Vége a felvételi trükközésnek - interjú Magyar Bálinttal

SG.hu: Átcsúsztunk kicsit a felsőoktatásba, ahol szintén van néhány hiányosság informatika terén. Miért nincs egy közös országos hallgatói adatbázis, ahol nyomon követhető a hallgatók tanulmányi tevékenysége, mozgása? Meg lehet most tenni azt, hogy én jelentkezek mondjuk Szegedre, elvégzek az 5-ből 4 évet, aztán jelentkezem utána Egerbe, elfelejtem beikszelni, hogy már volt jogviszonyom, elvégzek államilag finanszírozott képzésben ott is egy szakot, majd visszamegyek lediplomázni Szegedre is és eközben megloptam mondjuk az államot néhány millió forinttal.

Magyar Bálint: Most változtatunk ezen. Az egységes diák/hallgatói azonosító, amit most vezetünk be éppen ezt szolgálja, hogy végig lehet követni a diákok tanulási pályáját.

SG.hu: Mikortól lép életbe?

Magyar Bálint: A közoktatásban már bevezettük, ott életbe lépett. A felsőoktatásban az új Felsőoktatási törvény hatálybalépésével (2006. 03. 01.) vezetjük be.

SG.hu: A másik kérdés, hogy miért nincs egy olyan adatbázis, ami tartalmazza a felsőoktatási szakokon futó tantárgyak tematikáját, leírását. E nélkül minden felvételi jelentkezés egy zsákbamacska. A nyílt napok promóciószerűek. Ha például jelentkezem kommunikáció szakra - ami az egyik legsemmitmondóbb szak -, akkor honnan tudjam, hogy Szegedre jelentkezzek, Egerbe vagy Pécsre?

Magyar Bálint: A bolognai folyamat keretében már felkerültek rövid, pár oldalas szakleírások az internetre, de semmi nem zárja ki, hogy az egyetemi curriculumokat az intézmények is nyilvánosságra hozzák, a hallgatói önkormányzatok ezt megszervezzék. Sokszor a tantárgynév és a tartalom nem ugyanaz, de erre már létező eszköz egy minőségbiztosítási folyamat, ahol az oktatói munkát is értékelnie kell az intézménynek hallgatói oldalról. Az új törvény ezt kötelezővé is tette. A hallgatói önkormányzatot azért ruházzuk fel különböző jogosítványokkal, hogy éljenek ezekkel. Ők azonban nem nagyon élnek vele akkor sem, ha az oktatók részéről visszaéléseket tapasztalnak pl. a vizsgáztatás folyamatában vagy ha olyan térítési díjakat szednek az intézmények, amik megkérdőjelezhetők, holott vétójoguk van ezeknél az intézményi döntéseknél.

SG.hu: Biztosít erre forrást az OM vagy kötelezi az intézményt hogy megtegye? Ez óriási humán és pénz ráfordítást is igényelhet.

Magyar Bálint: Az elvárás csupán annyi, hogy akkreditálni kell az értékelő lapokat, amit akár az elektronikus rendszeren keresztül is el lehet végezni. Akár meg lehet tenni, hogy addig nem lehet vizsgára jelentkezni, amíg nem töltötték ki ezt az értékelést. Persze ezt be kell vinni a szabályzatba, de hogy mindez pontosan hogyan valósuljon meg egy adott helyen, erre is elsősorban a HÖK-nek kell javaslatot tennie az intézményi tanácsokban, szenátusokban.

SG.hu: Vonz-e high-tech ipart a magyar felsőoktatás? Kérhet e egy nagy cég bizonyos számú képesített szakembert előre?

Magyar Bálint: Ezt felajánlottuk a befektetői tanácson, hosszan ecseteltük a lehetőségeket. Ha a nagy cég még ösztöndíjjal is hozzájárul, akkor lehet rögzíteni a kvótáknál, hogy x évig az adott cégnél kell dolgozni. Tudjuk, hogy vannak lökésszerű igények, amik nem folyamatosan jelentkeznek, ráadásul regionálisan, hirtelen és nagy tömegben. Ez tapasztalható most a Paksi Atomerőműnél, ugyanis a mostani mérnökök kezdenek kiöregedni.

SG.hu: Hol van az 1 eurós laptop?

Magyar Bálint: Ez máshogy ugyan, de megvalósult, hiszen mire ezt meghirdettük volna, addigra a piac aláment ennek az árnak. A napi 1 EUR az havi 7500 Ft, ennél már alacsonyabb törlesztőrészletekkel is lehet laptopot vásárolni. Tehát a piac megvalósította ezt helyettünk. Ezt Franciaországban kezdték el, de mire nálunk is meghonosodott volna, addigra a laptopok ára óriási mértékben csökkent.