Elhalasztja a Linuxra váltást München

Egyelőre befagyasztotta a Linux operációs rendszerek beszerzését célzó programját a bajor főváros vezetése. Az indok pedig nem más, mint hogy a városatyáknak jogi aggályai merültek fel a beszerzéssel kapcsolatban.

Köszönhető mindez az időközben elfogadott európai szoftverszabadalmi ajánlásnak. A müncheni képviselők ezek után ugyanis nem hisznek abban, hogy anyagi oldalról valóban megtérülne a Linuxra való váltás. A döntés értelmében elmaradt a LiMux Bázis Kliens rendszerek beszerzésére kiírt pályázat kihirdetése is. Minderről kedden este Wilhelm Hoegner, München város elektronikai adatkezelésért felelős vezetője beszélt. Hoegner elmondta, hogy megvizsgálják az összes felmerült kérdést és aggályt és megpróbálnak mindegyikre megnyugtató választ, illetve megoldást találni.

A szoftverszabadalmak ügye nagy port kavart az európai országokban, főleg a nyílt forráskódú szoftverek készítői és a civil szervezetek körében. Az Európai Unió Versenyhelyzeti Tanácsa - amelyet nevezhetünk az EU Gazdasági Versenyhivatalának is - idén májusban egy olyan határozatot hozott, miszerint a jövőben minden számítástechnikai szoftver szabadalomköteles, vagyis minden az Európai Unió területén számítógépes program csak akkor használható, ha előzetesen szabadalmaztatva lett. Mindez azt a célt szolgálja, hogy minden, az Európai Unión belül innováció és fejlesztés szabadalmaknak által védett legyen és hogy az adott termék kifejlesztője mindig megkapja a jogos jussát a szoftver eladásából származó bevételekből. A határozat ellenzői szerint azonban, hogy éppen ez a rendelet akadályozza meg az innovációkat és a szabad szoftverek használatát.

Mint ismeretes, a Zöld Párt müncheni képviselői július végén hívták fel a város vezetőinek figyelmét arra, hogy a beszerzésre javasolt kliensrendszer legalább 50 szoftverszabadalmat sért meg és így veszélybe kerülhet a tervezett átállás a Windows operációs rendszerekről a Linux-disztribúciókra. S így ugye, a szabadalomsértések miatt esetlegesen fizetendő plusz összegek fényében már nem is lennének olyan olcsó alternatívák a nyílt forráskódú alkalmazások.