Én mindig ugy képzelem el a galaxisokat, hogy azok élõlények.
Szerintem a kisebbek rovarok, a nagyobbak emberek.
Bár én fantaszta vagyok, s kedvelem a http://www.sf.hu/ oldalt amely scifi, de azért komolyan gondolom, hogy a galaxis az egy bél belsejére nagyon hasonlit, s ez megmagyarázná, hogy miért nem látunk csillagokat kifelé, s a feketelyuk az a kanyarulat lenne, mig a különbözõ szervek a gömbhalmazok.
Bár szerintem a galaktikákra és a szuperhalmazokra is igaz mindez, vagyis képzeletemben minden méretben élõek az anyagrészek, sõt mig lefelé a mikro világ felé is! Magamat is egy galaxisnak, vagy inkább szuperhalmaznak képzelem, vagyis relative én vagyok maga az univerzum is! Bennem a molekulák azok bolygók, vagy naprendszerek, de éppugy galaktikák, vagy szuperhalmazok is!
Én mindig ugy képzelem el a galaxisokat, hogy azok élõlények.
Szerintem a kisebbek rovarok, a nagyobbak emberek.
Bár én fantaszta vagyok, s kedvelem a http://www.sf.hu oldalt amely scifi, de azért komolyan gondolom, hogy a galaxis az egy bél belsejére nagyon hasonlit, s ez megmagyarázná, hogy miért nem látunk csillagokat kifelé, s a feketelyuk az a kanyarulat lenne, mig a különbözõ szervek a gömbhalmazok.
Én mindig ugy képzelem el a galaxisokat, hogy azok élõlények.
Szerintem a kisebbek rovarok, a nagyobbak emberek.
Bár én fantaszta vagyok, s kedvelem a http://www.SF.hu oldalt amely scifi, de azért komolyan gondolom, hogy a galaxis az egy bél belsejére nagyon hasonlit, s ez megmagyarázná, hogy miért nem látunk csillagokat kifelé, s a feketelyuk az a kanyarulat lenne, mig a különbözõ szervek a gömbhalmazok.
kedves epikurosz . kit fox piszkálni ha az összes vitapartneredet elküldöd? hát akkor sajnálom ,hogy nem felelünk meg a te szintednek és elvárásaidnak. de ugye az össze usert nem dohatod ki a szobábol és nem sajátíthatod ki azt, ugy hogy az lesz a legegyszerûbb ha te mész. pá.
"Hogyan kerül be az örökítõanyagba az õsök tudása? ( mitõl tudja egy állat, h az adott növény számára mérgezõ/ehetõ? Amikor szülõi gondozás nélkül nõl fel??? ( jah, az "öröklött" tudásából)"
Erre már a múltkor válaszoltam. Tanult viselkedés alapból nem öröklõdik. De mivel elsõsorbn a gének határozzák meg a viselkedést (az embernél kevésbbé), és azok mutálódnak, a viselkedés is változik az evolúció hatására. Adott esetben változhatnak a gének úgy is, hogy egy tanult viselkedés megtanulását segítsék, így egy idõ után a tanult viselkedés öröklötté válik. Az öröklés mellet a fejlettebb állatoknál (pl. emlõsök, madarak) a szülõk tanítják is a gyerekeiket, illetve azok gyakorlással fejlesztik a képességeiket.
"Milyen körülmények hatására változik meg a génkészlet"
Véletlenszerûen mutálódik, és a környezet hatására változik a különféle változatok aránya.
"milyen hatásra lesz egy új szerv és az hogyan illeszkedik be a már meglévõ szervek közé több lépésben???"
Új szerv elég lassan, sok lépésben alakul ki. Számos részletesen leírt példát leeht találni. A kiindulás mindíg nagyon egyszerû, és a fejlõdés közben akár többször is változhat a funkciója. Pl. a rovarok szárnya fejletlenebb állapotban repülésre nem alkalmas, de a víz felszínén való siklást segítheti.
"hogyan lesz egy fényérzékeny sejtbõl egy emlõs szeme?"
Tényleg jó példa. Kb. milliószor volt már róla szó, linkekkel, meg mindennel. Annyira szépen mûködik a dolog, hogy számítógépes szimulációval is sikerült megismételni a folyamatot. Ahogy kérted, fényérzékeny sejtbõl emlõs szem, alig pár ezer generáció alatt.
"de számomra akkor sem áll össze ez az elmélethalmaz kerek egésszé. Nagy lyukak tátonganak benne"
Nem lehetséges, hogy a lyukak csak a te ismereteidben olyan nagyok? Biztos vagy benne, hogy teljes mélységében ismered az összes vonatkozó elméletet és kutatási eredményt? Természetesen nem állítom, hogy nincs fehér folt az elméletekben, de ezek töbsége nem az a fajta fehér folt, ami miatt aggódni kéne. Eszembejutott errõl a periódusos rendszer története. Amikor Mengyelejev megalkotta a saját rendszerét, abban is voltak fehér foltok. Erre õ azt mondta, hogy az nem az elmélet hibája, és majd szépen fel fogják fedezni az oda való elemeket (és persze így is történt). http://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/olvaso/histchem/mengy.html
No, ez az utolsó link, amit neked kikerestem. Arra sem vagy képes, hogy végigolvass egy cikket. Ha az alkalmazottam lennél, úgy kirúgnálak, mint a macskát. Te egy olyan ember vagy, aki másokon szeret élõsködni, nem végzi el a munkáját. Mivel nem vagy az alkalmazottam, a vitapartnereim közül ebrudallakl ki, smity 8D-vel együtt, akinek a csacsogását idõpazarlás elolvasni.
naés akkor viszonyítsuk már ezt párezer évet a csilagászati idõkhöz
ez így nem igaz... a kiinduláskori információk meghatározóak a valószínûség számításában. ha a földi gyorsulást 100 g-nek adnám meg, akkor te "tiszta ésszel" úgy elszámolnád magad, mint a huzat. (nyilván tudod, hogy nem ennyi, de mi van olyan esetben, amikor nem tudod és tévedésbõl kiindulva számolsz vagy állítasz ténynek valamit?) épp elõbb blakshep írta le talán a legjobb példát, a föld ill. nap középpontú világképekkel, utóbbi nem is olyan régen dölt meg. legalábbis, ha az írott történelem 5-7 ezer évét vesszük, akkor 500 év még "majdnem" most. és az emberiség életében az írott történelem se olyan hû de régi... (ami azt illeti, asszem pont száz éves idén a relativitás elmélet, a kvantum pedig még fiatalabb... pedig elõttük is sokan megvoltak már gyõzõdve arról, h a világ milyen kerekül le van írva. aztán még most sincs. és most még tudjuk is, h nincs!) pedig milyen legikusnak - és valószínûnek! - tûntek ezek is korábban az akkor ismert tények alapján. csak éppen nem volt ismert minden tény. és még így is volt, már a görögök korában, aki megsejtette a valóságot! (legalábbis úgy 1000 évvel megelõzte korát) csak épp ami számára elég magyarázat volt, az az akkori idõk (meg még egy ideig) emberei számára idegen volt, nem fogadták el, majd gyakorlatilag feledésbe is merült és Kopernikusz nevével forrt aztán egybe.
istenes vitába ne menjünk bele, mert ez egy olyan szó ami alatt körülbelül ahány ember annyi értelmezés rejlik. nem kell a katolikus/egyéb istenre gondolni. ebben a vitában szimplán le lehet cserélni ezt a szót "egy embereknél hatalmasabb lény" szavakra.hogy ez a vmi tudatos vagy nem, ennek sincs sztem sok értelme, mert tudat alatt mindenki az emberi tudatra gondol, az kivan zárva, hogy más jellegû tudatok is lehetnek. nem biztos, hogy csak a Földön jött létre élet. Lehet, hogy van máshol is, ha belegondolsz roppant primitív módon vizsgálgatjuk a naprendszer egyéb bolygóit. Egy csomó égitesten még a légkörön sem jutottunk túl. A marson például nem kizárt, hogy volt vegetáció anno, csak pont elkerültük egymást idõben. Az idõ fontos tényezõ. Az emberiség nagyon-nagyon fiatal még. És mondom még a Földön is naponta találnak új élõlényeket
nem a tudomány mai állásával van a baj. hanem a szentül hívéssel. rentgeteg elentétek világ kép van: a materialistan tudományos az idealista, és még van ezer. de egysem ad kielégítõ választ. mindkettõben vannak hiányosságok. így az embernek nem szabad egyelen egyhez csapódni. nyitva kell tartaununk a szemünket. ennyi a lényeg
nos azt nem tudhatjuk ,hogy mittomén a világegyetem egy tõllünk nagyon mesze esõ részén milyen tûrésûek az élõlények. vagyios bírják e az olyan környezeti feltéeleetk amiket pl a mi bolygónkon nem.
ám ezt nem tartom valószínûnek. mert érdekes módon a mi napredszerünkben csak ezena bolygón jött létre élet. pedig pl a marson nem is olyan rosszak eme feltételek. de élet akkor sincs ott. és ha itt nicns akkor több milliárd fényévnyi távolságban is érvényes lehetnek ezeka szabályok.
az ,hogy nem hiszem, istent még nem azt jelenti ,hogy a fajomat gondolom az "univerzum tetejének". mi csak egy részei vagyunk. és mgvan az a képeséggünk, hogy felbírjuk fogni, s értelezni tudjuk a körülöttnk , lévõ világot. ( s a belsõ világunkat is)
"nem veled vitatkoztam" tudom, de beírogatom én is mit gondolok :)) aztán csak össze hozunk vmit :)))
ha valószínüséget számítunk általába a már meglevõ tudásunkból indulunk ki. biztonyos információk állnak a rendelkezésünkre, és azokbol kiindulva megkaphatjuk a választ. prsze lehet hogy az a válasz téves , de lehet hogy nem. ha vki tiszta fejjel gondolkodik, helyes válasz születik . (persze ki mit hív "tisztának" ez nézõ pont kérdése) :))
ezt én sem értem, hogy mindenki jót kacagott azon, hogy régen azthittük, hogy nem létezik más csak a Föld és az lapos. Aztán jót kacagtunk, hogy azthittük, hogy a Nap kering a Föld körül. Ahogy az akkoriak állították a maguk badarságaikat, pontosan ugyanazt csinálják azok akik szentül hisznek a tudomány mai állásában.
valamit: nagyon szépen köszönöm, pontosan errõl beszélek smity igazából az utsó jópár hozzászólással nem is veled vitatkoztam :-) hogy miért kell mögé képzelni vmit? mert balgaság lenne azt hinni, hogy mi vagyunk az univerzum tetején. illetve még van ennek rengeteg más oka is, de akkor tényleg nagyon elmennénk teológia felé. epikurosz: 1. idézek a linkbõl amit küdtél:Black holes are such a staple of astronomical THEORY, it's difficult to remember that nobody has ever seen one. Ez egy teória. Lehet, hogy tényleg nagyon meg van alapozva, de akkor is egy elmélet, Mondjuk ennek a vitának tényleg nincs sok értelme. Az viszont tényleg teljes zagyvaság amit mondasz, ezekkel a törvényekkel. Elõször beadod, hogy nem lehet élet extrém körülmények közt, mert bizonyos törvények állandó érvényûek a galaxisban. Aztán bevallod, hogy mégsem. Mostmeg elõhozol egy tök tipikusan emberi példát amire épp rá lehet húzni newtont. Ha newton törvényei nem alkalmazhatóak a kvantumfizikára például akkor szted nem lehetséges, hogy az a szabály amit az élet létrejövésérõl vallunk, egyt eljesen más közegben szintén érvenyüket vesztik?
ha általunk nem ismert tényezõket elutasítunk, akkor a valószínûség azt fogja adni, amit mi várunk, nem ad semmi újat ... viszont az (szinte) biztos, hogy a jelenlegi ismereteink nem tökéletesek, ergo a jelenlegi valószínûségek sem (tökéletesen) megbízhatóak
persze attol mégh ogy neéz elképzelni még lehet. csak néha mg kell nézni minek nagyobb a valószinüsége. hamár nem tudunk pontosan utánna nézni a dolgoknak :)
tegyük fel, hogy a föld egésze egy organizmus és az ember ugyanolyan számára, mint az emberben is megtalálható kisezer élõsködõ, baktérium, stb. . ez esetben nincsenek - ahogy te írtad - "lyukak", csupán egy nálunknál magasabb rendszer hatása alatt vagyunk. és lehet, hogy a föld egy másik rendszer hatása alatt van és akár a most ismert világegyetem is ... csak mer per pillanat nehéz elképzelni, attól még lehet ... az az igazság, hogy az ember mint "legfelsõbbrendû" mindenki számára magától értetõdõ, pedig lehet, hogy ez csupán szûklátókörû beképzeltség
A newtoni mechanika bizonyos rendszeren belül kiválóan müxik. Az, hogy ülsz a székeden épp most, az a newtoni mechanikával ragyogóan megmagyarázható. A fekete lyukakról most nincs idõm értekezni. Keress rá: www.google.com kulcsszó: blakcholes theory confirmed vagy: bizonyíték fekete lyukak létezésére st. stb.
Ne légy lusta dög! A te házifeladatod én nem fogom elvégezni. Eh, mai fiatalok, jellemzõ...
node ha azt feltételezzük ,hogy az evolució alakít akkor mért kell mögé képzelni még vmit ami meg azt alakította ki? holott a képségeink ezt nem teszik lehetõvé.
én is egyxet rétek vele. ugyanazok a szabályok szerint élünk. max máshogy nevezzük el õket. newtoni stb. mi változunk csak. a vélekedéseink eme szabályokrol
ühüm a bizonyításokat publikálni szokták ám. dobj egy linket errõl és elhiszem neked, de most nem fogom áttúrni a nasa.gov-ot egy nemlétezõ dolog után csak egy része mûködik a világnak a newtoni elvek szerint? namostmondd meg, pár hozzászólással lejjebb még azt ecsetelted, hogy az egész univerzumra ugyanazok a szabályok vonatkoznak.
egyáltalán nem zárja ki. én például abban hiszek, hogy az evolúció "isten" vagy hívd ahogy akarod eszköze. Mint ahogy te sem a kezeddel töröd fel teszem azt a diót, hanem egy kalapácsot használsz. Mér a te világodban, hogy lett az emlõsök szeme? isten csettintett egyet és hopp kinõtt egy emberi mp alatt?
Még mindig nem válaszolt senki a kérdésemre. Hogyan kerül be az örökítõanyagba az õsök tudása? ( mitõl tudja egy állat, h az adott növény számára mérgezõ/ehetõ? Amikor szülõi gondozás nélkül nõl fel??? ( jah, az "öröklött" tudásából) Milyen körülmények hatására változik meg a génkészlet, milyen hatásra lesz egy új szerv és az hogyan illeszkedik be a már meglévõ szervek közé több lépésben??? Van egy jó példa: hogyan lesz egy fényérzékeny sejtbõl egy emlõs szeme? Lehet ezekre a kérdésekre elméletekkel válaszolni, meg nagy számokat emlegetni, meg biológiai komplexitást, meg vírusokat, baktériumokat radioaktív sugárzást, de számomra akkor sem áll össze ez az elmélethalmaz kerek egésszé. Nagy lyukak tátonganak benne, amit a tudományos gondolkodás nagyvonalúan kikerül/nem vesz tudomást róla, vagy hittel pótol: majd 100-200 év múlva meglesz a módszer és majd akkor bebizonyosodik az elmélet helyessége...addig is tegyük fel igazam van, mert a tudományos világkép kizárja, h valami létezzék az Univerzumon kívül is.
nanémá, alig pár éve olyan mélytengerekeben is találtak élõlényeket ahol nem is lehetnek
- NINCSEN közvetlen bizonyíték a feketelyukakra a mai napig. Azárt mert belepasszol egy elméletbe és nagyon jól hangzik attól még nem jelenti, hogy tényleg úgy is van. Persze nem kizárt, de ez nem bizonyíték seholse. - Na ne nevettess ezzel a való világ szöveggel kérlek. Azé egy pár éve a való világ newtoni elvek szerint mûkõdött. Mit gondolsz ötven év múlva nem fogják az emberek hasukat fogni ettõl a sok hülyeségtõl amit ma tényként veszünk? És az ötven ével azutáni ember meg azokon fog sírót kapni. Vicces ez a példa, egy ugyanahhoz a fajhoz tartozó egyedek egy ugyanolyan problémára, uyganabban az idõben, nagyon hasonló technikai tudás birtokában, még az lett volna furcsa ha vmi gyökeresen mást találnak ki, nem gondolod? azért te is elég laza vagy, hogy az emberi faj egy tagjakánt magyarországról azthiszed, hogy az univerzum téged már nem fog tudni nagyon meglepni. Nem rukkolok el jobb megoldással, mert épp azt a nézetet képviselem, hogy van egypár dolog a világon amit nem lehet emberi aggyal felfogni. - a számítógép remekjó példa arra, hogy az evoluciónál csak az oylan dolgok mûködnek ahol minden lépcsõfok használható(és vmennyire kompatibilis a késõbbi/korábbi verziókkal)lehetne sokkal ésszerûbb, de nem venne meg senki egy maihoz egyáltalán nem kapcsolható rendszer
" a létér küzd õ is, mint minden e univerzumban" - ez nagyon logikusan hangzik - számunkra, emberekre, de kíváncsi volnék, mit szólna hozzá egy "más bolygón élo"...
"Az élõ anyag feltételez egy bizonyos komplexitást (szerves kémia), önmaga reprodukálására való képességet (információelmélet, genetika), a környezettel való kölcsönhatást (rendszerelmélet)."
ugyanezt írtam a másik oldalon, MAJDNEM szószerint :)
és a többi vélekedéseddel is egyet értek. az ,hogy egy hozzán nagyon távol esõ bolygó élõlényeirõl beszélünk, még nem jeletni azt hogy rájuk más szabályok vonatkoznak. egy világegyetemben élünk és itt minden törvényszerûségnek meg van amaga logikája és hatásköre.
tehát még ha számunkra érdekes lények is lesznek a más bolygón élõk .( ha egyáltalán láthatunk egy ilyen példányt), de egy közös vonás biztos lesz bennünk : a létér küzd õ is, mint minden e univerzumban.
A fejlõdés - tulajdonképpen a dialektika - egyik, Hegel által megállapított törvénye: a fejlõdés az egyszerûtõl tart a bonyolult felé. Erre még nem volt ellenpélda. A számítógép is - fantáziákban - leehtne sokkal egyszerûbb is, de nem az.
Az ókorban a repülést úgy képzelték el, hogy veszel két szárnyat, felragasztod, és huss! Ehhez képest milyen bonyolult. Még egy siklóernyõ is, amely mértanilag egyszerû, de milyen bonyolult technikai háttér kell a gyártásához. Az anyagokról, tervezésrõl nem is beszélve. A komplexitás olyan probléma, amelyet nem lehet kicselezni. A frpappáns, egyszerû megoldások mögött is rendkívül bonyolult folyamatok állnak.
Épp az a gond, hogy agyunk komplexitása lassan kezd szûk keresztmetszetté válni, ha már nem az.
A variációs elképzeléseidre pedig: Adottak bizonyos problémák. Például: helyet kell változtanti, táplálkozni kell. Ezek hasonló problémák mindenütt, és a megoldások is elég hasonlóak.
Mást mondok: Adott egy probléma, az ûrutazás. Erre elég hasonló megoldást dolgoztak ki az amcsik is, a ruszkik is, a kínaiak is.
Ha te tudsz más, jobb, eltérõ megoldásokat, rukkolj elõ velük. Fantáziálni könnyû, de a gyakorlat, a való világ majd felébreszt.
namind1 én csak arra próbáltam meg rávílágítani, hogy amikor földönkívûli értelmes életre gondolnak az emberek, akkor a többség vmi olyasmit képzel el akivel délutánonként lehet játszani egy jó kanasztát. vagy úgy néz ki, mint egy tapír csak négy szeme van és nem oxigént, hanem ként lélegzik. De sokkal valószínûbb sztem, hogy ezek a lények semmilyen földi jelenséghez nem kapcsolhatók, számunkra elképzelhetetlenek.
a füles válaszra ott a pont, de azért elég lazán jelentesz ki olyan dolgokat, hogy ismerjük mi van Nap közepén(amúgy sztem nincs oylan, hogy kaotikus, csak olyan rendszer amirõl fingunk sincs) meg, hogy sokat tudunk a fekete lyukakról, amiknek egyelõre még a létezése sincs bizonyítva.
"hogy milyne lehetõségek vannak a Nap közepén vagy egy feketelyuk környékén vagy ilyesmi"
A Napban uralkodó körülményeket ismerjük, a fekete lyukakról is sokat tudunk. Például a Nap esetében: a benen zajló folyamatok olyannyira kaotikusak, hogy komplex létformák kialakulását lehetelenné teszik. Tehát az általam alább leírt három feltétel közül egyik máris nem teljesült.
A komplex létformák kialakulásához idõre van szükség, éspedig nagyon sok idõre. Nem véletlen, hogy földünkön az õsrobbanás után kb. 10 milliárd évvel jelent meg az értelmes élet. Ennyi idõre volt szüksége az anyaganyának, hogy méhében megfoganjon az értelmes élet. Az élet kötõdik az anyaghoz továbbra is, így extrém körülmények között (fekete lyukak) nem tud kialakulni.
Egy atom, vagy molekula attól, hogy esetleg élõ szervezetben van, még önmagában nem lesz élõ anyag.
Az élõ anyag feltételez egy bizonyos komplexitást (szerves kémia), önmaga reprodukálására való képességet (információelmélet, genetika), a környezettel való kölcsönhatást (rendszerelmélet).
Egy jégkristály például reprodukálja önmagát, de nincs meg a kellõ komplexitása, ezért nem élõ.
A vírusok, mint említettem, határeset, ugyanis önálló szaporodásra nem képesek, csak a gazdasejt segítségével tudják magukat megsokszorozni.
hát, azért száz éve is azthitték, hogy nem kell olyan nagy meglepetésekre számítani :-) ezeket a törvényszerûségeket leginkább Földi paraméterek alapján vizsgálják... dunsztunk sincs arról, hogy milyne lehetõségek vannak a Nap közepén vagy egy feketelyuk környékén vagy ilyesmi.
Az élettelent az élõtõl a DNS különbözteti meg. A vírusok a legyegyszerûbb élõlények, annyira egyszerûek, hogy nincs is igazi DNS-ük csak RNS-ük. Itt van a határ. Õk az átmenet. Az evolúció müxik.
A kérdés csak az, hogy más bolygókon - ahol pld. nem szén alapú az élet - esetleg milyen más megoldások lehetnek, esetleg.
Mivel azonban a biológiának is megvannak a maga törvényszerûségei, mint a fizikának, így nagy meglepetésekre nem kell számítani. Hacsak olyanra nem, hogy a fizikai szingularitáshoz hasonlóan esetleg, talán van valahol biológiai szingularitás is.
inteligens lények rajtunk kívül biztos hogy vannak. ( vagy ha nem is inteligensek de az 100 hogy élet nem csak a mi földünkön van)
na persze kommunikációba lépni már csöppet bonyolultabb feladat. és én tartózkodom is ettõl. ha az ember megunja ,hogy a saját földjén ölje a saját faját a hatalomért,egy idõ után többre fog vágyni. ( ha persze a civilizációnk elér egy olyan szintet mely erre lehetõséget ad)
meg azzal, hogy földönkívüli eredetû az élet, csak átpasszoltuk a problémát máshova, ugyanott vagyunk. Az meg végképp nem tûnt fel senkinek, még hogyha hitelesek is ezek az adatok, már 12 millió éve lejártak :-)
naés szerinted vannak más intelligens lények a világon? mert sztem van rengeteg. de úgy intelligens, mint mi, akikkel fel is lehet venni a kapcsolatot, és még értelme is van....annak az esélye a nulla. bár a természet hasonló problémákra hasonló választ ad, (lásd delfinek és halak közti hasonlósággokat, pl)még így is zéró az esélye egy hozzánk hasonló lény létrejöttének velünk azonos idõben. arról nem is beszélve, hogy a fajtársaim többségét sem tom megérteni, mondjuk egy madárpókot már egyáltalán nem, hátmég vmit ami egy tök más bolygóról jött
Néhányan akik hozzászóltak: nemértem, páran csak beszólnak anélkül hogy a cikket elolvasnák, de minek:
"Bár a PAH-k bõségesen megtalálhatók a világûrben, Hudgins hangsúlyozza, ez még nem bizonyítja a földi élet földönkívüli eredetét, a két elméletnek a jelenlegi bizonyítékok fényében nagyjából azonos esélye van, így mindenki kiválaszthatja a neki szimpatikust."
Többen is úgytettek, mintha ez a bekezdése nem létezett volna a cikknek. NC.
Szóval a véleményem, hogy ez amellett hogy nagyjelentõségû felfedezés, abban egyetértek lolával, hogy ekkora távolságnál én már nem bíznék a mûszereinkben azért. Az nekem kicsit egotáposnak tûnik. Ekkora távból honnan tudjuk, hogy valamilyen külsõ behatás nem variálja-e át a spektrumát a fénynek? Például elektromágnesesség, gravitáció, mit tudom én. Bármi. Az köztudott hogy a fény a Földig egyáltalán nem egyenesen jut el, közben eltérítik a bolygók, csillagok, galaxisok gravitációs hatásai.
te most egy részecskérõl beszélsz :) egy olyan részecskérõl melynek milliárdjai építik fel a tested s a világegyetemet. de ezek az atomok nem egyformák.
ha egy szerves élõlény egyik alkoto eleme akkor élõ. ha egy élettelené akkor nem :))) én így fogom fel :)
egy atom sem számít élõlénynek....de ha speciel az én vesémben figyel ez az atom akkor meg már igen? :-)
hát mittomén már, hogy gyakoriak-e PAH molekulák :-) meg, hogy mi is az az élõlény. És erre modntam, hogy sztem minden rendszer, és mivel ebben a világban úgy tûnik nem nagyon van igazi káosz, tehát minden. A Földet is lehet egy szerves lényként kezelni úgy ahogy van. végülis egy agysejtem is élõlény. abban is biztos vagyok, hogy a galaxisok meg kvazárok meg minden ilyen bigyó hat egymásra, ergo egy nagyobb rendszert alkot. lehet, hogy a tejút egy sokkal nagyobb általunk elképzelhetetlen lény egy parányi kis fogaskereke
szal pontosan mi is volt a téma, míg ide nem jöttem és felnem kavartam itt mindent? :)
ejj a visszaolvasással én sose fogok megbékélni :))
3-4
amúgy vannak iylen algoritmusos kísérletek nagyon egyszerû, még én is tudok ilyet kódolni. veszel egy négyzetrácsot. veszel piros, kék , zöld satöbbi pöttyöket. megadsz 3-44 egyszerû szabályt, mittomén kékek mellett kimurdálnak a pirosak, meg ilyenek. Lefuttatod ezt 1000 generáción át, és meg fogsz lepõdni, miylen komplex dolgok születnek a tökegyszerû alapfelállásból
hagyjuk ez igazábol már csak részlet kérdés :)
sztem meg anyatermészet barátunk vaktába lõdöz, és sztem pont ez a csodálatos ebben a világban, hogy ilyen gagyi technikával meglehetõsen komplex dolgok jöttek látre relatíve :-)
fontos még, hogy csak oylan dolgok jönnek létre evolúcióval,amiknek minden fejlõdési pontja használható. ezért nincs kerekes állat, mert nincs oylan átmenet, hogy kicsit mancs kicsit kerék. biztos vagyok benne, hogy az a faggyúmirigy sem hopp, így odanõtt, hanem azelõtt is volt vmi funkciója, picit más formában
hát sztem minden fejlõdési folyamatnak megvan az oka :) és sztem gatyik nem nagyon jönnek létre, így elterjedni sem tudnak :)
hát épp ez a lényeg, nem érted? :-) nem pont úgy mutálódik, hanem midnenféleképp...csak a gagyik kevésbé terjednek el...ez egy baromi lassú folyamat, bár vannak ellenpéldák...például teszem van egy madárraj aminak a tagjai esznek halakat meg mondjuk bogarakat is, egyedtõl függõen. hogy egyiket is, másikat is vagy mind2-õt. namost beleengednek öt hektó olajat a vízbe, kidöglik az összes hal. aki csak halat hajlandó enni annak kampó. így egy faj egy genereáción belül át tud állni vegyestáplálkozásból szígorúan rovarkajára
össze vissza? :) hmm........akkor ez érdekes összevisszaság lehet , ha véletlenül mindig pont uyg mutálodik a lény , hogy az akkori legellehetetlenítõbb körülményekkel szemben sokkal ellenálóbb :))
ez most olyan mint ha pl egy madár fajnak mely lassan átszokik a vizesebbéletmódhoz, pl faggyúmirigy helyett szarvai nönének ( össze vissza mutálódásból kiindulva) :))))
hát iylen elvileg nemigazán van.oylan van, ohgy összevissza mutálodnak az egyedek és kakik meg kevésbé tudják örökíteni az infót mert például meghalnak :-)
blak . átvitt értelemben beszélt :)) a tudás alatt azt az infomációt értette amit felfogott a faj érzékenysége, s ezek "tudatában" képes változtatni a következõ generáción :))
szaporodni, hát igen. ha nagyban gondolkozunk míg mi a bevitt enivalókból formáljuk testünkben utódjainkat, addig a bolygók csillagokból csak a saját testüket "használhatják fel". nos az hogy pl a nap belsjében lévõ részecskék képesek védekezni maguk váéltoztatásával a helyzetükön, s képesek magukat ellenálobbvá tenni, sztem elég instabill lábakon állo feltevés :)) ugyanis a világegyetem óriási. akkor hogy van ez? hogy az egyik felén pl: a fém szerkezetû részecskék "fejletebbek" a másik végébe meg nem? ha pl. még nem esett át egy ilyen fomálódási folyamaton.
érdekes a földön élõ "élõlények" tulajdonságait rávetíteni a bolygókra. melyek egy bizonyos szemszögbõl leht ,hogy ugyancsak "élõlények"
nana. külömbség van aközött, ha vmi rabja s egyben korlátozva van e törtvényszerûségek által, és a közt ha vminek a tevékenységeit egyenest ezek az erõk irányítják.
ha bedobsz a kohóba egy fadarabot, és semmi nincs ami kihajtsa (mondjuk vmi mellékes tényezõ) , akkor a fa elég. viszont én ha még megtudom tenni megtehetem ( önnállóan) ,hogy kirugom a kohó ajtaját :))
"pec gombánál is alap kémia reakciók csinálják azt is, hogy van víz?"
az is megkülömböztetni az élõlényeket az élettelentõl, hogy bár mintkettõjükbe végbemenõ változások csakis kémiai , fizikai szabályokszerint s azoknak megfelelve jönnek létre, ám az élõ szervezet rendszerébe mint ha lenne vmi ami képes felfogni hogy hol s mikor kell változtatni. mintha lenne az egész mögött vmi ami értelemmel rendelkezik.
hiszen akármit is csinálsz csak fizikai módon tudod kifejezni, de amögött mindig meg van a tervezõ lényed cselekedni akarása.
(persze ez most nem azt jelenti ,hogy én arra célzok isten létezik. mert ilyenre eszem ágában sincs célozni. az ugyanis ,hogy nem tudjuk mi hogy és miszeritn megy végbe nem azt jelenti ,hogy ha egy felsõb hatalommal megmagyarázzuk akkor az ugy is lesz)
nem kell rögtön ilyen nagy kérdések elé állni, hogy mégis hogy adja át az informáéciót egy másféle fejlõdés reményében , s hogy programozza át a következõ generációkat a faj. kezdjük kicsiben és ha követjük a fonalat hamar célba érhetünk. tehát vegyük egy ilyen "programozási" ( vagy hogy is hívjam) folyamatnak a legegyszerûbb változatát. hogy tudja egy roncsolt hagyszál, köröm stb, megváltoztatni az utánna növõ fejlõdését? tess :)
Informatika és tudomány
