Dekódolták a mamut DNS-ét

A rég kihalt gyapjas mamut genetikai kódjának 5000 DNS-betűjét állították vissza német, brit és amerikai tudósok.

A lipcsei Max Planck Intézet Evolúciós Antropológiai részlegének kutatói az állat sejtjeit energiával ellátó mitokondrium szerkezetét kapták meg eredményül, mely segítségével betekintést kaptak az elefántok családfájába. Több jégkori emlős DNS-ét sikerült már korábban is kielemezni, ilyen részletességgel azonban egyik kutatás sem szolgált, az eddigi rekord 1600 DNS-betű volt.

Az eredmények szerint a gyapjas mamut - latin nevén Mammuthus primigenius - sokkal közelebb állt az ázsiai elefánthoz, mint afrikai rokonához. A mamut törzsfejlődése mindeddig kérdéses volt, most azonban az is kiderült, hogy egy közös őstől származik a három faj, ami megközelítőleg 6 millió évvel ezelőtt élt, amitől az ázsiai elefánt és a mamut ág félmillió évvel később különvált. A mamutok Afrikában, Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában voltak honosak. 1,6 millió évvel ezelőtt jelentek meg a Földön és még 10 ezer évvel ezelőtt is a síkságokon barangoltak a Pleisztocén kor időszakában. Különválásuk idővonala egyébként feltűnően hasonló a főemlősökéhez, amikor a gorilla, a csimpánz és az ember levált a törzsről.

A kutatók egy új technika, az úgynevezett multiplex polimeráz láncreakció alkalmazásával nyerték ki és elemezték a mamut DNS-ét, ami már egészen kis mennyiségű - esetünkben 200 milligrammnyi - megkövült csonttal is működik. 46 DNS-szekvenciát vágtak fel és rendeztek össze, megkapva a mamut teljes mitokondrium-DNS-ét, a sejtmagon kívül elhelyezkedő anyagdarabkátl. Bár maga a sejtmag reengeteg genetikai információval szolgált, az anyai ágon örökölhető mitokondrium-DNS azonban sokkal hasznosabb ha a különböző fajok közötti evolúciós kapcsolatokat akarják tanulmányozni, mivel egyfajta molekuláris óraként működve viszonylag stabil génszekvenciaként generációról generációra alig változik. Eddig csupán egy alkalommal sikerült ilyen DNS-t kikódolni egy kihalt állat esetében, ez a moa nevű futómadár volt, ami körülbelül 500 évvel ezelőtt halt ki.

A szakértők kisebb mérföldkőként értékelik a Max Planck Intézet eredményét, mivel a legtöbb ősi mitokondrium-DNS projekt a mitokondrium csupán egy kis részével dolgozik.