, próbára téve ezzel mérnöki tudásunkat és stratégiai/taktikai érzékünket.

A Stronghold alapjában véve nagyon élvezetes lenne multiplayer módban. Nincs is annál jobb, amikor az ellenség vagy csappattárs nem egy gép, hanem egy barátunk vagy akár egy ismeretlen játékos a nagyvilágból. Az ember ilyenkor egész másképp áll egy játékhoz, mivel némileg kiszámíthatatlanabb az ellenség taktikája/stratégiája. A Stronghold pont egy olyan játék, ami többjátékos módban érezteti leginkább a varázsát. Igen ám, de sajnos a multiplayer mód teljes mértékben használhatatlan TCP/IP-n keresztül. Még rendkívül jó internetes kapcsolat esetén is a játék egy idő után teljesen szétesik, ha nem rögtön az első percekben. 4 vagy annál több játékos esetében pedig teljes a kudarc. A problémát vizsgálgatva arra lehet következtetni, hogy valószínűleg egy program bug áll a háttérben, amit remélhetőleg egy hamarosan megjelenő patch orvosolni fog, különben a játék teljes bukásnak néz elébe.

Intelligencia és nehézség: Sajnos a játék ebben a formájában nem okoz túl nagy kihívást (annál nagyobb idegeskedést). Az ellenséges és saját katonáink össze vissza rohangálnak a terepen, nem foglalkoznak a fedezékekkel, a parancsokkal és a formációkkal. Az ijjászok vagy közvetlen közelről próbálnak belelőni az ellenségbe, vagy pedig kilométerekről a várfal másik oldaláról tüzelnek, legtöbbször siralmas eredménnyel. A gyalogoskra jellemző, hogy eltévedenek, a várfalak és a feljárók között. Az ellenséges katonákat egy jól irányzott lovasroham szétszórja, majd pedig levadászhatók egyenként. Ha ilyen rosszul szervezett lett volna egy középkori várvédő vagy akár támadó sereg, esélyük sem lett volna a győzelemre.

Összegzés: Igazából ha a várépítgetős rész nem lenne, a Stronghold semmivel sem különbözne a többi tucat RTS-től. Így viszont benne van az a kicsi plusz, ami órákra képes odaszögezni minden játékost a monitor elé, még a hibáival együtt is. Remélhetőleg egy patch javít majd a multiplayer módon és a csapnivaló AI-n és akkor teljes fényében pompázhat majd a Stronghold megérdemelt helyén, valahol a Cossacks és az Age of Empires 2 között.