Internetfejlesztés: jut oda is pénz, ahová nem kellene

A kormányzat több eszközt is bevet annak érdekében, hogy az ellátatlan települések irányába terelje a szélessávú internetfejlesztésre vállalkozó befektetőket. Úgy tűnik, hiába a szándék, oda is kerül pénz, ahová az eredendő cél okán nem járna.

Nem vehető igénybe fejlesztési adókedvezmény szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházásokhoz, ha az infrastruktúra olyan településen vagy településrészen létesül, ahol bármely szolgáltató már szélessávú internetszolgáltatásra képes infrastruktúrát üzemeltet, épít és a beruházás nem az ellátottak számának növelését szolgálja - értesült a kormány döntéséről a NAPI Gazdaság. Az eredeti jogszabály már kizárt a kedvezményezett körből egy pár tevékenységet, így például a nagy- és kiskereskedelmi célt szolgáló beruházások egyes eseteit, s nem vehető igénybe adókedvezmény a feketeszén-bányászat fejlesztéséhez vagy a halászati termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházásokhoz sem.

Most tehát ez a jogszabály egészült ki a szélessávú internetfejlesztés bizonyos eseteivel, mégpedig annak érdekében, hogy az el nem látott területek irányába terelje a beruházásokat, és ne csupán ott vigyenek végbe ilyen jellegű fejlesztéseket, ahol ennek egyébként számos módja van - mondta érdeklődésünkre a Pénzügyminisztérium illetékese.

Ugyanezt a célt szolgálta a GVOP egyik pályázata is, vagyis elméletileg azok a vállalkozások, önkormányzatok részesülhettek volna támogatásban, amelyek gazdaságilag elmaradott területeken fejlesztenek, vagy ott, ahol üzleti alapon nem kifizetődő ez a beruházás. Emellett az olyan településeken történő fejlesztéseket is támogatni kívánták, ahol nincs ilyen típusú infrastruktúra. Ezzel szemben a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség (MKSZ) tagjai arról tájékoztatták a vezetőséget, hogy ismereteik szerint olyan helyen is nyertek támogatást, ahol jól működő hálózatok vannak. Kéry Ferenc, az MKSZ elnöke épp ezért arra kérte a GVOP pályázatokért felelős Kóka János gazdasági minisztert, hogy ennek figyelembevételével vizsgálja meg a pályázatokat.

Egyebek között Kalocsán, Sárbogárdon, Tiszacsegén, Solton, Jászdózsán, Hajdúböszörményben, Nyírbátorban és Kunszentmártonban működő és fejlesztés előtt álló kábelhálózatok vannak, ám az önkormányzatok vagy társulások által nyert több száz millió forintos állami támogatás segítségével konkurens infrastruktúrát kívánnak létrehozni. Mindez ellentétes a GVOP-pályázatok céljával - mondta lapunknak az MKSZ elnöke.

Az egyik, néhány ezer lakost számláló önkormányzat 250 millió forintra pályázott szélessávú internet- és kábeltévé-hálózat kiépítése céljából. A polgármesteri hivatal jegyzője lapunk érdeklődésére elárulta, hogy hallomásból tudja, vannak a településen olyanok, akik már élnek ezzel a szolgáltatással, ugyanakkor szerinte az önkormányzathoz senki sem jelentette be, hogy ilyen tevékenységet végezne. Szintén nem nevezhető elmaradt településnek Hajdúböszörmény - amely pályázatíró cégre bízta pályázata elkészítését -, de Kalocsa sem, ráadásul utóbbi esetében a helyi kábelrendszert évekkel ezelőtt vásárolta meg az önkormányzattól a FiberNet Kommunikációs Rt. (Az önkormányzatok illetékeseit többszöri megkeresésünkre sem sikerült elérnünk.)

Kéry szerint a fenti támogatásoknak köszönhetően előfordulhatnak olyan esetek, hogy az állami segítségnek köszönhetően a település olcsóbban tud szolgáltatást nyújtani, mint az a befektető, amely lehet, hogy fejlesztéséhez hitel felvételére kényszerült, s ebben a helyzetben a hátszeles konkurencia bedöntheti a magánvállalkozót. Kéry természetesen csak feltételezi mindezeket, s azt is, hogy a pályázat nyertesei között vannak olyanok is, akik teljesen indokoltan, a pályázat szövegének megfelelően kaptak támogatást.