Jedi Knight 2: Jedi Outcast

Most látom, hogy már az Erő használatáról beszélek, és még csak meg sem említettem, hogy ilyet is lehet. Mert lehet, sőt, az Erő használata talán a játék legjobb része, sokkal ügyesebben ás látványosabban van megoldva, mint az előző epizódban. A JK1-ben magunk oszthattuk el a megszerzett pontokat a különböző force powerek között (ráadásul jó/sötét oldalt is választhattunk). Ez most eltűnt, a powerek megszerzése automatikus. Lássuk, hogy miből gazdálkodhatunk: push (magunkhoz rántjuk az ellent/az adott tárgyat) pull (ugyanez, csak húzzuk/lökjök) grip (fojtogatás, ugye mindenki emlékszik még Vader kom komára, mikor "leváltotta" az alkalmatlanná vált parancsnokot) lightning (villámszórás) mind trick ("Nem ezek azok a droidok, akiket keresnek") jump (jókat ugrálhatunk vele) heal (öngyógyítás) speed (a játék "mátrixos effektje" - minden lelassul körülöttünk, mi viszont normál sebességen mozgunk - az egyik leghasznosabb power). A force powereknek három fokozata van, az utolsó a Jedi Master szint, itt már nagyon kemény dolgokra vagyunk képesek, brutálisakat tudunk ugrani, egy egész osztagot ledöntünk a lábáról egyetlen kézmozdulattal, és a levegőbe emelve fojtogathajuk az ellent.

    
Harcolni persze nem csak az Erővel lehet, vannak hagyományos fegyvereink is. Én egy tucatot számoltam össze, korrekt kínálat, van közte sok ismert (E-11 Blaster rifle, azaz a rohamosztagosok lézerkarabélya, vagy az előző részekben is jól bevált Bowcaster) meg jó pár új fiú is (Tenloss Disruptor - ő a manapság már kötelező mesterlövészpityu szerepét tölti be, Heavy reapeter + concussion launcher - ez egy birodalmi fegyver, méghozzá egy pörgős sorozatlövő és egy gránátvető kombinációja). A legjobb az, hogy a játék nyolcvan százalékában én (és szerintem még sokan mások) semmi mást nem használtam, mint a fegyverkínálat leghangulatosabb és egyben leghatásosabb darabját, a jó öreg lézerkardot. Az első két küldetés után visszaszerezheted ugyanis a régi kardodat (egy próba során, amely tulajdonképpen egyfajta tutorialként is üzemel), megkapod az első pár force powert, és az addig kedves, de kissé unalmas FPS-nek tűnő játék ötödik sebességre kapcsol.

    
A lézerkardos küzdelem frenetikus. Elképesztő hangulata van már annak is, ahogy előveszed a markolatot, bekapcsolod, a kard felzümmög, és nekiesel vele az ellennek. A lightsaber-hez tartozik egy force power, ez pedig a kard dobálása - az előnyeit ugyebár nem kell ecsetelnem. Hasonlóan hasznos, hogy a kardal automatice védeni tudjunk a felénk lőtt lézernyalábokat, ráadásul ez a tulajdonságunk (akárcsak a karddobás pontossága) az idők során még fejlődik is. Az ultimatív élményt mégsem az átlag ellenfelek lekaszabolása (bár az is isteni) hanem a Dark Jedik elleni küzdelem jelenti. Amikor Bespin-en megjelenik az első Reborn (csökkentett üzemmódban futó Sötét Jedi), és először feszülnek össze a pengék... ahhhh... virtuális orgazmus - a hardcore Star Wars rajongóknak lehet, hogy nem is annyira virtuális. A kardpárbajokat nagyon nehéz szavakkal leírni: látványosak, intenzívek, mindkét fél ugrál, használja az Erőt - azt hiszem, erre találták ki a cool szót.

    
A Ravenes fiúk nagyon beletaláltak a céltábla közepébe ezzel a lézerkard dologgal. Ha nem lenne benne (vagy nem lenne ilyen jól megvalósítva) akkor a Jedi Knight 2-t egy teljesen átlagos FPS-ként kezelné most mindenki, ami ugyan korrekt módon adja elő még egyszer a már ismert műsorszámot, de saját maga már semmit nem tud hozzátenni. Az Erő + lézerkardos harc szuper prezentálása viszont alaposan megváltoztatja a helyzetet. Öröm látni, ahogy Kyle fejlődik, magunkénak érezzük a karaktert, nem figyelünk annyira a sztori hiányosságaira, inkább azt várjuk, hogy mikor jön a következő legyőzendő ellenfél, és milyen furmányos módon fogunk majd végezni vele. A játék vége felé kitűnően látszik, amit a filmek alapján már eddig is sejttetünk: egy igazi, a kardot és az Erőt mesterien használó Jedinek nemigen akad ellenfele, egy hadsereg sem tudja megállítani - maximum egy másik Jedi.

    
A belbecs után jöjjön a külcsín. Jelenetem, itt minden rendben van. A Raven a jól bevált Quake 3 motort használja ezúttal is, erősen feltupírozott, saját fejlesztésű animációs rendszerrel, és láthatóan továbbfejlesztett effektekkel. Az utóbbi fél évben már volt szerencsénk megtapasztalni (Wolfenstein, Medal of Honor), hogy értő kezekben még mindig nagyon jól muzsikál ez a több, mint két éves engine, és a Raven-nél talán senki sem ért jobban az ID soros kreálmányához. A modellek szépek, jól mozognak, és az outdoor részek is pofásan néznek ki. A textúrákkal mondjuk nem voltam 100 százalékig megelégedve (kissé fakónak tűntek), de egy keményvonalas SW-rajongó ismerősöm elmagyarázta, hogy ez így van jól, mert az SW világa is ilyen kopottas - biztos igaza van. Az átvezető animációk ezúttal nem filmek (hanem rendereltek/saját motorral készültek), ami nem olyan nagy baj, gondolom nem sokan sírják vissza a C-kategóriás színészek által nyögvenyelősen előadott dialógokat (bár... azoknak is meg volt a maguk bája). A hangok teljes egészében a filmekből származnak, minden a helyén van, az utolsó ajtószisszenésig. A zenét már nem is említem, mert az még a legócskább SW játékokban is nagyszerű - köszönhetően egy bizonyos John Williams névre hallgató zseninek...

    
Multiplayer tekintetében a fejlesztők természetesen leütötték a Q3A engine kínálta magas labdát, azaz bőséges a kínálat. A kötelező műsorszámokon (FFA, Team FFA, CTF) kívül van pár sajátságos, a Star Wars univerzumhoz igazított játékmód is (Jedi Master: egy darab kard van az egész pályán, aki felveszi, az lesz a Jedi Master, ekkor szerezhet pontokat, ahogy meghal, eldobja a kardot, más veszi fel, és így tovább... ; Holocron FFA: a free fo all sajátos fajtája, mindenki force powerek nélkül indul, ezeket később lehet összeszedni, méghozzá a Holocronok felmarkolásával; Capture the Ysalamiri: CTF, csak éppen a zászló mellett megkapjuk a fenti bonyolult nevű kis állatkát, őkelme pedig elszívja tőlünk az erőt; és végül a Duel: az egyik legnépszerűbb játékmód, párbaj, ahol csak két résztvevő van, a többiek nézik őket. A győztes bent marad az arénában, az új kihívó pedig belép.) A többjátékos rész érdekessége, hogy a single playerben elérhetetlen force powereket is használhatunk, és a karakterünk kialakításánál magunk határozzuk meg a rendelkezésünkre álló powerek (itt már van jó/sötét oldal is!) erősségét - méghozzá a jó öreg pontelosztós módszer segítségével. Tapasztalataim szerint a legtöbb szerveren csak a kard van engedélyezve, mint fegyver, és ez nagyon is jól van így - ütős hangulata tud lenni a Jedik csoportos küzdelmének...

    
Mit mondhatnék még a Jedi Knight 2-ről? Azt hiszem, már nem sokat. Vannak ugyan még érdekességek (pl beülhetünk egy körre egy kétlábú lépegetőbe is, vagy lesz olyan szitu, ahol Luke bácsival az oldalunkon fogunk harcolni), de ezeket már fedezzétek fel saját magatok, nem akarom senkitől elvenni a meglepetés örömét. A Raven biztos kézzel kezelte a folytatást, és rekordidő alatt alkotott egy nagyon jó játékot. Tökéletesnek nem tökéletes, sőt, bizonyára lesz még nála jobb FPS 2002-ben, de ennek ellenére kitűnő szórakozás. Ha egy iciri-picirit is kedveled az SW világát, szerezd be, mert a JK2 végre olyan játék, ami nem okoz csalódást.