Gyakoriak az űrben az élet alkotóelemei

Asztrobiológusok egy csoportja egy 12 millió fényévnyire található galaxisban igen bőséges nitrogéntartalmú, policiklikus aromás szénhidrogénekre (PAH) bukkant, melyek létfontosságúak az összes általunk ismert létforma számára.

A PAH információkat hordoz a DNS és az RNS számára és fontos összetevője, többek közt a testben az oxigén szállításért felelős hemoglobinnak és a növények fotoszintéziséért felelős klorofilnak. Régebben az volt az általános nézet, hogy a földi élet magáról a Földről ered, azonban több felfedezés is arra utal, hogy számos, biológiai szempontból érdekes molekula alakulhatott ki a Földön kívül, majd eljutva bolygónkra, nagy szerepet játszott az élet beindításában.

Bár szerves összetevőket már fedeztek fel bolygónkra zuhant meteoritokban, mégis ez az első közvetlen bizonyíték komplex biogén összetevők jelenlétére a világűrben. Eddig a bizonyítékok azt sugallják, hogy a PAH-k a haldokló csillagok szeleiben jönnek létre és terjednek szét a csillagközi űrben. A vizsgálatokat a NASA Spitzer Űrtávcsövével végezte el az Ames Kutatóközpont egyik csapata Doug Hudgins vezérletével, aki az elemzések alapján azt állítja, hogy a megvizsgált galaxisban igen nagy mennyiségben vannak jelen az élet építőelemei, záporozva az ott lakozó bolygókra, ahogy az valószínűleg a Földdel is történt.


A Spitzer felvétele az M81-ről. A nitrogéntartalmú PAH-molekulák infravörös sugárzását a vöröses területek jelzik
A szóban forgó galaxis a spirális M81. A Spitzer adataiban a kutatók a PAH-k már jól ismert, szabályos kémiai jegyei mellett egy hasonló, ám ismeretlen jegyet is felfedeztek. "Van néhány anomália a spektrumban, amire nem igazán tudunk magyarázatot adni" - nyilatkozott Hudgins a Space.com-nak. A kutatók összevetették eredményeiket hasonló molekulák infravörös szignóival, melynek végeredményeként a nitrogén tartalmú PAH-k mellett kötöttek ki, mivel adataik azt bizonyították, hogy nitrogén található a vizsgált területeken.

A PAH-k lapos, "csirkedrót" alakú molekulák, melyek szénből és hidrogénből épülnek fel, és azért érdekesek a tudósok számára, mert a földi élet is szénalapú. Mindezek ellenére a PAH-kat nem alkalmazza az ember biokémiája. Sokkal inkább a rákkeltő karcinogénekről és környezetszennyező anyagokról ismerjük őket.


Az ábrán egy PAH-molekula látható nitrogénnel. A kék gömbök a PAH vázát alkotó szénatomok, a sárgák hidrogénatomok, a piros pedig a nitrogénatom
Azonban, ha egy szénatomot nitrogénre cserélünk, máris egy nitrogéntartalmú PAH-t kapunk, egy olyan molekulaosztályt, ami létfontosságú az ember számára. A nitrogén nélkül lehetetlenné válna az aminosavak, fehérjék, a DNS, az RNS, a hemoglobinok és számos más fontos molekula felépülése. A Föld légkörének 78%-a nitrogén, a szerves kémia egyik legfontosabb eleme a szén, hidrogén, oxigén, foszfor és kén mellett. A nitrogén az ammónia egyik alkotóeleme is, amit a Földön a műtrágyákban és a robbanóanyagokban alkalmaznak, de megtalálható a Jupiter légkörében, és feltehetően a Titán jeges tavaiban is.

A PAH-k nem az első Földön kívül is felfedezett, élethez szükséges elemek. A fehérjék alapjaiként szolgáló aminosavak szintén megtalálhatók az űrben, többnyire az üstökösök csóvájában, illetve az Ausztráliában és a Déli-sarkon megtalált meteoritokban is észlelhetők voltak, akárcsak a PAH-k. Az űrkőzetekben való jelenlétük arról tanúskodik, hogy képesek túlélni a csillagközi űrt, és sikeresen eljutni egy bolygó felszínére.

Bár a PAH-k bőségesen megtalálhatók a világűrben, Hudgins hangsúlyozza, ez még nem bizonyítja a földi élet földön kívüli eredetét, a két elméletnek a jelenlegi bizonyítékok fényében nagyjából azonos esélye van, így mindenki kiválaszthatja a neki szimpatikusat.