Vége a felvételi trükközésnek - interjú Magyar Bálinttal

SG.hu: A tavalyi év végén egy sajtótájékoztatón a Samsung dicsekedett azzal, hogy neki az egyébként is jó éves eladásait a Sulinet Expressz dobta meg igazán, ezen kaszáltak igazán nagyot. A Sulinet valljuk be néhány nagy cégnek kedvezett, HP, Samsung, LG stb.

Magyar Bálint: A programban több, mint ezer beszállító volt, természetesen amikor leszűkült a termékek köre, akkor velük együtt a beszállítók száma is. Egy másik kormány úgy bonyolította volna le, hogy egy beszállítótól megrendelte volna az egészet, mi viszont egy akkreditációs rendszert hoztunk létre. Aki megfelelt az akkreditációnak, az bekerülhetett bármikor. Ráadásul úgy tudom, hogy a magyar számítógépipar 90%-a vett részt, vagy kapcsolódott valamilyen szinten a programhoz. Olyan kifogás pedig sosem érkezett, hogy valaki megfelelne a követelményeknek, de nem tud bekapcsolódni.

SG.hu: Az ellenzékkel folyt-e olyan egyeztetés, hogy kormányváltás esetén folytatódhat-e ez a program? És ez vonatkozik a többi folyamatra is, akár a diákigazolványra.

Magyar Bálint: Informálisan én többször kezdeményeztem egyeztetéseket, de ezeket általában elhárították. Ez egy fontos kérdés, hiszen '98 után a Sulinet program (iskolák bekötése az internetre) lelassult. Pokorni Zoltántól többször elhangzott, hogy 12 éves kor alatt a gyerek ne használjon számítógépet, mert elrontja a képzelőerejét. Nem túl bíztató a szituáció, pedig a pénzügyi helyzetünket tekintve még a mostani is messze alul marad annak, mint amit informatikai fejlesztésre kellene költeni. Viszont az elmondható, hogy a KSH szerint 2000-ben 100 háztartásra 21 PC jutott, míg ma a már 41. Igaz, ezek az adatok torzítanak, hiszen nem azt jelentik, hogy 100 háztartásból 41-ben van PC, hiszen egy háztartásban több is lehet. Mindenesetre a növekedés egyértelmű.

SG.hu: Ezt az OM komolyan úgy gondolja, hogy a Sulinet Expressz hatása, vagy ez egy természetes piaci, technológiai folyamat? 10%-os ugrás négy év alatt nem ad okot büszkeségre.

Magyar Bálint: Is-is. Amit az OM színtisztán magának könyvel el az iskolák rákötése az internetre, az eddiginél nagyobb sávszélességű kapcsolattal.

SG.hu: Ez mit jelent pontosan? Mekkora a nagyobb sávszélesség?

Magyar Bálint: 1 megabit iskolánként. 2005 végére készült el a bekötések nagy része, most januárban fejeződik be az utolsó néhányszáz az 5500-ból.

SG.hu: Ezt azért még nem nevezném szélessávnak. Feltéve, hogy van mondjuk 25 db gép egy iskolában, akkor ez gépenként 40 kbit/s, ami lassabb, mint egy modemes elérés. Mit tanulnak a gyerekek a számítástechnika órán?

Magyar Bálint: Lehet, hogy lassabb, de sok helyen eddig modemes elérés sem volt. A fejlesztésnek pont az a lényege, hogy nem informatikusokat kívánunk képezni, hanem a digitális írásbeliséget kívánjuk terjeszteni és felhasználói ismereteket adni.

SG.hu: Amikor én kis gimnazista voltam, akkor mi Pascalban tanultuk meg kiírni a képernyőre, hogy boldog karácsonyt és Prince of Persiát játszottunk. Ezt nem nevezném használható tudásnak.

Magyar Bálint: Én még régebben voltam iskolás, nekünk még csak az egyetemen volt ilyen lehetőség, de már nem is emlékszem, hogy milyen matematikai programozásokat kellett végezni. A gyerekneveléssel tudnám összehasonlítani ezt, amikor is egyrészt megtanítjuk neki, hogy ha sötét van a szobában, akkor nyomja meg a kapcsolót és ezzel világos lesz, másrészt arra is megtanítjuk, hogy ne nyúlkáljon a konnektorban, de mégsem tanítjuk ki villanyszerelőnek. Ez a paradigmaváltás most megy végbe az oktatásban.

Nem is szeretem az informatika szót használni itt, hanem inkább a digitális kultúrát. A lényeg, hogy eszközoldalon meglegyen a szükséges technikai fejlesztés. Eljutott az iskolákba az internet átlagosan 1 Mbps-os sávszélességgel, de ez nem elégséges, 2007-2012 között a Nemzeti Fejlesztési Terv II. keretében mindenhol üvegszálas kapcsolatra kell lecserélni a meglévő hálózatot.

SG.hu: 64 kb. Annyi volt nekem is otthon, most 2 Mb - ha ez analógia, akkor 2010-re üvegszálas optika lesz a lakásomban nekem is. Milyen további fejlesztésre kerülhet sor a sávszélesség emeléseken kívül?

Magyar Bálint: Az a cél, hogy ne csak az iskolák legyenek bekötve, hanem minden egyes osztályterem.

SG.hu: Wifi vagy LAN?

Magyar Bálint: Amelyik olcsóbb. Meggyőződésem, hogy a WiFi jelenleg könnyebben és kevesebb pénzből kivitelezhető. Továbbá el kell érni, hogy minden ötödik iskolás gyerekre jusson egy számítógép az iskolákban, ma ez a szám minden tizedik, de ha a 3 évesnél fiatalabb gépeket nézzük, akkor minden harmincadik diákra jut egy gép. Kiemelten fontos, hogy az új technológiák megjelenjenek. Itt van például az interaktív tábla, ami egy tábla nagyságú érintőképernyő. Írhatnak rá, ugyanakkor kinyomtathatják, elküldhetik e-mailben stb. Ezt szeretnénk bevinni a tantermek 2/3-ába hamarosan.

SG.hu: Ez mind szép, ez a technikai oldal, de mit tanulnak a gyerekek?

Magyar Bálint: Jön az elektronikus tananyagfejlesztés. A gyereknek azt kell megtanulnia, hogy a világ az nem bemagolható, de megérthető, az információhoz hozzá tud férni. A kérdés, hogyan tudja rendezni, hogyan tud kritikai szemlélettel hozzáállni. A technikai háttér - mint az interaktív tábla és a bekötött internet - azt jelenti majd, hogy minden iskola hozzáférhet majd a központi tudásbázisokhoz. Mintha a legeldugottabb iskolának is lenne egy elitkönyvtára, ami eddig elképzelhetetlen volt. Mostanra lassan kialakult az, hogy ami nincs interneten, az nem is létezik.

SG.hu: Képesek lesznek elboldogulni ebben? Úgy látom, hogy a mostani főiskolás, egyetemista hallgatók is úgy kerülnek ki gimnáziumból, hogy képtelenek használni a Wordöt, Google-t vagy egyéb alapvető szolgáltatásokat.

Magyar Bálint: A legnagyobb baj és a legnagyobb gátja ennek, hogy a tanár is sokszor képtelen használni (a három évvel ezelőtti egyetemisták jövőre tanárok lehetnek - a szerk), ezért nem viszi be az órára, nem ad olyan feladatokat a gyerekeknek, ami tudatosítja bennük ezeket a technológiákat. Emiatt van szükség arra, hogy a tanárokat is továbbképezzük. Ehhez egy komoly reformra van szükség a tanártovábbképzés területén is. Szerencsére átlagban a diákok már sokkal jobban ismerik az internetet, mint a tanárok.

SG.hu: A kimeneti oldalon viszont elégedetlenek jelenleg az üzleti élet szereplői. Több kompetens ember mondta nekem azt a közelmúltban, hogy kis lexikonok távoznak az egyetemekről és az nekik nem kell.

Magyar Bálint: A közoktatás reformja erről szól. A NAT módosítása, a kétszintű érettségi bevezetése ezért történt meg. Az érettségin mostantól azt nézzük meg, hogy a diák képes-e az ismereteit hasznosítani. A kritika velem szemben az volt, hogyan kaphat egy diák 3-as vagy 4-es érdemjegyet akkor, ha nem tudja az évszámokat. Erre azt mondom, hogy amennyiben az elé rakott dokumentumokat józan ésszel tudja elemezni, akkor igenis megérdemelten kapja. A világ az bemagolhatatlan, de megérthető. Nem papagájokat kell képezni, hanem olyanokat, akik képesek új és új kihívásoknak megfelelni.