2004. január 20. 12:29, Kedd
[Infinit] Az Indiában tetten érhető mély digitális szakadék következtében a lakosság
túlnyomó része nem rendelkezik internet-hozzáféréssel, így jellemzően a napi
híreket sem a hálóról szerzik be. Rendszerint még az internetet használók is a
nyomtatott sajtóból szerzik az országgal kapcsolatos értesüléseiket. Az indiai
internetes híroldalak olvasóközönsége sajátos módon a hazai hírekre éhes
kivándorlók népes táborából tevődik össze.
A Computer Industry Almanac becslése szerint 2002 decemberében a mintegy
egymilliárd indiai lakosból alig 16 millióan használták az internetet
(ugyanakkor az Indiából kivándoroltak száma csak pl. az Egyesült Államokban
kétmillióra tehető). Az internetkapcsolattal nem rendelkezők számára a
gombamód szaporodó, és egyúttal egyre elfogadhatóbb minőségű internet-
szolgáltatást nyújtó kiberkávézók kínálnak hozzáférési lehetőséget. Ennek
dacára az indiaiak többsége nem használja a világhálót, és az indiai
híroldalak olvasói is jellemzően a kivándoroltak közül kerülnek ki.
Bár az indiai csúcstechnológiai munkaerőpiac az amerikai és európai vállalati
kiszervezéseknek köszönhetően jelentős fellendülésen ment keresztül, a
népesség 60%-ának napi 1 dollárnál is kevesebb jut a megélhetésre. Az
internethasználat elterjedésének a gyér számítógép-ellátottságon túl az is
gátat szab, hogy - az ENSZ Fejlesztési Programjának adatai szerint - a vidéki
háztartásoknak 40, a városiaknak pedig a 20 százaléka nem rendelkezik
villanyárammal.
A legnépszerűbb, már-már szertartásosan felkeresett indiai portálnak a Times
of India mellett az 1996-ban elindított Rediff.com számít, amely ma már nem
kevesebb, mint 27 millió regisztrált felhasználóval büszkélkedhet. A szájt -
javarészt huszon- és harmincévesekből összetevődő - olvasótábora nagyjából 50-
50 százalékban oszlik meg az Indiában élő, illetőleg a külhoni indiaiak
között. A látogatók megoszlása kettős mentalitás kialakítását követelte meg a
webhely készítői részéről, hiszen a kivándorlók és az anyaországban élők
természetszerűleg eltérő igényeit egyaránt ki kell elégíteniük.
Az Indiában élő indiaiak elsősorban az e-mail és az azonnali üzenetküldés
kedvéért kapcsolódtak a hálózatra. A Rediff az említett szolgáltatásokon kívül
vásárlási lehetőséget és távolsági hívások lebonyolítására alkalmas
telefonkártyákat is kínál a felhasználók számára.
A fiatalabb netgenerációt nem annyira a hírek, mintsem a szórakoztató
tartalmak vonzzák a hálóra. A Rediff a webes naplókészítők kedvéért a hosting-
szolgáltatás biztosítását is megkezdte, ám a naplókészítőket nem mindig tudja
a blogok rendszeres frissítésére ösztökélni.
A tömeges olvasóközönség elérésének másik fő akadálya nyelvi jellegű. Az
országban ugyanis tucatnál is több hivatalos nyelv és dialektus létezik, a
brit fennhatóság idején behozott angol pedig jobbára a felső- és középosztály
nyelve maradt. Ezenkívül a lakosság nagy része írástudatlan. A regionális
lapok példányszáma messze felülmúlja az angol nyelvű sajtóét. India
mozgatóereje továbbra is a regionális sajtó.
Az online jelenlét az indaiak körében összességében csekély jelentőségű, és az
információk minősége sem üti meg a megfelelő mércét. Ezen a problémán
alapvetően a hírügynökségek tudnának segíteni.
Az internet révén az egyes külföldre kivándorolt etnikai vagy földrajzi
csoportok továbbra is tarthatják a kapcsolatot az anyaországukkal és az
otthoniakkal. Az, hogy a Google ma már legalább öt indiai nyelven teszi
lehetővé az interneten való keresést, nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az
újságírók és a más-más regionális nyelveket használók többet használják az
internetet.
Bár az internethasználat Indiában elsősorban továbbra is a középosztályra
jellemző, az internetkávézók elterjedése, a hálózati kultúrát hamar elsajátító
fiatal nemzedék, valamint a - legalábbis a városi övezetekben - javuló
infrastruktúra egyaránt magában hordozza annak a lehetőségét, hogy az indiai
híroldalak olvasótábora akár több száz millióra növekedjen.