2006. április 5. 10:13, Szerda
Afrika, Dél-Amerika és Európa, egyes országai leszakadni látszanak a versenyben, míg Ázsia legfejlettebb részein pedig messze gyorsabb volt a fejlesztések irama, mint a világon bárhol.
Az Egyesült Államokban a recesszió végével, az ország gazdasági mutatóinak javulásával párhuzamosan új erőforrások szabadultak fel az információs társadalom
építéséhez. Az ország a korábbi átmeneti visszaesést követően megerősödni
látszik, ismét az elsők között találhatjuk az országot. Ha Európa relatív helyzetét vizsgáljuk az e-felkészültségi rangsorokban, jól kirajzolódik
a Lisszaboni Stratégia teljes csődje. Az észak-európai országok mennek
a saját (amúgy igencsak sikeresnek bizonyuló) útjukon, irányt mutatva a világ
fejlettebb országainak is. Ezzel szemben a lassan változó nyugat-európai államok
többsége stagnál, míg a kelet-európai újonnan csatlakozó országok csak
lassan haladnak előre az erőltetett modernizációban. A végeredmény egy többsebességes Európa.
Az Unió relatív versenyelőnye jól érezhetően csökken, főleg a
technológiai területeken indul határozott hátránnyal az EU a Föld más fejlett
régióival szemben. Ráadásul a lemaradás növekszik és a folyamatok rossz irányba
mutatnak. Annak ellenére, hogy a társadalmi mutatók a nemzetközi felkészültségi
vizsgálatok tanulságai szerint egyre nagyobb mértékben befolyásolják
az országok teljesítményét, úgy tűnik önmagában ez a dimenzió nem képes ellensúlyozni a technológiai változások lelassulását.
Távol-keleten a nagyon dinamikusan fejlődő Szingapúr és Dél-Korea áll a fejlesztések
élén. Az ázsiai régió az USA és az Európai Unió mellett a világ legfejlettebb
információs gazdasági régiója, elsősorban a gyors technológiai fejlesztéseknek
köszönhetően. Ha csak a technológiához kapcsolódó mutatók (pl. a számítógépek,
a távközlés és az internet) alapján vizsgáljuk meg a világot, a lista
első három helyére délkelet-ázsiai országok kerülnek: Szingapúr, Korea és Hong
Kong egyaránt megelőzi az egyébként élenjáró Dániát és Svédországot, illetve az
Egyesült Államokat.
Az információs társadalom szempontjából kevésbé meghatározó régiókban ellentétes
mozgások figyelhetők meg. A latin-amerikai államok fejlődése lassul, ezzel
szemben Afrika számos országa folyamatosan javuló eredményeket ér el
(persze ezt a növekedést a szerény kiinduló adatoknak is köszönhetik).
A több részmutatóból álló felkészültségi rangsorok egyik nagy előnye, hogy rámutatnak
arra, hogy egészen eltérő fejlődési és fejlesztési modellek vezethetnek
hasonló teljesítményhez az országok közötti versenyben. A felkészültségi rang6
sorok igazi favoritjai egy magasabb szinten, az IKT mutatók merev világán túllépve
a társadalom legfontosabb jellemzőiben bizonyulnak fejlettnek. Nem véletlen,
hogy ezekben a mutatókban - igaz egy erőteljesen az európai hagyományokra
és értékrendre építő módszertan megítélése szerint - a társadalmi mutatókat
tekintve a finn jóléti állam, Skandinávia és az angolszász országok (Új-
Zéland, Ausztrália, Kanada, USA és az Egyesült Királyság) tekinthetők mintaértékűnek.
A társadalmi dimenzió elhagyásával viszont az élen kivétel nélkül távol-
keleti országok végeznek. Mindez azt jelenti, hogy ezek az államok más módon
használják az információs technológiák nyújtotta lehetőségeket társadalmi
szinten, és a versenyképességet tekintve nincsenek lemaradva Európa fejlettebb
régióitól (vagy akár Észak-Amerikától). Ebből következik, hogy az európai fejlődési
iránynak nem elsősorban az IKT mutatókat tekintve kell megőrizni, illetve
újra visszaszerezni elsőségét, hanem meglévő előnyeire építve az IKT társadalmi
felhasználását erősíteni. Valószínűleg ez biztosíthatja, hogy a nemzetközi
munkamegosztásban minél magasabb hozzáadott értékű tevékenységek végzését
vonzza a régió.
A listákat elemezve az is kiderül, hogy a második vonalig 2005-ben is el lehetett
jutni a megfelelő fejlődési modellek módszeres másolásával. Azonban a továbblépéshez
továbbra is egyedi ötletekre, innovációra, az adott országban rejlő
intellektuális, geopolitikai lehetőségek mozgósítására és kihasználására van
szükség. A másolás és követés helyett a mintaadás, a mintaadóvá válás a siker
záloga.
A 2004-es évet az összerendeződés évének nevezzük, ezzel szemben a 2005-ös
év sokkal inkább a sikerekről, a hosszú távú fejlődések újbóli megindulásáról szól
- talán pont a tavalyi év racionalizálódási folyamatainak köszönhetően. A gazdasági
folyamatok egy újabb dot-kom lufi felfújódását (és szomorú kipukkanását)
is előrevetíthetik, azonban úgy tűnik, bízhatunk a második hullám megalapozott
gazdasági erejében. Ennek fényében akár úgy is tűnhet, hogy az ezredfordulós
dot-kom lufi nem gazdasági hiba következménye volt, hanem a fejlődés
volt túl gyors, számos újítás egyszerűen "csak" megelőzte korát.
Évek óta érlelődő forradalom robbant ki 2005-ben: forradalom zajlott le a
tartalomszolgáltatásban és nagy változások voltak az ezt kiszolgáló technológiák
területén. A felhasználók tartalomszolgáltatókká válnak, az internetezők a saját
tartalmaik feltöltésével egyre fontosabb szereplővé válnak. Az internet
társadalmiasodása és a Web 2.0 "mozgalom" tekinthetők 2005 legnagyobb hatású
változásainak.
A Google 2004-ben kezdődött menetelése 2005-ben még nagyobb méreteket
öltött, 8 év alatt 130 milliárdos piaci értékű cég jött létre - emlékezzünk, mindössze
egy hatékony online keresőből kiindulva. A cég az IT technika és tartalom
szinte minden területére betört, vagy jelezte érdeklődését. A Google mamutcéggé
válása ugyanakkor egyre nagyobb ellenérzést kelt a felhasználók egy csoportjában,
akik egy új Microsoft-jellegű óriás kialakulásától félnek - talán nem indokolatlanul.
2006-ban mindenesetre a Google-nak a "nagyok" játékában kell
bizonyítania, a nagypályás lét minden előnyével és hátrányával. A 2006-os év
egyébként nem kezdődik jól, pénzügyi veszteségek és felhasználói ellenérzések
körvonalazódnak a cég háza táján.
A biztonság terén 2005-ben nem a vírusok, hanem a kémszoftverek és a
rootkitek jelentették a legtöbb fenyegetést. A kéretlen levelek száma közel 10%-
kal csökkent, a vírusok által okozott károk az IT szektorban kimutathatóan
csökkentek. Megjelentek és egyre nagyobb méretet öltöttek az online tartalomfelületeket (vendégkönyvek, blogok stb.) spammelő üzenetek, ami a Web 2.0
forradalommal feltehetően egyre szembetűnőbbé válik majd a jövőben.
A szélessávú fejlődés 2005-ben tömegessé tette az internetes hangtovábbítást.
Az internetes telefonszolgáltatásból származó bevétel 18 százalékkal, 614 millió
dollárra nőtt a második negyedévben a világon, míg az előfizetők számát tekintve
Európában és Észak-Amerikában a tavalyi 3,3-ről 2008-ra várhatóan 52,1
millióra nő az internetes telefonszolgáltatást használók tábora.
50 millió új szélessávú kapcsolat született 2005-ben, ezzel az év végére az internethasználók száma (szélessávú és egyéb hozzáférési módok összesen) szerte a
világon elérte az egymilliárdot.
Az internet használata az idősebb korosztályok
korében is egyre népszerűbb elfoglaltsággá vált. Hozzáférés tekintetében az év
slágertémája - különösen az Egyesült Államokban - az ingyenes, teljes várost lefedő
Wi-Fi- (és egyéb) hálózatok kialakítása, azaz az internet "közművesítése"
volt. Ebben nagy szerepet játszanak a vezeték nélküli technológiák - kiemelten
a WiMAX és a Wi-Fi. A 2005-ös fejlesztések eredőjeként 2006-ra egyértelműen
ki fog derülni, mire is képes a technológia.
A Budapesti Műszaki Egyetem Információs Társadalom-és Trendkutató Központjának kutatócsoportja által készített tanulmány hozzáférhető a weben is:
Information Society World Progress Report 2005: A világ előrehaladása az információs társadalom terén 2005-ben címmel.