A privát e-mailek nem valók az irodába

Egyre több vállalat korlátozza az alkalmazottai magán célú internethasználatát, hogy minél több értékes percet takarítson meg a munkaidőből. Természetesen ez sok dolgozónak nem tetszik. Így csak idő kérdése volt, hogy mikor robban ki egy vita ebben a kérdésben.

Akár precedens értékűnek is tekinthető egy német bíróság azon döntése, miszerint jogosnak ítélte meg, hogy egy cég azért bocsátotta el az egyik részlegvezetőjét, mert az a munkaidejében - a tiltások ellenére - 261 darab magán célú e-mailt küldött szét az ismerőseinek, barátainak, családtagjainak.

Birgit Ceplak, az Osztrák Munkaadói Kamara munkajogi specialistája szerint minden bizonnyal hasonló ítélet született volna Ausztriában is. Ráadásul a férfi azután is küldözgette még a magán célú elektronikus leveleket, hogy tudta: ez a tette szabályellenes, illetve miután a főnökei felszólították, hogy hagyja abba ezt a tevékenységét.

Az ügyben eljáró Frankfurti Munkaügyi Bíróság ítélete szerint egy ilyen esetben, amikor valaki "ennyire kisajátítja a saját magán céljaira a cég tulajdonában lévő rendszereket", még egy azonnali hatályú felmondás is jogos és törvényes lett volna.

A jogásznő szerint Ausztriában például különbséget tesznek ezekben az esetekben a között, hogy kifejezetten tiltva van a hasonló tevékenység, engedélyezve van-e, vagy esetleg nincs ilyesmiről megállapodás a munkaadó és a munkavállaló között. Ám, ha bármelyik is van érvényben, az utóbbi két megoldás közül, a munkavállalónak akkor sem szabad olyan mértékben magán célú e-maileket küldeni, hogy az már a munkavégzését veszélyezteti.

Birgit Ceplak szerint a legjobb megoldás, ha ebben a kérdésben megállapodnak egymással a munkaadók és a munkavállalók. Persze, ha tiltva van a privát célú e-mailezés, ám valakinek halaszthatatlan dolga van (orvoshoz kell mennie, vagy például egy hivatalba), akkor a cégek általában megértőek és eltekintenek a szankcióktól. Sőt, ilyen esetekben még az is engedélyezett, hogy a munkavállaló elhagyja a munkahelyét.

Ugyanez a helyzet az internetezéssel is. Gyakran lehetetlen megmondani, hogy hol a határ a magán célú és a céges internetezés között. Éppen emiatt itt is a legcélszerűbb megoldás, ha a vállalatok vezetői és alkalmazottai külön lefektetik az erre vonatkozó irányelveket, szabályokat.

Ám a munkaadóknak is vigyázniuk kell a túl kemény fellépéssel. Mint a jogásznő mondja, mindenkit csak akkor lehet elbocsátani, ha előtte legalább már egyszer figyelmeztettek, hogy szabályellenes dolgot tesz.

Birgit Ceplak példát is említett: egy alkalmazottat kirúgtak és a felmondási ideje alatt más munkahelyet keresett magának, a cégeknek pedig a vállalati számítógépről küldte el a jelentkezési kérvényét és önéletrajzát. A munkáltató ezek után azonnali hatállyal kirúgta. Ám a bíróság kimondta, hogy ez törvényellenes volt, még pedig azért, mert nem figyelmeztették az elbocsátás előtt arra, hogy ezt nem teheti meg.