Brothers in Arms: Road to Hill 30

Grafika: Ugyan nem a legújabb csillogó-villogó shader halmaz, de a speciális effekteknek köszönhetően teljesen egységes világ tárul elénk. Az épületek gyönyörűen meg vannak tervezve, teljes értékű textúrákkal rendelkeznek. A torkolattűz talán kicsit túlzás néha, de egyébként a lövedékek és a fegyverek is kiválóan megrajzoltak. Számomra a víz megvalósítása volt a legfőbb érv az öt csillag mellett. Régóta próbálják a szép, valósághű, de a környezetébe mégis beleillő vízfelületet eltalálni, azt hiszem itt sikerült. Igaz ha belelépünk, vagy belelövünk, akkor nem tökéletes a hatás. Illetve fura volt nekem, hogy katonáink - akik egyébként az FPS-ekben megszokottól lassabban mozognak - a derékig érő vízben sem lassulnak le. Külön dicséretet érdemel az égbolt és a nehéztüzérség grafikai megvalósítása, mely plusz hangulati eleme a játéknak.

Kezelőfelület: Elsőre nem volt minden egyértelmű. Igaz a tutorial és az első küldetés egyértelműen elmagyaráz mindent. Ennek ellenére a rutin megszerzéséhez szükség lehet egy fél órára-órára. Ezután viszont teljesen kellemes, alapbeállítással is tökéletesen használható, ergonómikus. A wsad és környéke mellett csupán az egérre lesz szükségünk. A jobb-bal gombok mellett a középső gomb van alapból használatban, illetve azokat röviden és hosszan lenyomva is különböző dolgok történnek. Minden eseményt a karakterünk néhány szóval vagy mozdulattal is kísér, ami megerősítés arra, hogy amit szeretnénk megtörtént. Ez fontos lehet akkor, ha nem esik látóterünkbe a katona, akinek a parancsot adtuk.

Játékmenet: A közepes értékelés oka a korábban említett klisés küldetés sorozat és a játékidő maga. Nem gondolom, hogy többet érdemel egy játék, amit 1-2 nap alatt végig lehet vinni és ezen túl nem kecsegtet további kihívásokkal. Nem várható persze el egy MMORPG összetettsége, és valljuk be egyik FPS-nek sem volt erőssége ez az oldal. A történet egyébiránt összefüggő és logikus.

Ami miatt biztosan hármas, az a teljesen lineáris felépítés. Soha sincs alternatíva, sőt a bejárható terület is korlátozódik a kijelölt útvonalra. Ami esetleg bónusznak tűnik, az is előre eltervezett, hiszen kerülnünk kell, ha szemben egy telepített gépágyú szórja az áldást.

Hangeffektek és zene: Ez csillagos ötös viszont. A zenével kezdeném, erről ugyanis nem kell sokat beszélni. Ha már annyit erőltettük a valósághűséget, akkor igazuk van, hogy a játék közben nincs aláfestő zene, hisz a 40-es években nem nagyon volt még divat a hordozható zenelejátszó.

A hangeffektek viszont kárpótolnak mindenért. Folyamatos tűzharcok zaja a természet hangjaival kombinálva. Egy sötét szobában nem nehéz beleképzelnünk magunkat a katonák helyzetébe. A lövedékek hangja is elégedettségre ad okot. A motor külön számolja, hogy a lövedék hová és milyen szögben csapódik be és ennek megfelelően puffan, csattan vagy gellert is kaphat. A beszédhangok is tetszetősek, nagyon jó szinkronokat találtak a karakterekhez. Van persze beszédhibás katona is, illetve az átvezető szöveget egy Max Payne - TV reklám hang keveréke mondja az igazán hatásos, mély tónusban.

Összegzés: Tökéletesnek messze nem mondható, viszont számos olyan elemet tartalmaz, amivel eddig nem, vagy tökéletlen formában találkozhattunk. Kellemes perceket szerez a csapatirányítás, ami mostanság trend az egyjátékos FPS-ekben. A hangulat ötös és azt gondolom, hogy az a néhány hiba elhanyagolható. A megvételén ugyanakkor elgondolkodnék, nem biztos, hogy egy hazánkfia megengedheti magának, hogy egy rövid távú élményért kifizessen ennyi pénzt. Ha a játék kecsegtetne egy komoly multiplayer résszel, akkor más lenne a helyzet persze.

Mindezek ellenére a tavasz egyik nagy dobásaként értékelem. A végítélet persze szubjektív, mindenki maga dönti el, hogy számára jelent-e eleget, de az biztos, hogy a PC-re, PS2-re és Xbox-ra megjelent program külföldön is sokak szívét meghódította, sőt Xbox-on az idény éllovasaként aposztrofálták.

Letölthető videók:
Videó #1
Videó #2