Feltárják a rejtélyes maja várost

Régészek kutatnak egy ősi királyságot Guatemalában, hogy megtudják, hogyan volt képes fennmaradni évszázadokon át a maja indián világ harcai között, mielőtt eltűnt volna a dzsungelben több mint 1200 éve.

A szóban forgó városállam Naachtun, ami "távoli követ" jelent, stratégiai és feltehetően egyedülálló diplomáciai szerepet tölthetett be a viharos politikai színtéren. Február elején a kanadai régész professzor, Kathryn Rees-Taylor vezetésével 32 fős expedíció vágott neki a Peten dzsungelnek. A régészek megpróbálnak magyarázatot találni, hogyan élhette túl Naachtun a hatalmas Mirador civilizáció összeomlását, és hogyan indulhatott virágzásnak az azt követő évszázados harcok közepette.


Naachtun városából már csak romok maradtak
Úgy tűnik, i.sz. 500 és 800 között élték virágkorukat, amikor a történészek szerint szinte állandó hadviselés folyt a maja tartományok között a két helyi nagyhatalom, Tikal és Calakmul hatalmi harcának köszönhetően. "Tikal és Calakmul szívből gyűlölték egymást, háborúkat vívtak, foglyul ejtették egymás uralkodóit, és ami Naachtun szempontjából fontos lehetett, szövetségeket kötöttek a környező területekkel" - magyarázta Peter Matthews a csapat tagja, az ausztrál La Trobe Egyetem professzora. Naachtun pontosan a két nagyhatalom között helyezkedett el, ezért mindkét viszálykodó királyságnak rendkívül fontossá vált mind hadi, mind kereskedelmi szempontból, ugyanis közvetlen támadás előtt a birodalmaknak át kellett haladniuk Naachtunon.


Tikal és Calacmul elhelyezkedése Amerika térképén
A régészek még nem tudják biztosan, hogy a köztes királyság Svájchoz hasonlóan semleges szerepet játszott-e, ahol a két fél leülhetett tárgyalni, vagy inkább Afganisztánhoz hasonlóan egy stratégiai helyszín volt, amit harmadik félként bevontak a háborúkba. A csapat úgy véli, hogy Naachtun valódi neve Masul, egyike annak a maroknyi maja királyságnak melyeket megneveznek a kövekbe vésett feliratok, azonban pontos helyüket a mai napig rejtély övezi. A Naachtun nevet Sylvanus Morley, egy amerikai régész adta a helynek a húszas években.

A piramisokkal és faragott kövekkel tűzdelt, valamint egy 10 hektáros területen fekvő palota-komplexummal rendelkező Naachtunt i.e. 400 körül alapíthatták, és a tudósok úgy vélik, 20 ezer embernek szolgált lakhelyéül virágkorában. Az ősi városállam ma Flores városától 128 kilométerre, északra fekszik. A megtalált feljegyzések szerint a rendkívül erősen felfegyverzett város gyakorta váltott szövetséget, ami a maja civilizáció erősen polarizált klasszikus időszakában szokatlannak számít. Az egyik magyarázat szerint a viszálykodó hatalmak felismerték a város fontosságát, amit egyfajta korai figyelmeztető, esetleg védő rendszerként akartak alkalmazni a másik fél ellen.


Látkép Tikal romjairól
Végül Tikal kivívta a győzelmet Calakmullal szemben, azonban az évszázados csaták után mindkét civilizáció bomlásnak indult a nyolcadik század végén. Ezt az időszakot Naachtun sem élte túl, 800 körül a királyság elnéptelenedett, csupán a 20. század elején fedezték fel újra. Az utolsó komoly feltárási kísérlet 1933-ban zajlott, amikor a washingtoni Carnegie Intézet látogatott el a helyszínre, ők készítették el az egyetlen fellelhető térképet az egykori királyságról.

A pénzszűkében levő guatemalai hatóságok szívesen fogadták a régészcsapat tagjait, akik fontos restaurációs munkákba kezdenek, és fizetést is adnak a helyi rendfenntartóknak hogy megvédjék Naachtunt a fosztogatóktól, akik folyamatosan rongálják az ősi műemlékek alapjait. A régészeknek és környezetvédőknek a fosztogatókon kívül meg kell birkózniuk azokkal a projektekkel is, melyek szerint új, Közép-Amerikát Mexikóval összekötő autópályákat építenének.