Az ASVA kalózkodás elleni tervei

Ma délelőtt bemutatkozó sajtótájékoztatót tartott Kálmán András, az ASVA, azaz az Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közhasznú Alapítvány új vezetője. A szervezet célja, hogy a szerzői jogokat tiszteletben tartó környezetet teremtsen, ennek érdekében idén már nemcsak a szerzői jogsértéssel kapcsolatos ügyek felderítésére helyeznek nagy hangsúlyt, hanem társadalmi oktató-felvilágosító tevékenységet is akarnak folytatni.

2005. január 1-jén új igazgató, Kálmán András került az ASVA élére. Legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy tudatosítsa az emberekben, bűncselekményt követ el az, aki az internetre filmeket, zenét tölt fel, és azokat tömegesen, pénzért terjeszti, illetve DVD-ket másol és azokat értékesíti. Éppen ezért a jogi végzettségű, 1989-től 2004-ig az Intercomnál dolgozó új vezető célja, hogy a médiában folyamatosan jelen legyen a téma, napi szinten fenn akarja tartani a közfigyelmet, mert "sokan azt sem tudják mit csinálnak". Hibásnak nevezte a hazai felfogást, mely a szerzői jogsértést elnézőnek tartja, és meg kívánja változtatni a társadalomban a kalózkodás megitélésével kapcsolatos véleményt.

A feketepiac térhódításának érdekében az ASVA továbbra is üldözni, és üldöztetni akarja az elkövetőket, együttműködést akar kialakítani a hatóságokkal, a szellemi tulajdonok védelmével foglalkozó testületekkel, jogalkotói és jogalkalmazói körökkel (minisztériumok). Kálmán András elmondta, hogy fel kívánják deríteni a kalózok motivációit, ezért - egy másik szervezet tevékenységének mintájára - a kalózkodás által "különösen fertőzőtt" helyeken (pl. kollégiumokban) kiscsoportos, négy-öt fő bevonásával megtartott beszélgetéseket akarnak tartani, ahol megismerhetik a másik oldal véleményét, és megismertethetik őket a kalózkodás által okozott károkkal.


Kérdésemre, miszerint a büntetés és az oktatás mellett a forgalmazói oldalon is tesznek-e lépéseket a külföldi filmek magyarországi bemutatásának felgyorsítása érdekében, mely által elkerülhető lenne a csupán emiatt a moziba már nem elmenő réteg megfogása, elmondta, hogy ugyan a nagyobb címek esetében ez már gyakorlat, de a középkategóriás műveknél valóban több hónapos az elmaradás. Közlése szerint amennyiben több, mint négy hónap telik el az amerikai premier és az itthoni moziba kerülés között, akkor azt a filmet már leirhatják. Éppen ezért ők is törekszenek ennek az "ablaknak" a csökkentésére, de a korábbi behozatal nagyobb költségvonzatokkal is jár.

A kínálat növelésével, a hazai legális fizetős letöltési lehetőségek szűkös voltával kapcsolatos felvetésemre, hogy miért ilyen rugalmatlanok a forgalmazók a webről elérhető, meglehetősen korlátozott filmkínálat bővítésével kapcsolatban, elmondta, hogy szorgalmazzák az új terjesztési formák Magyarországra való behozatalát, de előbb mindenképpen el kell jutni egy olyan szintre, ahol az emberek tiszteletben tartják a szerzői jogokat.

Kérdésemre, hogy terveznek-e jogi lépéseket a fizetős SMS-ben szoftvereket és filmek letöltését lehetővé tévő szolgáltatók (Freeweb, Ultraweb, Kreditweb stb.) ellen elmondta, hogy jelenleg vita folyik a jogi felelősségükről, mely véleménye szerint nagyon gyorsan le fog zárulni. Leszögezte, hogy az illegális letöltések lehetővé tételében nemcsak ők, hanem a mobilszolgáltatók is felelősek, és biztos benne, hogy nemsokára a telekommunikációs cégek is az ASVA mellé fognak állni a kérdésben. Az ilyen oldalakra feltöltők jogállása viszont tiszta ügy, azaz eljárnak ellenük, tette hozzá. Felvetésemre, hogy miért az ilyeneket használó, saját mobiltelefonszámukat megadó, nyilvánvalóan amatőrőkkel foglalkoznak, elmondta, hogy ugyan tudják hogy ezek kishalak, de reményeik szerint megismerhetik forrásaikat, és megtudhatják honnan szerzik be a feltöltendő illegális anyagokat.


Kálmán egyetértett abban, hogy okosabb lenne már kikerülés előtt megakadályozni a magyar nyelvű szinkronok, kiváló minőségű másolatok fájlcserélő hálózatokra kerülését, és elmondta, hogy a következő néhány hétben felül fogják vizsgálni a magyarországi mozikban lévő belső szabályzatokat, és fokozott biztonságra szólítják fel a négy hazai, amerikai filmeket szinkronizáló stúdiót.

Megerősítette korábbi hírünket, mely szerint az FBI két országban hoz létre kalózkodás elleni kihelyezett központot, ezek egyike Hong-Kong, a másik Budapest. Tudomása szerint Magyarországon csak egy FBI ügynök tevékenykedik, és annak sem a hazai piac, hanem a teljes régió, azaz a környező országok szerveivel való együttmüködés, a nyomozati tevékenységek koordinálása és a helyzet megfigyelése a feladata.

Az igazgató leszögezte, hogy keményen fel kívánnak lépni a piacokon és a hirdetési újságokban terjesztett illegális DVD kereskedelemmel szemben, ezért már több megyében figyelik a helyi lapokat, és adott esetben feljelentéseket is tesznek. Érthetetlennek nevezte, hogy az írott sajtó legálisan működő, nagy példányszámú lapjaiban megjelenhetnek feketepiacról származó kópiákat hirdető reklámok, de sikerként könyvelte el, hogy ezen a téren a piac tisztulását látja.

Kálmán András kiemelte, hogy fokozott figyelmet akarnak fordítani a nagyvállalatok, irodaházak körében burjánzó "filmklubok" felderítésére, és az irodaházakban lévő filmes szerverek beszüntetettésére. Ennek érdekében újdonságként megemlített egy fejlesztés alatt álló programot, mellyel a nagyobb szervezetek felderíthetik a házon belül lévő terjesztési vonalakat. Ezt az ingyenes szoftvert a vállalatvezetők igényelhetik majd a belső hálózat megtisztítására.


Az ASVA statisztikája a magyar legális és illegális filmpiacról
A szervezet sajtóanyaga szerint az Egyesült Államokban a filmes feketepiac forgalmát 2004-ben 3,5 milliárd dollára becsülték, idénre viszont ez a szám már 5,3 millárd dollárra ugrott. A Motion Picture Association (MPA) a régió országaival kapcsolatos statisztikái szerint a filmes kalózkodás becsült értéke Magyarországon és Csehországban 20-20, Lengyelországban 30, Szlovákiában pedig mindössze 2 millió dollár.