Elder Scrolls: Oblivion

Grafika:
Azt hiszem, hogy ez telitalálat. Ha egy megfelelő vasat rakunk a játék alá - ami sajnos nem kicsi -, akkor bátran mondhatom, hogy minden idők legszebb szerepjátéka kerül a szemünk elé. A napszakok váltakozása, az időjárás, a karakterek, az árnyékok, a fák, növények, tárgyak, mind gyönyörűek. Sajnos mindehhez nem ártalmas egy giga ram és egy izmos processzor és videokártya. Viszont akinek annyira nem szívfájdalom egy kis látványélmény elvesztése, az köthet kompromisszumot. Még 800x600-as felbontásban, alacsony grafikai beállítások mellett is vállalható kinézete van a játéknak és ez egy tipikusan olyan program, ami nem techdemó, tehát a tartalommal fog hódítani.

Kezelőfelület:
Viszonylag könnyen megtanulható, bár számomra ez volt az egyetlen gyenge pontja. A karakter kicsit bénán mozog és nem mindig az történik, amit szerettem volna. Mivel ennyire jól kinéző és interaktív a világ, egy kicsit oda kellett volna figyelni, hogy már a séta és az események sem olyan szimbolikusak, mint valós idejűek. Sokszor nehéz eldönteni, hogy mi a megfelelőbb nézet, az egyes vagy a harmadik személyű, illetve a mozdulatok is néhol kicsit négyzetesek. Egyébként minden menüpontot, küldetést, helyszínt és egyéb érdekességet részletesen bemutatnak a játék kézikönyvében, amit nem árt alaposan tanulmányozni.

Játszhatóság:
Tökéletes. Leszámítva, hogy igen bugos még az első megjelent verzió, minden teljesen profi munka. A karakterformálás, a történeti szál, a környezet, a több, mint 1000 NPC, mindenki azért van, hogy mi jól szórakozzunk. Ez ráadásul nem 5 órás minisorozat, hanem hosszú hónapokra is leültethet egy komoly szerepjátékost a monitor elé. Én személy szerint lehet, hogy várnék egy kicsit, amíg a gyermekbetegségeket kinövi, illetve nem hiszem, hogy jó ötlet aktív Warcraft előfizetéssel rendelkező játékosoknak ebbe is belekezdeni, mert lehet, hogy sajnálni fogják az időt és a feleslegesen befizettett WoW havidíjat.

Intelligencia és nehézség:
Nehézségi fokozatok ugye nincsenek, bár tudjuk annyiban szabályozni, hogy ha kevésbé trenírozott karakterrel ugrunk neki komolyabb ellenfeleknek, akkor kellemetlen meglepetések is érhetnek. Akik végigolvassák a történetet, a párbeszédeket és a küldetések szövegeit, azoknak egyáltalán nem lesz nehéz a játék. Persze nem árt, ha valaki igen jól beszél angolul, vagy legalább egy szótár van a kezében. Nem mondom, hogy enélkül lehetetlen végigjátszani a játékot, de jóval bonyolultabb. A mesterséges intelligenciáról már szóltam feljebb, nem hiszem, hogy ki kellene egészíteni bármivel is. Zseniális.

Zene és hangeffektek:
Kellemes loop muzsika, szituációnak, helyszínnek megfelelően. Bár egy idő után szerintem itt is játék zenéje kikapcs, saját muzsika be. Az ilyen hosszadalmas játékok alá maximum online rádióadóval lehetne változatosnak mondható zenéket pakolni. Én őszintén szólva pár óra alatt meguntam a játék zenéjét, pedig szép, meg hangulatos, de inkább tettem be sajátot. A beszédhangokból iszonyat sok van a játékban, mindenki csacsog, cseveg, gondolom ez is oka a majd 5 gigás telepített méretnek.

Összegzés: Nyilvánvalóan nyugodtan indulhat az év játéka címért, még akkor is bátran állítom ezt, ha még csak március vége van. Minden szempontból megelőzi elődjét, a Morrowindet, igazán hangulatos, jól kidolgozott, átgondolt játék. Bárcsak minden program ilyen hozzáértéssel készülne. Ebből is látszik, hogy Kelet-Európában a fejlesztők szívében még megmaradt a 80-as évek igényessége. A játékot korosztálytól, nemtől és minden egyébtől függetlenül mindenkinek ajánlhatom. Sőt baráti társaságban is egy érdekes történetmesélési forma lehet. Aztán óvatosan azokkal a kapukkal!