Tartalom pénzért vagy ingyen?

Egyesek bővítik a fizetős tartalom körét, míg mások egyre több ingyenes tartalmat kínálnak.

Az Egyesült Államokban a Wall Street Journal fizetős tartalmakat kínál az online olvasóknak. Európában is elsősorban az üzleti lapok teszik ezt. Fizetni kell a francia Les Echos vagy a brit The Financial Times online írásaiért. Ázsiában az internet jellemzően a gazdasági emigránsok elérésének fontos eszközévé vált. Az Apple Daily, amely Hong Kongban és Tajvanon az egyik legnagyobb kínai nyelvű lapnak számít, ingyenes hozzáférést biztosít a helyi netezőknek. A tengerentúli látogatók évi 40 dollárt fizetnek a hírekért. A modell lényege, hogy a reklámbevételek helyben folynak be, az előfizetők pedig más országokból származnak. A Straits Times című szingapúri lap hamarosan szintén fizetőssé válik.

Európában az általános témájú napilapok közül eddig csak néhány tette fizetőssé az alaphozzáférést, például a spanyol El País. Gyakoribb a vegyes modell, amelyben a legtöbb hír ingyenes, a prémium-szolgáltatásokért viszont fizetni kell. A legtöbb lap csak az e-újságért kér pénzt. A Guardian és a Daily Mail személyes adatokat kér a látogatóktól egyes tartalmakért.

A fizetős trend ellenpéldája a The Times és testvérlapja a The Sunday Times. Októberig a Nagy-Britannián kívüli látogatóknak évi 90 font előfizetési díjat kellett fizetniük az online hozzáférésért, de ez csak néhány ezer netezőt vonzott. Ezért a Times ingyenessé tette az alaphozzáférést a nemzetközi olvasóknak is, csak az e-lap maradt előfizetéses.