Sim City 4

Kiadó: Electronic Arts
Fejlesztő: Maxis

Rendszerkövetelmények:
Minimum: Pentium II 500 MHz, 128 MB RAM, 16 MB-os videókártya, Windows 98/2000/Me/XP
Ajánlott: 1 GHz-es processzor, 256 MB RAM, 32 MB-os videókártya
Hasonló játékok: Sim City sorozat
Kategória: stratégia

A játék koncepciója gyakorlatilag semmit nem változott tizenöt évvel ezelőtt megjelent első részéhez képest. Egy város istenének - értsd: polgármester - bőrébe bújhatunk és minden energiánkat a városfejlesztésnek szentelhetjük. Bár a legelső Simcity már nagyon régen megjelent, a fejlesztők nem tartották fontosnak, hogy minden évben új verzióval álljanak elő. Ezért is tarthatjuk még csak a negyedik részt a kezünkben.

Sajnos a dokumentáció nagyon szűkszavú azzal kapcsolatban, hogyan is kellene a játékot játszanunk. Sok órás játék után azon gondolkodom, hogy a készítők nem is akarták túlragozni a dolgot, hiszen igazából ahány játékos, annyiféle elképzelés, megoldás. Nincs egyetlen igaz út, mint mondjuk a "Vérestorkú vámpír terminátor" nevű játékban, ahol minden ami mozog, lelőhető.


Hazudnék, ha azt mondanám, hogy a játék a minimális konfiguráción nem működik. Kis felbontáson, kis részletesség mellett a játékmenet nem élvezhetetlenül lassú. Mindenesetre azt elmondanám, hogy AMD Athlon 2000XP+-on 320MB RAM és Radeon 64MB-os kártya mellett a játék sebessége elfogadható, de egyáltalán nem gyors. Ugyanezen a konfiguráción az Unreal 2003 minden grafikus opciója bekapcsolva, maximális felbontás mellett megy mint a álom. A városépítő játékot teszteltem AMD Duron 750-es procin, 384 MB RAM és Radeon 64 MB-os kártyával is, és maximális felbontás mellett bizony nagyon-nagyon lassú. Ez persze a vérbeli stratégákat nem lepi meg. A teszt alapján elmondhatom, hogy a játék pár dologra érzékeny. A processzor jó, ha több mint 1500 MHz-es. Memóriából a játék rendelkezésére legalább 512 MB álljon (nem virtuális memória, hanem fizikai). Ez az 512 MB RAM szabad legyen, hogy a játék használhassa. Amire már kevésbé érzékeny a játék, az a videókártya. A nagyon sok memória és az erős processzor azonban meghálálja magát.

Újdonság az előző részekhez képest, hogy városaink egy régióban helyezkednek el. Ezek a városok a régión belül egymással kereskedelmi, üzleti kapcsolatot tarthatnak fenn. A játék fejlesztői nagy kihívásnak találták annak megoldását, hogy az időben különböző fejlettségi fokokat hogyan oldják meg. Én is nagy kihívásnak találtam a szomszéd városokkal való kereskedést. Lényeges, hogy a régió legszélén levő városunknak eggyel kevesebb várossal lehet elvileg kapcsolata, míg a sarkon levő kuncsaftjainak száma kettővel csökken.


Alapvetően a játékban zónákat és egyéb épületeket fektetünk, illetve építünk. Háromféle zónát fektethetünk le: lakossági, kereskedelmi és ipari zónát. A lakossági zóna alacsony, közepes és nagy sűrűségű lehet. A kereskedelmi zóna szintén ugyanezzel a felosztással működik, illetve az alacsony és közepes sűrűségnél a szolgáltatási szférát is megtalálhatjuk. A játék azonban maga dönti el, hogy egy közepes sűrűségű kereskedelmi zóna szolgáltatási szféra lesz e a későbbiekben. Ipari zónáknál felosztás ugyanez, illetve még van egy extra alacsony sűrűségű is, a mezőgazdasági.

S hogy milyen sűrűségű zónára van szükség? Nos ezt állandóan nyomon követhetjük az egyik diagrammon. A zöld csík a lakossági igényt jelzi. Ha a csík magas, akkor sok ember akar városunkba költözni - ez jó. A kék csík a kereskedelmet, a sárga az ipart jelzi. Természetesen az embereknek nem mindegy, hogy hova költöznek. Azt, hogy egy városban melyek a legpreferáltabb részek, egy térképen tudjuk ellenőrizni, mely színekkel jelzi az egyes területek kívánatossági fokát. A zóna diagramra klikkelve az egyes zónák jóléti foka szerinti igényszintjét is megtekinthetjük. Enélkül építkezni egyébként őrültség.


Várusonkat fejleszteni kell, azonban hiába fektetjük le a zónákat, ezek a fránya emberkék csak nem akarnak beköltözni. Ebben az esetben városunk adózását, áramellátását, csatornázottságát érdemes ellenőrizni. Ha az adók magasak (20%), azzal gyakorlatilag teljes mértékben megállíthatjuk a fejlődést. Az emberek szívesen elkerülik azokat a helyeket, ahol nincs csatorna vagy áram - ez nem meglepő. A működő tőke beáramlását pedig a tömegközlekedés hiányosságai is elriaszthatják. Esetleg vethetünk egy pillantást a várossal kapcsolatos rendeleteinkre is - legalizáltuk a szerencsejátékot, de rendőrségünk nincs.

Biztosan nem túl meglepő, hogy városunkban a közlekedési kihívásokat is nekünk kell megoldanunk. Változott a játék abban, hogy most több mindenhez szükséges utat építeni. Ne aggódjunk túlságosan, ha szükség van útra, akkor az épületen egy ezt jelző kicsi zöld autó ikon jelenik meg.
A busszal való tömegközlekedés megoldását nem találtam igazán életszerűnek, mert hat-nyolc egységenként le kell rakni egyet, hogy működő hálózatot tudjunk kiépíteni. Ez egyrészt sokba kerül, másrészt a zónák gyors lefektetése közben nehéz fejben tartani a buszhálózatot. Persze praktikus lehet a későbbieknek, ha a buszmegállók helyett metrót építünk a városban. Az átlagos utca és autóút építése mellett autópályákat is építhetünk. Ebben az esetben csupán azt kell fejben tartanunk, hogy az autópályáról lehajtást mindkét irányból meg kell hogy oldjuk.


A vasút kettős célt szolgál, az ipari területek mellé épített vonalak az ipari termelést segítik, mivel a termék és nyersanyag útját lerövidítik. Építhetünk az út és a vasút mellé raktárállomást is, hogy a szállítás a közúton folyjon tovább. Utasforgalmat is megoldhatjuk vasúttal vasútállomások építésével. Erre persze ne az első 150 lakos után gondoljunk.
Az utcák alacsony kapacitású utak. Az úthálózat terheltségét egy külön térképen is ellenőrizhetjük. A pirossal jelzett utakra ráfér a tehermentesítés vagy kerülőutak építése. A karbantartáson nem érdemes spórolni, mert a rosszul karbantartott utakon a forgalom lassabb.

A metróhálózat ugyan elég drága, viszont nem szennyezi a levegőt, nem foglal a felszínen helyet és a forgalom az utcákon kevésbé lesz zsúfolt. Természetesen az összes állomásra igaz, hogy olyan helyekre érdemes rakni, ahol valóban van forgalom.