A jövő gyalogos katonája: kézifegyverek

A minél hatékonyabb kézifegyverek fejlesztése terén már az 1980-as években feltűnt egy igen ígéretes fegyver, a német HK G11, amely hüvely nélküli lőszert használt. A lövedék gyakorlatilag a nyolcszögletű meghajtótöltetbe volt elhelyezve, vagyisa lőszerre nézbe csak egy hasábot láthatunk. A hüvely nélküli lőszer előnye a nevében szerepel: az elsütés után nincs hüvely, amit ki kellene vetnie a fegyvernek, így nagyobb tűzgyorsaságot lehet elérni, hiszen a lövés egy mozzanatát (az üres hüvely kivetését) el lehet hagyni. Ennek köszönhetően a G11 rögzített sorozatlövéskor 0,06 másodperc alatt lőtt ki három lövedéket - a reakcióerők ennyi idő alatt még nem realizálódtak a lövész számára a tehetetlenség miatt, vagyis amire a visszarúgást érzékelné, és a fegyver elmozdulna a célról már a harmadik lövedék is elhagyta a csövet.


A sorozatgyártásra érett G11K2, előtte egy tár és a hüvely nélküli lőszerei. Hiába lett tökéletes, mégse kellett senkinek
A G11 a teszteken nagyszerűen szerepelt, pontos és megbízható és igen hatékony fegyverré fejlesztették, ráadásul a kicsi és könnyű lőszeréből egy katona több, mint kétszer annyit vihetett magával, mint egy hagyományos lőszerből. De az 1990-es évek elején az újra egyesült német kormány túl drágának találta, és egy új lőszertípus rendszeresítését is problémásnak látták, így a G11 - bármennyire is előremutató fegyver volt - végleg eltűnt a süllyesztőben.

Az 1990-es években új irányvonalat szabott meg az amerikai hadsereg. A vízió szerint egy csúcstechnikát képviselő új fegyver egy 5,56 mm-es gépkarabélyból és egy 20 mm-es gránátvetőből állna. A gránátvető egy speciális lőszert használ, amelynek mini-számítógépe a feladatnak megfelelően robbantja fel a gránátot. Például ha a célpont egy fedezék mögött rejtőzik, akkor a cél felett mintegy egy méteres magasságban robban, azonban ha a célpont ablak mögött tartózkodik, akkor a gránát késleltetve robban, mikor már az épület belsejébe ért. Mindemellett ráadásul a gránátvető hatásos lőtávolsága 1 km körül van, így már messziről is bevethető, például mesterlövészek ellen. A fegyveren egy optikai rendszerrel egybeépített ballisztikai számítógép is található, amely megmutatja a lövésznek, hogy hova kell céloznia, hogy eltalálja a gránátvetővel a célpontot, és az éjszakai használathoz az optikai rész egy infravörös kamerát is magában foglalt.


Az XM29 OICW egyik prototípusa még tesztelés alatt
Az XM29 OICW igen ambiciózus program volt, és noha eredetileg arra szánták, hogy leváltsák a rajokban az M16/M203 gránátvetős fegyvert, a program folyamatosan csúszott, részben az egyre magasabbra emelkedő beszerzési költség, részben a fegyver túl nagy tömege miatt. Noha az XM29 teljesítette a legtöbb vele kapcsolatos elvárást, végül a hadsereg nem tartott igényt rá, és a gránátvető részét külön fejlesztették tovább XM25 néven. Persze lehet, hogy csak azoknak lett igazuk, akik úgy vélték, hogy a harctéren nincs helye olyan fegyvernek, amelynek használati utasítása egy lexikon vastagságát éri el.


Az OICW-utód 25 mm-es gránátvető, az XM25 makettje egy kiállításon
A belga FN cég az OICW-hez hasonló elképzeléssel állt elő, ám más megközelítést használt. A fegyver teljesen modulszerűen épül fel. Alaphelyzetben egy 1,6x-es nagyítású távcső foglal helyet a tetején, de ez lecserélhető egy ballisztikai számítógéppel feltuningolt optikai irányzékkal, a cső alá pedig egy saját fejlesztésű 40 mm-es gránátvető kerülhet. Az FN F2000 gépkarabély bull-pup elrendezésű, vagyis a zárszerkezet és a tár a fegyver végében kapott helyet, amely miatt azonos csőhossz mellett rövidebb lehet a fegyver teljes hossza. Ennél az elrendezésnél az egyik probléma, hogy a súlypont túl hátra kerül, amely miatt ösztönös lövésnél könnyen a cél fölé mehet a lövés. A másik általános probléma az, hogy a hüvelyeket a tusnál veti ki, így ha jobbkezes fegyvert bal kézbe fogunk és a vállunkhoz szorítjuk, akkor a zárszerkezet az arcunk mellett lesz, és lövéskor a hüvely is ide szeretne távozni.

Más bull-pup fegyvereknél - mint az Osztrák Steyr AUG-nál vagy a Francia FA MAS-nál - ezt úgy oldják meg, hogy a fegyver átszerelhető jobb illetve bal kezes használathoz. (A britek L85 gépkarabélya angolos egyszerűséggel oldja meg ezt a gondot: kizárólag jobb kézzel használható.) Az F2000 esetén a hüvelyt egy kis alagúton keresztül a fegyver elején, jobb oldalon veti ki, így mindkét kézzel kényelmesen használható. A csúcstechnika azonban itt sem adja olcsón magát: egy teljes F2000 fegyverrendszer ára 5000 dollár körül mozog - de még így is sokkal olcsóbb, mint az XM29 lett volna.


Az FN F2000 az alap 1,6x-os optikai irányzékkal és egy 40 mm-es gránátvetővel. Figyelemre méltó a kidobott hüvelyek elvezetése a fegyver elejébe
Megint mások azonban inkább visszatértek a jól bevált receptekhez, és azt csiszolgatják abból kiindulva, hogy ami bevált, ahhoz ne nyúlj. A német, spanyol és norvég hadseregben rendszerbe állított német HK G36 ezt az elvet vallja. A fegyver belső szerkezete gyakorlatilag a már sokszor bizonyított AK-47-es megoldásaira épül, csak ott módosítva, ahol muszáj volt. A fegyver fogantyújában alaphelyzetben 1,5x-es nagyítású optikai irányzék található, vagy pedig egy kettős megoldás, alulra egy 3,5x-es nagyítású, felülre pedig egy red dot irányzék.


HK G36KV tesztelés alatt a norvég hadseregnél
A tárak átlátszó műanyagból készültek, így a katona egy pillantással meg tudja nézni, hogy még mennyi lőszer áll a rendelkezésére. A G36 megbízhatósága a jó öreg Kalasnyikovokéhoz mérhető, olyannyira, hogy a belső szerkezete az XM29 OICW gépkarabély részébe, illetve az amerikai hadsereg egyik lehetséges következő kézifegyverében, az XM8-ban is szinte egy az egybe lett beszerelve.

Az XM8 család - klikk a nagyobb változathoz

Az XM8 egyébként egy olyan fegyvercsalád megalkotására törekszik, ahol a négy változat, a teljes értékű gépkarabély, a rövid kompakt karabély, a mesterlövész változat és a könnyű géppuska gyakorlatilag teljesen szabadon "kilegozható" a részegségekből. A zárszerkezet és az elsütőszerkezet teljes megegyezik, csak a tus, az előágy és a cső különbözik. Ha mesterlövész puskát akarunk csinálni a gépkarabélyunkból csak egy hosszabb, 20 inches (kb. 500 mm-es) csőre kell kicserélni a gépkarabély 12,5 inches (kb. 320 mm-es) csövét, egy lenyitható kétlábú állványt magába foglaló előágyra a karabély előágyát és a red dot irányzékot egy 3,5x-es nagyítású optikai irányzékra. Ha könnyű géppuskát akarunk, a csövet egy 20 inches vastag csövű változatra kell cserélni - amely jobban bírja a folyamatos tüzelést -, és a 30-as szekrénytár helyet egy 100 lőszert befogadó C-Mag tárat kell a fegyver illeszteni.

E megoldás fő előnye, hogy nagyban megkönnyíti a logisztikát, hiszen a főbb alkatrészek teljesen megegyeznek a legáltalánosabban használt fegyverekben. Az amerikai hadsereg pedig eldöntötte, hogy lecseréli a jelenlegi M16/M4 gépkarabély-családot és az M249 SAW könnyű géppuskáit. A közelmúltban ezért ki is írt egy pályázatot, amelynek a győztese váltja le a régi fegyvereket; az egyik esélyesnek az XM8-család tűnik.


Az XM8 tesztelés alatt az amerikai szárazföldi erőknél