Oly közeli, s mégis távoli a Mars

Lehet hogy a Mars 60.000 éve nem volt ilyen közel a Földhöz, mint ezen az augusztus 27-i napon, azonban az Apollo holdexpedíciókat követni vágyó, űrkutatás pártolók számára a vörös bolygó még soha nem volt ennél távolabb.

"Jelenleg senkinek nem szerepel egy Mars expedíció a napirendjén" - mondta Karl Lieb, az indianai Wabash College politológusa, egy űrpolitikáról írt könyv társszerzője. "Ami most számít, hogy újra üzembe helyezzék az űrsiklókat és eljuttassák a NASA-t arra a pontra, ahol újra megbízhat önmagában."

Az űrállomás költségvetésének túllépésétől szenvedő NASA már a február 1-i katasztrófa előtt mellékvágányra terelte az emberi Mars expedíciók terveit. A Columbia és héttagú legénységének elvesztése pedig minden jövőbeli űrtörekvésnek gátat szabott. A héten napvilágot látó jelentésnek köszönhetően az amerikai űrprogram kapcsán fellángoló viták elkerülhetetlenek.


Legközelebbi szomszédunk szabad szemmel is kiválóan látható
"A Columbia balesete a közvélemény fokozott figyelmét összpontosította egy olyan problémára, ami már jó ideje létezett" - mondta Brian Chase, a washingtoni központú Nemzeti Űrtársaság igazgatója. "Úgy vélem a jelentés heves vitákat fog politikai körökben szítani az elkövetkező egy vagy két évben arról, hogy mit kellene tenni innentől számítva."

Az Apollo program rohamlépteivel szemben a Mars felderítését célzó űrprogram egy lassan építkező, ám a jövő űrkutatását sokkal átfogóbb folyamat lesz.
"Nem lesz még egy Apollo típusú űrprogram. Azt hiszem, amit keresünk egy fokozatosan építkező szemlélet, ami egy nap eljuttathat minket a távolabbi bolygókra" - mondta.


Augusztus 26-án készült Hubble felvétel a Marsról 11 órával a legközelebbi állapot előtt; a két planéta mindössze 55,760,220 km volt egymástól
Ötletekben nincs hiány, hogyan jussunk a Marsra, vagy mit tegyünk, ha már egyszer megérkeztünk. A NASA idén 3 milliárd dollárnyi eszközt küldött a bolygóra, miközben egy ötéves technológiai fejlesztési program, a Project Prometheus a nukleáris elektromos generátorokat és a nukleáris meghajtást vizsgálja. Emellett az űrhivatal szeretne tesztelni egy űrhajó hajtómű prototípusát, az úgynevezett mini-magnetoszferikus plazma meghajtó rendszert, mely fedélzeti mágnesek segítségével egy mágneses mezőt hoz létre, amit kitágítana a hajtóművekből felszabaduló ionizált gáz. A hajót hajtó erő a Nap által létrehozott töltéssel rendelkező részecskékből származna, ami a mágneses gömböt úgy tolná előre, mint a szél a vitorlát.


Ezekben a napokban világszerte távcsővek tizezrei irányulnak a Marsra
Jelenleg az űrhivatalok robotszondákkal vizsgálják a Mars bolygót. Amerika két marsjárója mellett Európa és Japán is kihasználja a Föld és a Mars közeledését saját szondáik célba juttatása érdekében. Minden 26. hónapban a Föld és a Mars viszonylag kis távolságban elhalad egymás mellett, az óra mutatóihoz hasonlóan, melyek minden órában áthaladnak egymás felett. A bolygók pályái nem kör alakúak, mindazonáltal elliptikus útvonaluk enyhe szabálytalanságai miatt a két égitest időnként a szokásosnál is közelebb kerül egymáshoz. A mostani is egy ilyen eset, a távolság mindössze 55,3 millió kilométer, ami a szokásos oppozíciónál 30%-kal közelebb van.

További 284 esztendőt kell várnunk mire a Mars újra ilyen közelségbe kerül. Talán addigra beteljesül az Apollo ígérete.