"Bazz én nem is én vagyok hanem csak félig, a másik felem bacilus!"
Bezony ... sõt ... mondhatni multiorganizmus vagy ... számszerûen több nem emberi sejt van benned (lásd bélflóra ...) És még a mitokondrium is egy õsi koppintás ... :) Jó lett volna ha a fotoszintézist is lekoppintjuk annó (vagy az egy kicsit bonyolultabb ? )
Gonick, Larry Képregén: genetika a vizözöntõl a transzpozonig / Larry Gonick, Mark Wheelis ; [Ford. Marton János]. - Budapest : Gondolat, 1988. - 208 p. ; 21 cm, Wheelis, Mark, Marton János [a könyvet rajz. és leírta Pásztor Gyöngyi].
Hát, már egy elég régi könyv, valamikor 82-ben volt az elsõ kiadás. Szerintem könyvtárban vagy antikváriumban lehet megtalálni, de érdemes utánajárni, mert tényleg nagyon jó :)
Igenis, majd elõször olvasok, és utána l(j)övök a fórumba! Addig is, csak mint ötlet (ilyenek mindég vannak, elemi szinten is): Szerintem a spermium úgy viselkedik, mint egy vírus. Vagyis a behatolása, meg ilyenek. Utána persze már másként, mert nem csak magát reprodukálja, hanem új terméket hoz(at) létre. Szóval, egy szimbióta vírus, amelynek szüksége van gazdasejtre (ez lenne az oocita). De ez már filozófia.
Mi nem teljesen így tanultuk az osztódást, de lényegében helyes, így is lehet mondani, remélem majd hamarosan tanuljuk azokat a dolgokat is, amelyek most még újak voltak.
Egyébként nem vagyok biológus és nem foglalkozom ezekkel a témákkal versenyszerûen, valaki javítson ki, ha valami nem igaz. Mindenesetre ez elég elemi genetika, elméletben ma Magyarországon egy érettségizett embernek tudnia illene ezeket a dolgokat.
Ajánlom a "Képregén" címû könyvet, zseniálisan szórakoztató és nagyszerû módon meséli el ezeket a dolgokat. Minden tankönyvnek olyannak kellene lennie.
Minden ember két teljes emberre elegendõ génkészletet tartalmaz. Ha úgy tetszik, mindenkiben van egy "másik ember" is. Ez a másik példány azonban csak részben jelenik meg a külsõdben. A sejtjeid mûködésük során eldöntik, melyik készlet információját használják fel a mûködéshez, de dönthetnek úgy is, hogy mindkettõ felhasználják. Például a vércsoportoknál háromféle gén kering az emberiségben: van 0, A, B betûvel jelzett. Ha az egyik készlet A jelû gént tartalmaz, a másik készlet B jelû gént tartalmaz, akkor AB vércsoportú leszel, ha az egyik 0-t, a másik A-t, akkor A jelû, ha mindkettõ A-t, akkor is A, stb. Ezt úgy mondják, hogy ezek a gének ko-expresszálódnak, azaz együttesen megjelennek a külsõdben (az ún. fenotípusodban). Vannak olyan gének is, amelyek közül csak az egyik, vagy csak a másik juthat csak kifejezõdésre (amelyik "erõsebb", azt domináns génnek hívjuk, amelyik "bújik", az a recesszív). Vannak teljesen ártalmatlan ilyen gének, például amelyek a szemszínt kódolják.
A két génkészletnek az a hatalmas elõnye, hogy ha az egyik génkészlet hibás gént tartalmaz, akkor a másik még mindig lehet jó, és nem leszel életképtelen. Gondok olyankor szoktak lenni, amikor mindkét génkészletben ugyanazt a hibás gént örököljük a szüleinktõl, mert ilyenkor nincs ott a másik, hogy kijavítsa.
A DNS egy óriási molekula, aminek kettõs spirál jellege kizárólag a lemásolásnál, a használatánál és hibajavításnál érdekes. Szó nincs róla, hogy a megtermékenyülésnél a kettõs spirál jelleg bármi szerepet játszana. Két eltérõ DNS-t nem is lehet kettõs spirálban egyesíteni, mert nem illenek össze. Tehát amikor a mama és a papa egyesül, NEM a spiráljaik egyesülnek.
A DNS érdekesen szervezõdik a testben. Az osztódásnál lehet a legjobban megfigyelni, ilyenkor úgynevezett kromoszómákba áll össze. Egy teljes emberi DNS 23 darab kromoszómából áll. Miután a fent mondottak értelmében mindenki 2 teljes emberre elegendõ DNS-t tartalmaz, minden sejted 46 darab kromoszómával (vagy úgy is szokták mondani, hogy 23 darab kromoszómaPÁRral) rendelkezik. Ha egy sejted osztódik, akkor megduplázza mind a 23 párt és az új készlet bekerül az új sejtbe.
A 23 kromoszómapár egyik párja speciális, ez az ún. ivari kromoszóma. A férfiakban az egyik készletben ez a kromoszóma mindig "nyomorék": a kromoszómákra általában jellemzõ X alak helyett ez olyan kis csökevényes Y alakú. Ezért az ivari kromoszómák kétféle alakjára úgy szoktak hivatkozni, mint X és Y, de ez NEM a teljes génkészletre vonatkozik, hanem kizárólag erre az egy darab kromoszómapárra! A lányok mindkét génkészletében ugyanaz az X van, a fiúkéban az egyik X, a másik Y. Tehát a fiúk fele génkészlete mindig egy nõt ír le, de az Y hatása domináns, és "elnyomja" az X nemi mûködését (igazából "magától" mindenki nõvé fejlõdne). Mellesleg az ivari kromoszómán nem kizárólag nemi tulajdonságok leírása van, hanem pl. olyanok, mint a vérzékenység vagy kopaszság is, ezért betegednek meg bizonyos genetikai betegségekben gyakrabban a férfiak.
Az ivarsejtek speciálisan osztódnak: amikor létrejönnek, nem mind a 23 pár másolódik le, hanem minden sejt véletlenszerûen eldönti, hogy az egyik vagy a másik génkészletbõl emel-e át egy kromoszómát. A végeredmény egy "félsejt", ami ennek megfelelõen 1. nem tartalmazza a létrehozója teljes 23 párját, tehát NEM alkalmas klónozásra, 2. a véletlenszerû eldöntés miatt a spermiumok pont fele-fele arányban tartalmaznak X-et vagy Y-t (a másik 22 kromoszóma mellett persze).
A megtermékenyülésnél egyesül a mama és a papa fele-fele génkészlete, és kapunk egy teljes példányt.
A lányok tehát KÉT X kromoszómát tartalmaznak, szó nincs róla, hogy lebomlana valamelyik. Amikor új petesejtet hoznak majd létre, véletlenszerûen vagy az egyik, vagy a másik kerül majd bele.
A kép persze sokkal árnyaltabb, van crossover, genetikai problémák, amelyekbõl jön az XXY meg XYY meg hasonló rondaságok. Ezek amiatt vannak, hogy elõfordulhat, hogy a spermium hibás, és az egész párt lemásolja. De ez már advanced level, elõször az elemi dolgokkal kellene tisztába jönni egy biológiakönyv segítségével :)
Szegeny elefantok sincsenek mar sokan.Talan jol jonne egy kis mammut-elefant potlas. En drukkolok nekik.
Az XXY, YYX esetében van 1-gyel több darabja, de minden sejtjében, a spermium és a petesejt természetesen itt is kivétel. Állítólag van YY is, de nem biztos.
Bocs az elírásért
Nem 23 db van egy spermiumban vagy petesejtben, de benned 46 db van minden más sejtedben.
Akkor fiúknak 23+1 DNS darab van, a nõknek meg csak 23? "XXY férfias nõ asszem, YYX nõies férfi asszem" - talán fordítva. Hát, nem nagyon értem, talán ha színes ábra lenne, azt megérteném.
A DNS csak sejtosztódáskor van kromoszóma-alakban, egyébként teljesen össze-vissza van a sejtmagban.
A petesejtben 23 db DNS-darab van, amelyek között ott van az a bizonyos X is, a spermiumokban vagy egy X vagy egy Y van a 23 db másik mellett. Az X és az Y ivari kromoszómák (DNS-darabok), a többi huszonhárom, ami a petesejten és a spermiumon kívül ugyebár 46 db minden más sejtedben, testi kromoszómák. Az XYY vagy XXY kombinációk akkor fordulnak elõ, ha egyszerre két spermium termékenyíti meg a petesejtet. XY férfi, XX nõ, XXY férfias nõ asszem, YYX nõies férfi asszem. Most tanultuk, remélem érthetõen magyaráztam el.
Tippem: azért kell két DNS, hogy szétcsavarodjanak, majd újra feltekeredjenek, mert ekkor újraindul a biológiai óra (Reset), és beindul a sejtszaporodás. Ennyit tudunk ma. Ez nem is az igazi.
Az echte igazi klónozás az lenne, hogy nullázod egy sejted bioóráját, és azt mondod, hogy kelj fel, és kezdj el osztódni, majd szakosodni, anélkül, hogy elmennél a rákba. Ezen még dolgoznom kell.
"Mindenesetre az ivarsejtek nem alkalmasak klónozásra, mert csak a génkészleted felét tartalmazzák (a másik felét a mama adja majd a fogantatáskor). "
Ebben aszem tévedsz. Úgy a nõi, mint a hímivarsejt teljes DNS készletet tartalmaz, de a két sejt egyesülésekor a DNS spirál szétcsavarodik mindkét sejtmagnál, és fele-fele alapon egyesülnek. A nõnél van XX, a férfinál XY. ha a nõi X a férfi X-el egyesül, akkor kislány lesz belõle, ha a nõi X a férfi Y-al kombinálódik, akkor meg fiúcska leend. Szokott probléma is lenni, mert néha a nõi X-szel két spermium Y-ja egyesül, de ez ritka. Az XYY állítólag bûnözõi hajlamot ad az embernek.
Most az én problémám a következõ. Az egyik nõi X, és a másik férfi X vagy Y akkor most elvész? Lebomlik? Szerintem igen, mert ha a (nõi X + férfi Y) = fiúcska, de a felesleges ((nõi X + férfi X) <<-- ebbõl nem lesz egy kislány is (vagy iden, de ritkán? ikrek? Nem. szerintem az ikrek akkor születnek, ha két spermium rakoncátlankodik.) Na, mindegy.
a moás részt elírták.. 500 éve halt ki? az nem sok..
Én úgy tudom, hogy ivarsejt: petesejt vagy spermium. Neked csak spermád van, már ha fiú vagy. A génkészletek egyezése miatt ne aggódj, a te mitokondriális DNS-ed a mondottak alapján nem sokban különbözik bármelyik másik emberétõl. Mindenesetre az ivarsejtek nem alkalmasak klónozásra, mert csak a génkészleted felét tartalmazzák (a másik felét a mama adja majd a fogantatáskor). Klónozni érett testi sejtbõl szoktak, egy petesejt felhasználásával: a fogantatás utáni állapotot állítják elõ, úgy, hogy kicserélik a petesejt magját a testi sejtbõl vett sejtmaggal.
Mindenesetre klónozással semmilyen értelemben nem kapsz örökéletet, kár egy ilyen bizniszbe belevágnod, pénzkidobás.
Hát ha még belegondolsz abba, hogy mérhetetlen számú baci éldegél a beleidben, és nélkülük is gyorsan elpusztulnál... :) Ráadásul "õk" teljesen független szervezõdések, elméletben magukban is életképesek.
hehe. jó kis dolgok vannak itt. lassan minden scifi valósággá süyyed :D még nem jurassic park de már alakul ;D
sztem tuti h titokban már sorozaton gyártyák õket. dejó. kikódolom és már gyárthatom is. legalábis ez a kikódolás nekem úgyh nagzik mintha meg krekkelném a mamut forrását, majd ellopnám a teremtõ ötletét, és mint saját engine, programoznék 1 másik lényt is akár :O
kérdés h nem fog e fejjelenteni a Teremtõ engem az eszmei tulajdonok ellopásáért avagy a szerzõi jogok megsértéséért :D hát lol
azér téleg bámulatos h mire képes az ember. remélem h sok iyen álatot sikerül maj még reprodukálni, és szépkis élõvilága lesz a földnek ;) hopsz odaéget a sültkrumplim :)
szal kapnak bizonyos álatkák eséyt ara h újra az élõ fajok közé emeljük õket. hát nem csodálatos?
"multiplex polimeráz láncreakció" Szép
Nincs kéznél az értelezõ szótár, ezért nem tudok szabatos választ adni Neked.
Ha jól emlékszem, akkor a spermában egyebek mellett hím ivarsejtek találhatók. A nõi ivarsejt, az a petesejt.
Mintha ezt olvastam volna a biológia-könyvemben, de most én sem vagyok valami fitt.... bocs, ha valami égrengetõ östobaságot hordanék össze...
Na, jó, ilyenkor mit vársz el tõlem? Én azt hittem, hogy a sperma az petesejt. A nõknek meg ivarsejtjük van. Most akkor tudom, hogy fiúknak spermájuk van, lányoknak petesejtjük, de mi az az ivarsejt? Esetleg helyesírási hiba, és lemaradt egy sz az elejérõl?
Komolyra fordítva a szót: Végre kukacosnak köszönhetõen megint megértettem, hogy mi a különbség a mitokondriális DNS, és a sejtmag DNS között. Mer' régen, amikor olvastam errõl az ÉT-ben akkor is értettem, de azóta elfelejtettem. Nekem újra meg kell érteni a dolgokat, na. Akkor most mondom a lényeget, oké? Van egy szogáltató, itt Magyarországon is, amely vállalja a férfi petesejt lefagyasztását. Krio... akármi Kft. Nekem már megfordult a fejemben, hogy lefagyasztassam velük a petesejem, pottom 70.000 forintért. Csak egy dolog tart vissza, nehogy ez is egy szélhámos kft. legyen, amely felveszi a pénzt, aztán egyszer csak eltûnnek mint szamár a ködben. Valahogy úgy, mint egyes másik kft.-k, amelyek öregektõl vették fel a sok pénzt szociális otthonra, majd eltûntek a pénzzel, a nyugdíjasok meg... Az egyetlen, amely ezen a téren megbízható lenne, talán az állam, vagy olyan jónevû biztosító, mint a Lloyd's, vagy valamelyik svájci bank... Mer' engem tényleg érdekelne, hogy valahogy halhatatlanná tegyem magam, vagy legalábbis elkerülendõ a mamutok sorsát, reménykedve a majdani klónozásban, de ehhez partner kellene. Most viszont, hogy megtudtam kukacostól a mitokondriális DNS-sel kapcsolatos igazságot, elbizonytalanodtam, mert a petesejt akkor nem is az igazi, ivarsejtem meg nincs nekem. Mitévõ legyek?
Kukacos: szívesen meghallgatnám, ahogy pár kissé vallásos, magát nagyon okosnak tartó ismerõsömmel elbeszélgettek arról, hogy most akkor volt-e evolúció, és miért nem ;-)
Hja kérem, a barátokat válogatjuk, az ismerõsöket nem...
Szó nincs róla. A cikk eredeti angolja se lehetett túl pontos, de a szöveg címe súlyos félreértés (elnézést a fordítótól, gondolom, nem sok pénzért és rohammunkában dolgoztok).
Egy mammutsejtben kétféle DNS van (mint egyébként az összes eukarióta sejtben is): mitokondriális és "közönséges" DNS. Ez utóbbi a sejtmagban leledzik, az elõbbi pedig a mitokondrium nevû sejtszervecskében, ami a sejt energiagyára, és feltehetõleg olyan õsi baktériumok maradványa, amit az õsi eukarióta sejt bekebelezett, aztán szimbiózisba kerültek. Ezt bizonyítja az is, hogy saját DNS-e van.
A közönséges DNS az, ami az örökléshez szükséges infó túlnyomó részét tartalmazza, bármilyen klónozáshoz elsõsorban azt kellene felhasználni. A két típusú DNS mennyisége között sok-sok nagyságrendnyi különbség van. A mitokondriális DNS is másolódik a sejt osztódásakor, de kizárólag anyai ágon, ahogy ezt a cikk is helyesen említi (a spermium nem tartalmaz mitokondriumot). Ezért aztán minden utódban pontosan olyan mitokondriális DNS van, mint az anyukájában - kivéve a mutációk esetét. Na és itt jön az egész cikk a képbe, a molekuláris biológusok ugyanis így meg tudják becsülni a két állat távolságát a törzsfán a mitokondriális DNS-ben tapasztalható változások száma alapján: minél régebben váltak szét, annál több mutáció történt a két faj mitokondriális DNS-ében.
A cikk eredetileg arról szól, hogy a mitokondriális DNS-t sikerült az eddigieknél pontosabban elõállítani, így pontosabban lehet becsülni a mammut rokonsági fokát. A klónozás még igen messze van. A cikk címe helyesen pl. "Új rekord a mammut mitokondriális DNS-ének vizsgálatában" vagy valami ilyesmi (még arról sincs szó, hogy tökéletesen helyreállították volna).
nekem is ez jutott legelõször eszembe. akkor most mikor fog vmelyik elefánt mamó mamutkölyköt szülni?
Érdekesnek tartom ezt a DNS kutatást,de igazából nem vagyok tisztában vele mire is jó ha megkapják a teljes géntérképének egy részét,azon kívûl persze ,hogy meg tudják határozni a helyét az evolúcióban,és esetleges tulajdonságait tisztázni lehet.Másra nem jó?A faj újraélesztése? Vagy esetleges klónozással csak elefánt-mammut hibrideket hoznának létre? Hmmm majd ha lessz idõm kicsit beleásom magam ebbe a témába...
Informatika és tudomány
