Brothers in Arms: Road to Hill 30

Mint mindenki észre fogja venni, nincs célkereszt. Itt a normál állásban való lövöldözés inkább ijesztgetésnek számít, de kicsi az esélye a találatnak. Viszont erre is szükség van, hisz a játék egy új fogalommal operál, mégpedig figyelembe veszi, hogy egy adott ellenfél tűz alatt áll-e vagy sem, mennyire van hátrányos helyzetben a tüzeléshez. Az eredetihez képest, ha komoly tűz alá veszzük az ellent, akkor jóval több időt tölt majd a fedezékben és kevesebbet tüzel, és ha lő, akkor sem tud pontosan célozni. Ez a funkció adja vissza véleményem szerint a háború igazi hangulatát (bár bevallom nem vettem részt a II. Világháborúban).

Egy csata általában úgy néz ki, hogy kiszemeljük az ellenfelet, fedezéket keresünk, onnan kikémlelve megvárjuk míg újratölt, elkezdjük az ő fedezékét lőni folyamatosan, majd ha nagyon befészkelte magát, de egyébként tiszta a terep, akkor valaki előre fut és közelről agyonlövi. Ez egyszerűen hangzik, de mikor már nem egy hanem 4-5 csapattagot kell összehangolni, akkor komoly menedzsment készségek szükségeltetnek a sikerhez.


Über Mátrix Feature

Ezt valószínűleg érezték a játék készítői is, ezért bármelyik pillanatban lehetőség van a csata megállítására és a szituáció átgondolására, miközben felülről látjuk a csatateret. Először arra gondoltam, hogy ennyit a realitásról, de nem kell megijedni. Ebben a nézetben sem látjuk azokat az egységeket, akiket még nem fedeztünk fel és nincs igazi mozgatásra lehetőség, csak váltogathatjuk a nézetet a csata résztvevői között. Ez a funkció kárpótol minket azért, amit a monitor és a valós jelenlét közti különbség szül. Ebben a nézetben átgondolhatjuk, hogy merről lenne érdemes megközelíteni az ellenséget, hol a következő fedezék, milyen tereptárgyak vannak körülöttünk. A valóságban ugye ehhez elég a nyakizmainkat megmozgatni kicsit. Illetve ritka az a játékos, aki képzett parancsnok vagy tiszt, tehát az akciók taktikáján is van időnk gondolkodni.

Sajnos az eddigi magasztalás véget ér, ugyanis azt vettem észre, hogy küldetésről-küldetésre, fedezékről-fedezékre ugyanazt kell tennünk. Mivel említettem, hogy nem voltam háborúban ezért nem tudom, hogy a valóságban is ilyen-e, de kicsit unalmasnak tűnik egy idő után a recept. Észrevesz, fedezéket keres, lő, fedez, megkerül, öl. Körülbelül ez a folyamat ismétlődik meg párszázszor a játékban. Persze lehet kombinálni, mert eleinte egyedül, majd ketten kell helyt állni, majd később egyre több és különbözőfajta csapat segít miket. Igazán izgalmas, amikor egy tanknak üvöltözünk és szavainknak megfelelően fordul is a vetőcső.


Természetesen a klisé érzet jelen van az ellenséges katonák között is, de ez sem biztos, hogy különbözik a valóságtól, mert ugye minden ellenség egyforma, akkor jó, ha ólom van a fejében. Ezzel ellentétben társaink mind különbözőek. Mindenkinek saját arca és hangja is van, viselkedésben viszont nem térnek el észrevehetően. Talán az átvezető jelenetekben ismerhetjük meg őket kicsit jobban, mikor is mindenféléről beszélgetnek.

A karakterek egyébként meglepően jó fizikával vannak megáldva és a megjelenítés, illetve a speciális effektek még dobnak is ezen. Kedvencem mikor lerohan egy német katona, én épp újratöltök, ő pedig csap rajtam párat puskatussal. Ilyenkor elhomályosul a kép, egy pillanatra úgy érezheti a játékos, hogy tényleg megszédült kicsit. Ugyanez a szituáció, ha egy lövedék vagy gránát éppen mellettünk robban fel. Egyébként a vér is fröccsen, kenődik úgy ahogy kell, mindenki kielégítheti brutalitás igényét a játék közben. A fiatalabbak kedvéért viszont nem szakadnak a testrészek és a hullák szinte azonnal eltűnnek.


Tiszavirág

Sajnos a játék hordozza az egyjátékos FPS-ek klasszikus hibáját, mégpedig a nagyon rövid játékidőt. Amennyiben legkönnyebb fokozaton vágunk neki, akkor is akadhatnak kemény helyzetek, de a játékidőt csak akkor tudjuk feltornázni, ha legnehezebb fokozaton vágunk neki, akkor is inkább az ismétlések, újrapróbálkozások szorozzák azt. A nettó játékidő gyakorlott virtuális katonáknak 15-20 óra lehet maximum, ami a 20 küldetést figyelembe véve nem is rossz. Persze ha valaki kevésbé gyakorlott és naponta csak egy órát játszik, akkor akár egy hónapra is elegendő lehet az aktuális instant háború. Biztos vagyok benne, hogy az első részt legalább két kiegészítő követi majd, ami próbál valamicskét javítani ezen az adaton, de ez a magyar lapos pénztárcának nem olyan jó hír.