Gothic 2

A kardforgatás különösen érdekes, képességünket fejlesztve karakterünk egyre gyorsabban, egyre bonyolultabb kombinációkra képes, a mozgását mutató ív nagyon látványos. Ezen kívül még lehetőségünk van íj és mágia használatára, amikkel távolról is leküzdhetjük az ellenséget. A képességeknél kiemelendő a zárnyitás és az alkímia, utóbbi korlátlan pénzszerzésre nyújt lehetőséget.
A szörnyek jól kidolgozottak és változatosak, habár szerintem kicsit túl erősek. A kezdeti goblinokat, farkasokat nagyobbfajta bogarak, banditák követik, majd többfajta ork, troll és a végén sárkányok is levágásra várnak. Támadási módszerük többféle, gyorsaságuk, taktikájuk változó.


A környezet buja: mindenhol fák és bokrok vannak, melyek kivitelezése ugyan egyszerű, de erősitik a dús középkori környezet érzetét. A regenerálódáshoz szükséges gyógynövényeket, gombákat pár óra játék után messziről felismerhetjük, és az emberek is változatosak, szépen megrajzoltak. A terület sziget jellegéből adodóan nincs láthatatlan határ, mely a továbbjutást akadályozná - ahova el tudunk jutni/fel tudunk mászni az bejárható és természetesen számos direkt nehezen megközelíthető, titkos terület is van ahol hasznos tárgyakat találhatunk. A legjobb az egészben - mivel az egész világot egyszerre kezeli a játék -, számos belső rész, labirintus ellenére töltögetésre nem kell várnunk, órákig játszhatunk bármiféle hangulatromboló várakozás nélkül.


A grafikus motor nem a legtökéletesebb, városban a látási távolságot maximálisra véve még a legerősebb gépen is szaggat, de szerencsére a vadonban - ahol valóban szükségünk van a szörnyek minél hamarabbi észlelésére - még vízesésekkel, fákkal teli völgyekbe lenézve is jól teljesít. A szépségből adodó hiányosságokért a történetvonal szerencsére kárpótol minket. Talán annak is köszönhetően, hogy az angol változat már az 1.3-as verziószámot viseli, zavaró grafikai hibákat viszont nem találhatunk.


A bejárható világ az első résznél jóval nagyobb lett, panaszkodnivalója emiatt senkinek nem lehet. A világ "él", a lakosok tevékenysége napszaktól függően változik, néha elered az eső, éjszaka pedig a vadon tényleg veszélyesebb. A Morrowind járkáló jelzőtábláival össze sem hasonlíthatóak a nem játékos karakterek; már a Gothic első részében a bányászok nappal dolgoztak, utána a tábortűznél vacsora után szállásuk felé vették az irányt, majd a szobájukban nyugovóra tértek - ugyan itt is vannak végig egy helyben álló szereplők, de nagyon sok az ütemezetten máshova járkáló, egymással is társalgó lakos.

A játék egyetlen hibapontjának a testreszabhatóságot rónám fel; ugyan érthető hogy kötött történet esetén karakterünk kinézete, megjelenése, neme is meghatározott, de az ember sokkal jobban magáénak érezhetné a szereplőt, jobban beleélhetné magát a világba, ha már induláskor bevatkozhatna annak kialakításába.