Earth 2160

Grafika Teljesen profi. Telepítés után kicsit meg is ijedtem, mert legutoljára mikor ilyen RTS-t láttam, akkor a tartalom az katasztrófa volt. Nagyon tetszetősek a fények, ügyesen alkalmazzák a shadereket és elég részletesek a modellek, amiről meg is győződhetünk a teljes zoom állásban. Az átvezető animációk a játék motorját használják, és emiatt bőven nem kell szégyenkeznie. A kameramozgatás volt az egyetlen grafikai elem amiben minimális negatívumot éreztem, mert nem mindig csinálta azt, amit én szerettem volna. Viszont jó fej ötlet a PIP, azaz a kép a képben, de igazság szerint egyszer sem használtam élesben.

Kezelőfelület A moduláris menü és ablakrendszer nagyon megkönnyíti a dolgunkat. Mindig csak az a menü látható amit szeretnénk, így háborúban mondjuk nem kell az építő menünek helyet foglalnia a jobb alsó sarokban, hanem ott is az eseményeket követhetjük. Klikkelésre egyszerűen eltűnnek illetve visszacsúsznak a pici ablakok. Másrészt az egéren kívül szinte nem is kell más az irányításhoz, de aki billentyűzet párti, az minden egyes funkcióra megtalálja a shortcutot.

Játékmenet Ahogy fentebb említettem zavaró tud lenni, hogy lassan történnek a dolgok. Eleinte persze az ember azzal van elfoglalva, hogy rájöjjön mi hogyan működik, de később kicsit unalmasnak tűnik hogy mire előkészülünk egy támadásra, addigra lemegy a nap. Jut eszembe. A játékban napszakok vannak, tehát nappal és éjszaka, ami nemcsak grafikai plusz, hanem számít mondjuk az Alien fajnál. A földi egységeknek vízre van szüksége a szaporodáshoz és a fejlődéshez, de a napfény is fontos a klónozásnál. Ha ránk esteledik, akkor a duplázódás megáll vagy szinte észrevehetetlen tempóra lassul. A kampányokban komoly bonyodalmakra nem kell számítanunk. Ugyan küldetések közben is sok dialógusba keveredünk, de ez egy B kategóriás film történetiségét adja csupán. Öröm az ürömben, hogy tényleg hosszú-hosszú órákat tölthetünk a kampányok végigvitelével.

Hangeffektek és zene Már indításkor éreztem, hogy nem akármilyen hangzásvilág fogad majd a játékban amikor a céglogók animációjánál az 5.1 körbe csicsergett. Ezután a menü zenéje okozott meglepetést, és később sem kellett csalódnom. Volt olyan, hogy hagytam egy fél órát pörögni körbe a menü zenét. A játék hangulatzenéi - háborús, békés stb - viszont egy idő után szintén kicsit unalmasak, de persze ehhez nagyon sokat kell játszani az egyik fajjal. A beszédhangok korrekt angolsággal regélik el a történet újabb láncszemeit, ami nyelvi fejlődésünk egyik eszköze is lehet. Igaz vártam volna, hogy az Ázsiai Dinasztia kicsit oroszos akcentussal beszél, de ezek szerint ebben az időben a BBC kiejtés már mindenkinek etalon.

Intelligencia, nehézség Erre nem tudok egzakt véleményt mondani, mert elég ambivalensen viselkedett az AI. Volt amikor teljesen logikusan támadott, reagált arra is, hogy én milyen egységeket gyártok - például ha túlnyomórészt légi egységekkel támadok, akkor okosan átrendezi a védelmét a következő támadásra úgy, hogy oda tudjon csapni. A nehézséget keményen befolyásolja, hogy nincs joker egység, nincs a Red Alertből emlékezetes gyárts 8 millió Mammuth tankot és rohand le az ellenséget effekt. Minden egységnek van erőssége és gyengesége. Legjobb eredményt a vegyes csapatok biztosítják, de ne lepődjön meg senki, ha a nehezen legyártott fényes jövő előtt álló seregünket 20 másodperc alatt ledarálják. Szerencsére ha kicsit előre gondolkodunk, ezt mi is meg tudjuk tenni az ellenféllel. A lényeg mindig az erőforrások minél jobb felhasználása az építés, kutatás és egységgyártás között.

Összegzés: Kellemesen kellett csalódnom, mert nem vártam a játéktól sokat. Úgy telepítettem fel, hogy na megint egy csilli-villi béna RTS. Az első pillanatban még valóban így is éreztem, majd megláttam benne a komplexitás lehetőségeit. A gyártási kombinációk, a korlátozott erőforrások és a négy faj nagy előnyt jelent az értékelésnél. Sajnos van néhány betegsége a játéknak, ami megkeserítheti a dolgunkat. Hardverigény szempontjából meglepő, hogy a dinamikus fények és shaderek ellenére nem kell atomerőmű, hogy élvezetes maradjon a játék. A stratégiák szerelmeseinek mindenképp ajánlom figyelmébe, mert az új ötletek és a nem szokványos megoldások kimozdítják a játékot a klónszerű RTSek világából.