Vészharan­gokat kongat az ENSZ jelentése

A világ erőforrásainak 60 százaléka legyengült vagy elhasználódott, jelentős és nagy részben visszafordíthatatlan veszteséget okozva bolygónk biológiájának sokszínűségében, ami az elkövetkező 50 évben tovább romolhat, figyelmeztet a világ valaha elvégzett legnagyobb környezeti tanulmánya.

AZ ENSZ által kezdeményezett, négy éven át tartó kutatás elvégzésében 95 ország 1300 tudósa vett részt. Végkövetkeztetésük szerint az emberi életet fenntartó erőforrások, mint a friss víz, az élelem, a fa, a tiszta levegő és a stabil éghajlat mind veszélyben vannak. "Az ökorendszerek változásai mélyreható és nagyrészt visszafordíthatatlan veszteséget eredményeznek a bolygó biológiai sokszínűségében" - mondta Walter Reid, a tanulmány igazgatója.

Az emlősök, madarak, és kétéltű fajok 30 százalékát a kihalás veszélye fenyegeti, az elmúlt 50 év emberi tevékenysége a természetes ezerszeresére növelte eltűnésük valószínűségét, állapította meg a jelentés.

Amikor 2000-ben elindult a felmérés, feladata az ENSZ Milleneumi Fejlődési Céljainak eléréséhez szükséges környezeti változások kihatásának felmérése volt. A célkitűzések között szerepel, hogy 2015-re a világon uralkodó szegénységet a felére csökkentése. A szegénység különösen a szárazföldi régiókat sújtja, Afrikát, Ázsiát, részben Mexikót és Brazília északi részét. Az itt élők elsősorban az elsivatagosodástól, a tiszta víz hiányától és a betegségek növekedésétől szenvednek aránytalanul nagymértékben. A további felmelegedés például nagyban elősegítheti a kolera terjedését.

A jelentés 24 ökorendszer-szolgáltatást tanulmányozott, melyekből mindössze kilencnél figyeltek meg gyarapodást, főként az élelmiszertermelésnek, az ipari termény növekedésnek, az intenzív halászatnak és az élőállat tenyésztésnek köszönhetően. A tudósok azonban hozzátették, a növekedések komoly hátulütőket rejtenek magukban más ökorendszer szolgáltatások rovására, mint a tiszta víz és a fajok pusztulása. A termőföldekről a műtrágyában felgyülemlő nitrogén a tengerekbe kerül, ami hirtelen felerősítheti az algásodást megfojtva a halakat, vagy oxigénszegény halott övezeteket eredményezve a partok mentén. Az erdőirtás gyakran a csapadékmennyiséget csökkenti, ami egyfajta láncreakcióként a megmaradt erdők pusztulásához vezethet.

"Ez a tanulmány lényege, a növekedést egyre nagyobb veszteségek árán érjük el, melyek lényegesen lecsökkentik a jövő generációi számára az ökorendszerektől nyerhető hosszú távú előnyöket" - mondta Reid. A tanulmány változásokat sürget a fogyasztási szokásokban, az oktatásban, valamint új technikák és magasabb árak bevezetésére ösztönöz az ökorendszerek kiaknázásához.

"A kormányoknak fel kell ismerniük, hogy a természet szolgáltatásainak is meg van áruk" - mondta A.H. Zakri, a tanulmányt ismertető bizottság társelnöke. "Ezen szolgáltatások védelme nem valószínű, hogy elsőbbséget élvez azoknál, akik azt ingyenesnek és korlátlannak tekintik."