BloodRayne 2

Ehhez a lánykának fegyverekre is van szüksége, mert a tesók nem nagyon értenek a szép szóból. Az alapfelszereltség egy pár karhoz rögzített pengekészlet, amit ki tud egészíteni néhány komoly rúgással is. A korábbihoz képest jóval több féle hárítás és visszatámadás került be a játékba, illetve a célzás gomb nyomvatartásával egy célpontra koncentrál és mindenféle kombókat tudunk előhozni. Ez jól fog jönni, mikor olyan ellenségekkel küzdünk, akiket távolról akarunk gyalázni. Ehhez még rendelkezésünkre áll egy lánc, amivel elfoglalhatjuk egy picit az ellent.

A másik nagy kedvenc a Kárpát Sárkányok nevű puska pár. Ezek működéséhez vér kell és ha kifogy belőle a lőszer, akkor a mi vérünket kezdi el csapolni. Hálistennek ezzel viszont nem volt probléma, hiszen a helyi önkéntes véradók mindig túlsúlyban vannak a pályákon. Az etetés varázslat elsütésével a már ártalmatlanná tett ellenfelet csapolhatjuk le. A HP szerzés és a vérlőszer utánpótlás mellett vérszívás után hangulatos kivégzéseket lehet csinálni. Vagy egyszerűen eldobjuk az áldozatot, vagy bizonyos billentyűzetkombinációk segítségével trükkös halálshowt mutathatunk be vele. Az egyszerűbbek között van a szimpla késelés, de akár cafatokra is szabdalhatjuk, amolyan brassói módra. Összesen 12 ilyen mozgás van a játékban, de az abberáltabb játékosok biztos, hogy végig élvezni fogják ezt a keveset is.



Rayne továbbá képes különleges erőket is használni, amihez energiára van szüksége. Ilyen erő például a speciális aura látás, amivel titkos ajtókat találhat meg, láthatja a szomszéd szobában lapuló ellenfelet..stb. A legkoppintósabb effekt viszont a time-shifting, bullet time megoldással. Max Payne és Neo forog a sírjában. Ezeken túl vannak tápoló képességek, amikkel együtt Rayne gyakorlatilag verhetetlen, ha tele van az energiacsíkja.

A játék tehát iszonyatosan könnyű. Soha ne pazaroljuk a speciális képességeket, hanem haladjuk folyamatosan és ha érezzük, hogy szorul a hurok, akkor lőjük el ezeket. Főként értendő ez a főellenségekre, vagy a pálya végi csúnya gonoszságokra. Van néhány főellenség, akiket csak bizonyos módon lehet megölni, de a legtöbbet simán leütjük az alaptámadással is, ha a blood fury nevű spéci be van kapcsolva.


A játék tehát még komolyabb kihívást sem tartogat, ami ellensúlyozná gyengeségeit. Ha vannak is nehezebb részek, akkor az abból fakad, hogy szívat minket a játék és egyes részeket többször újra kell próbálnunk, persze mikor rájövünk, hogy mi a megoldás, akkor gond nélkül lehet továbbjutni. Azt is mondhatnám rá, hogy unalmas, de annyira hamar végig lehet vinni, hogy még meg sem lehet unni. Ha nem szöszmötölünk sokáig, körülbelül 10 óra játékidőt tartogat összesen.

Egyedül a kis feladványok, kapcsoló keresés, ami kitör valamelyest a sivárságból, de már ez is unalmas ebben a formában, mivel Lara Croft kisasszony lelőtt már minden poént úgy, hogy az utolsó részre már neki se maradt. A képlet nagyjából annyi, hogy bemegyünk egy terembe, lemészárolunk mindenkit, megkeressük a kis feladvány megoldását és továbblépünk. Aki emlékszik a Prince of Persia első részére (nagyon régen, a 90-es évek elején), ott ugyanez volt. Kár, hogy néhány fejlesztő 15 év alatt nem tudott ezen továbblépni.

Ami viszont pozitív a játékban, azok az egyedi mozgások. Erre sem mondom, hogy felmentik a játékot az összes hibája alól, de legalább adnak valami extrát, ami miatt érdemes játszani. Viszont ha hosszabb lenne a játék, akkor már ezek is unalmasak lennének, mert ismétlődnek és másra nem nagyon van mire figyelni.