2005. január 18. 07:25, Kedd
[ITTK Infinit] A talán már most az évszázad katasztrófájának tekinthető ázsiai szökőár és az
utána következő mentési, helyreállítási és segélyezési akciók a különböző
információs technológiák szempontjából is számos fejleménnyel, tanulsággal
szolgálnak.
Több helyütt is olvashattuk, hogy a mobiltelefon rengeteg ember életét
mentette meg, illetve arról is vannak információk, hogy egyes falvakban a
közösségi hozzáférési helyeknek köszönhetően még idejében tudomást szereztek a
közelgő veszélyről. Az ár levonulása után pedig hatalmas mértékű aktivitás
kezdődött a világhálón is, az internet a helyszínen készült amatőr fotók és
videók közlésének, a hozzátartozók felkutatásának, az adományok gyűjtésének és
sajnos az ezekhez kapcsolódó csalásoknak a színterévé vált.
A pénzügyi adományok online történő gyűjtése soha nem látott méreteket öltött.
10 nappal a tragédia bekövetkezte után különböző amerikai szervezetek már 245
millió dollárnyi felajánlást regisztráltak, úgy, hogy a felajánlások több mint
fele az interneten érkezett. Az amerikai Vöröskereszt 150 millió dollárt
felölelő gyűjtésének nagyobb része szintén a szervezet weboldalán keresztül
futott be. Az UNICEF 30 milliós segélyéből 20 milliót tettek ki az online
adományok.
Az online segítség ilyen mértékű térnyerése akkor különösen szembeszökő, ha
összehasonlítjuk a World Trade Center elleni támadás utáni felajánlásokkal. Az
akkori több milliárdos segítségnyújtás mindössze öt százaléka érkezett a
világhálón keresztül. A cunami tehát elért egy olyan felhasználói közösséget
(illetve időközben kialakult egy olyan réteg), amely a webet már a mindennapi
élet számos területén otthonosan használja. A nagyobb vállalatok, mint például az Apple Computer, vagy az olyan szájtok,
mint az Amazon és az eBay szintén aktívan kivették a részüket a gyűjtésből,
akár közvetlen adományozási lehetőség biztosításával, vagy pedig a
segélyszervezetek elérhetőségeinek megadásával.
A nagymértékű adakozási kedvet kihasználva azonban sokan a maguk javára
szeretnék fordítani mások szerencsétlenségét, illetve az emberek
segítőkészségét. A különböző csalások száma olyan mértékben emelkedett, hogy
az FBI külön nyilatkozatban hívta fel a figyelmet ezekre a veszélyekre,
valamint a külföldi hatóságokkal együttműködve kemény fellépést helyezett
kilátásba a csalókkal szemben. A kínai külügyminisztérium szintén elítélte e
cselekményeket, kiemelve, hogy az egész társadalom elítéli azoknak a "törpe
kisebbségét", akik a jó szándékot kihasználva próbálnak anyagi előnyökhöz
jutni.
A csalások módozatai igen széles skálán mozognak: a manapság divatos
adathalászattól kezdve a különböző ál-segélyező honlapok által terjesztett
vírusokon keresztül a már jól ismert nigériai típusú levelek egy "aktualizált"
verziójáig terjednek.
A cunami rávilágított ugyanakkor arra is, hogy az SMS-eket nagyon jól lehet
használni a katasztrófák utáni mentési munkálatok során, amikor is a földi
vonalak elérhetetlenek, a térerő pedig nem elégséges a mobiltelefonokon
folytatandó beszélgetésekhez. Erre egy, a Sri lankai televíziónál dolgozó
aktív blogíró jött rá, akinek a katasztrófa körzetéből SMS-ben írt üzeneteit
barátai elhelyezték naplójában. A folyamat során arra a megállapításra jutott,
hogy a rövid üzeneteket egy központi hálózatba integrálva számos kommunikációs
probléma megoldható lenne ezeken a területeken, amikor az információáramlás
korlátozott. A rendszer automatikusan, illetve moderátorok segítségével
továbbítja az SMS-eket azok számára, akik a területen tartózkodnak, és/vagy
valamilyen formában segíteni tudnának. Az ötlet egyébként nem új, már a tavaly
pusztító, Iván névre keresztelt tornádó idején is felmerült.
A szökőár az internetes naplók, vagy más néven blogok területén is hatalmas
forgalmat indukált. Ezt elsősorban az információk megosztásának gyorsasága és
szerteágazó volta táplálta. A Nielsen//Netratings felmérése szerint a
blogger.com látogatottsága 73 százalékkal növekedett a katasztrófa hatására,
míg a híroldalaknál ez az érték 27 százalék volt.
Részben a blogokhoz kapcsolódva számos más változást is nyomon követhetünk,
amelyek leginkább a különböző technológiák összekapcsolódásáról, és a
felhasználók tudatosságának növekedéséről szólnak. A digitálsi
fényképezőgépek, a képkezelő szoftverek, az online naplók és a szélessávú
kapcsolat elterjedtségéből következik, hogy mielőtt még a fotóriporterek a
térségbe érkeztek volna, már amatőr képek és videók tömkelege jelent meg a
világhálón, a Yahoo, az Ofoto és a Webshots oldalain éppúgy, mint egyéni
honlapokon. A chatszobák, és a fórumok már órákkal az eseményeket követően a
hozzátartozók utáni keresés színterévé váltak.