BloodRayne 2

Grafika A néhol szép effektek magasabb pontot indokolnának, de az elavultnak tűnő grafikai megoldások folyton elrontják az ember örömét. Azt sem hiszem, hogy a legújabb csúcsszuper videókártya javítana rajta, mert egyrészt a konzol eredeti már belőtte egy szintre a grafika lehetőségeit, másrészt egy évvel korábban is csináltak PC-re ennél sokkal szebb játékokat.

Kezelőfelület Amikor a nehézségről beszéltem, akkor szándékosan nem említettem ezt a változót. Ugyan nem lehet állítani a fokozatot (pedig vicces lenne: könnyű, közepes és nehéz billentyűzetkiosztás), de a nehezítő faktor a játékban valójában a billentyűzetkiosztás és a kombók rendszere. Nemhiába. A konzolátirat az konzol átirat.

Játékmenet Amennyiben beleszámolom ide a spéci mozdulatokat, a darkos hangulatot, az örök kifogyhatatlan vámpír feelinget, akkor egy gyenge hármast megér, de nagyon sajnálom, hogy elrontottak egy ilyen játékot. Biztos meg lehet csinálni ezt is úgy, hogy legyen hangulat is benne. Néhány kreatívot foglalkoztattak volna a fejlesztőnél, akkor lehet, hogy oda ragasztott volna sok embert a monitorhoz. Így csak egy egy éjszakás kaland lett belőle.

Hangok és Zene Itt külön meg kell említeni a beszólásokat. Rayne Lara Crofthoz hasonlóan szummázza, ha történt valami fontos. Főként ellenfelek, kivégzett ellenfelek után mond vicces dolgokat. Ez némileg fel tudja dobni a langyos vizet. Az effektek és a háttérzajok határozottan jóra sikerültek. Mindig csodálkoztam azon, hogy miért van a legtöbb játéknál a 4-5 fontos dologból csak egy megcsinálva rendesen. Eladni a jó effektek biztos nem fogják az anyagot.

Intelligencia, Nehézség Gagyi kategóriába sorolnám és nem is kommentálnám sokáig. A játék élvezetéhez a sok IQ kifejezetten hátrány, mert azzal az ember igényli a változatos, kihívásokkal teli dolgokat. Láttam a játékhoz trainert is, amivel örökélet, örök lőszer és energia állítható be. Az lenne a csúcsa mindennek, a maradék élvezet is kimenne a játékból, de talán egy kosár lepke értékelni tudná.

Összegzés Róka, róka, róka. Másolt ötletek, lerágott csontok, szakállas poénok. Mindez megfűszerezve egy kis képregény hangulattal, ami lehet, hogy csak nekem fűszer, aki addikt olvasója az ilyen lapoknak, az már azt is unná. A második részek tipikus hibája lett elkövetve a játékban, mégpedig az, hogy elkészült.

A minap olvastam valamelyik blogban, hogy a Quentin Tarantino által rendezett Helyszínelők sorozat producerét, Jerry Bruckheimert kérdezték arról, hogy a Las Vegasban forgatott sikeres első sorozat után, miért kellett csinálni két másikat New Yorkban és Miamiban, amikor mindenki tudja, hogy az abszolút nézettség mélyet zuhan minden ilyen esetben, ahogy itt is történt. Erre azt mondta: ahelyett hogy megvárná, hogy valaki lemásolja őket, ő maga teszi ezt meg. Gyanítom itt is ez történt, egyszerűen valakinek ki kellett adni egy - elnézést, de nincs rá jobb szó - szar vámpíros játékot, hát az tette meg, aki az előzőt is.