Amúgy hidd el nekem, hogy neteznek falun ;) Még honlapja is van egy csomó falunak. És ha egy nagyváros melletti faluban él a csóka és remote desktopon be tud menni a Dunaújvárosi Vazsmûbe, akkor hidd el nekem, hogy mindenki jól jár...
"Egy net képes számitógép ára 200 ezer ft körül van,a fix tv-ben hallotam!"
-> a fix tévé nem megbízható hírforrás.
ASUS A7V8X-X+LAN StA DDR bulk ATX 3év!! 7,200 AMD Sempron 2400+ SocketA 11,890 128 MB PC3200 (400MHz) DDR brand 1,790 40 GB Western Digital 7200rpm 3év 10,490 ASUS V9180SE 8x AGP 64MB DDR TV out 6,900 17" Samtron 78E 3 év 19,500 Samsung 52x CD-ROM 2 év 2,780 Chicony 790C-WH Multimédia HUN PS/2 2év 920 BenQ M106-P PS/2, optikai, fekete-ezüst, bulk 990 Midi torony 4H40/46/82 300W P4 ATX 4,590
szumma: 67,050+kisker+fa
ha lehet brand pc is, moncsi áfa nélkül: ACER Power FV C2.8/256 MB/80GB/Combo/Linux 3 év 88,900 ACER Power FV C2.93/256 MB/80GB/Combo/Linux 3 év 104,900 ACER Power S260 C2.66/256 MB/80GB/DVD/Linux 3 év 65,900 ACER Veriton 3700G P42.66/256 MB/80GB/Combo/Linux 3 év 112,900 ACER Veriton 7700GX P43,0/512 MB DDRII/80GB/Combo/Linux 3 év 131,900
(és ezek nem mai árak, egy nagyker árlistáról)
Akkor a 200K-s árból egy egyéni mûholdvevõ is belefér gondolom...
A WiMAX jó alternatíva lenne falura, csak nagyon lassan teljes ez a technológia. Minden évben leírják netes sajtóban hogy ez az év lesz a WiMax éve és ez így megy lassan 3 éve és közben mégsem. Mondjuk ez a BPL-re is dettó így van.
A kistelepülés esetében egy miniDSLAM uplinknek jó lenne a WiMAX, de akár last mileként is funkcionálhat, bár akkor a borsos árú WiMAX CPE-nek valahol meg kell jelennie a végfelhasználónál. Persze ez még attól mindig csak egy kompromisszumos megoldás lenne, a WiMAX uplink nem tudná 100%-ban kiváltani a lefektetett optikai gerincet. A rendelkezésre állása kisebb lenne, kapacitása is így egyes szolgálatás típusok pl. IPTV sosem jelenhetnének meg. De egy átlagos 1-2-3 Mbps-es broadband szolgálatásra elég lenne, és az még mindig elõrelépés lenne a 56-os modemrõl, fõleg az RLL-rõl.
igazad van, hisz városban a fajlagos költségek kisebbek, hisz nagyobb a népsûrûség, amúgy is van pl. kábelTV, szerelõaknák, stb..
mondjuk falura meg vihetnének WiMAX-ot..
jobban belegondolva, a falvak max. stagnálnak, míg a városok növekednek, valahol van is egy ilyen flash-es prezentáció, ami 1900-2050-ig mutogatja a világ nagy városait és a népesség falu/város arányát.
viszont az se szép, ha teljesen hagyjuk lemaradni a falvakat.. vagy a fene tudja, lehet, hogy ha direkt felgyorsítanánk a folyamatot, akkor jobban járnánk x év múlva. ugye mint mikor lerántjuk a ragtapaszt :]
Falvakban ugy se neteznének,mert a számitógép ára a drága!Egy net képes számitógép ára 200 ezer ft körül van,a fix tv-ben hallotam!
Egy kistelepülésen, falvakban sosem lesz olyan komoly árveseny mint egy nagyvárosban. Az ilyen kistelepülésekre közvetett módon fog eljtutni az árcsökkenés, amit a városokban fognak elérni a szolgálatók.
Pont arról szól a hurokátengedéses ADSL története, külfölrõl elég sok példát találsz rá hisz ott már pár évvel elõttük járnak abban. A hurokátengedéses szolgálatók csak nagyvárosokban jelennek meg mert kiválogatják a számukra legelõnyösebb és legnagyobb profitot termelõ területeket. Épp ezért az sosem lesz várható hogy mondjuk a TvNet valaha is megjelenik egy kis faluban a 3G-jéval, vagy a Pantel, Actel, GTS-Datanet,stb a saját hurokátengedéses ADSL-jével. Õk azért tudnak olcsóbbak lenni pl. Tíkomnál mert annak csak a jól prosperáló területein szolgálatanak, nem mennek kistelepülésekre mint ahogy MT megtette.
Az alternatívok akár azt is megtehetik hogy eltérõ árazást alkalmaznak egyes területeiken ha épp azon a területen nekik csak úgy éri meg szolgálatani. A JPE-k ezt nem tehetik meg így ha õk árat csökkentenek hogy versenyezzenka nagyvárosokban annak közvetetten hatása lesz a falvakban is hisz õk a teljes szolgálatási területükön egységes árazással elhetnek.
Márpedig a városi, legnagyobbb hasznot hozó piacokat a JPE-k nem szívesen fogják veszni hagyni hisz az õ profitjukat is onnan termelik ki, ráadásuk õk még ebbõl keresztfinanszírozzák is a vidéki területeken üzemeltetett ADSL-jüket is, ilyen "gondjuk" pedig az alternatívoknak nincs.
Épp ezért ha a hurokátengedéses elérések számossága úgy 2-3 év múlva ha elér egy kritikus tömeget amire már a JPE-knek is reagálniuk kell akkor annak hatása ugyanúgy fog jelentkezni vidéken is mint a nagyvárosban. De ez csak közvetett hatás lesz, falvakban sosem fognak tucatjával szolgálatók között válogatni, mert a JPE-n kívül más nem fog oda szolgálatást vinni mert üzletileg nem éri meg neki.
Az internet nem egyetemes szolgálatás mint pl. a telefon így a JPE szolgálatóknak nem kötelezõ minden a területükön elé elõfizetõnek biztosítani. Mellesleg a telefon esetében sem lehet túlzott elvárásokat lefektetni hisz ezen üzletileg veszteséges területek bekapcsolását a jelenlegi területekkel kellene keresztfinanszírozni. Minél nagyobbak az alapvetõ elvárások annál jobban fog drágulni a szolgálatás a már meglévõ területeken. Pl. telefonnál is a minimum elvárás a 9.6kbps-es RLL, ami még modemezni sem igazán lehet, nemhogy ADSL-t bekötni, de a telefont még elviszi.
Ha most adatszolgálatásra az általad említett minimumot kellene teljesíteni a szolgálatónak az igen komoly díjemelkedést hozna, amit nem biztos hogy tolerálnának a fogyasztók. Elõször is ennyi minõségi paramétert, árat, sebességet mind meghatározni olyan utópisztikusan, elrugaszkodva a realítás talajától ahogy te teszed nem igazán lehet.
Persze minden megoldható csak pénz kérdése, ehhez a minimumhoz, infrastruktúrát kellene kiépíteni a kistelepüléseken, sõt még a nagyvárosokban is hisz az ADSL-en nem igazán teljesíthetõ az 1/1Mbps. Egy ilyen teljes infrastruktúra átalakítás évekig tartó folyamat lenne és száz milliárdokba kerülne. Ezt a kötelezõvé tett beruházást pedig beépítenék a szolgálatók az áraikba ami komoly áremelkedés hozna a jelenlegi árakhoz képest. Vagy a másik lehetõség az állami kompenzációt, de akkor is mi fizetjük meg ezt adófizetõk, és nem hiszem hogy a jelenlegi államkassza megengedhet magának egy ilyen több száz milliárdos tételt.
Ez csak úgy tudod megoldani ha a piacilag vonzó területken, nagyvároskban, nagyobb népességû településeken piaci alapokon versenygenek a szolgálatók. A kisebb üzletileg nem vonzó területeken ahol még ma sincs szélessáv - maximum modemes elérés, soxor az sem 56 kbps-en, hanem csak 9.6kbps-en az RLL-miatt - ott pedig állami támogatással, adókedvezménnyel keresztfinanszírozott fejlesztésekre bírni a szolgálatókat, hátha akkor megjelennek és akkor talán lesz legalább egy szélessávú alternatíva.
Azt viszont ne várd hogy majd Bivalybasznádon majd valaha is két tucat szolgálató száz milliókért fog szélessávú infrastruktúrát kiépíti és vérremenõ harcot folytatni az ottani 10-20-50 potenciális ügyfélért. Az utópisztikus lenne. Az internetszolgálatás piaci alapokon mûködik és profitorientált, épp ezért a legrövidebb idõn belül a legnagyobb haszon elérésére törekszik.
"...az infrastruktúra olyan településen vagy településrészen létesül, ahol bármely szolgáltató már szélessávú internetszolgáltatásra képes infrastruktúrát üzemeltet..."
ez így alapból fasszopás, mert elsõsorban nem azért nem terjed a szélessáv, mert kicsi a lefedettségi terület (hisz a népesség nagy része amúgy is városokban él.. 6,6 millió vs 3,4 milla falusi)
hanem mert nincs árverseny a falvakban, kisebb városokban.. és nem is lesz árverseny, ha csak egy harácsolós szolgáltató van jelen.
falvakban az szokott lenni, hogy valami vállalkozás valami állami pályazaton elnyert pénzbõl kiépít valami szar szolgáltatást, aztán arany áron kínálja.. persze, legalább van, de míg mondjuk UPC, T-, Invitel-nek erre jól bevált taktikája van (mármint a terjeszkedésre), addig a vállalkozó alapból 0, vagy elég kevés tapasztalattal vág bele..
félreértés ne essék, nem azt mondom, hogy adjon (még több) pénzt a kormány a T-nek meg az UPC-nek .. hanem inkább vegye rá õket, hogy ahelyett hogy 38G-t meg hiperszélessávot tolnak a nagyvárosokban (aminek én személy szerint örülök mint majom a kék égnek) inkább a nettelen, sávtalan régiókat építsék be.
pl. adóztassák meg az "extra" szolgáltatásokat, úgy, hogy ne érje meg nekik.. és szépen foglalják törvénybe, hogy amíg nincs mindenki számára olcsón elérhetõ szélessáv (mondjuk egy 1m/1m-es kb 6-7K -ért/hó és mondjuk 20-30G-s adatkorláttal) addig az extra szolgáltatásokon 300%-os mélytorok adó van.
persze ez túl egyszerû.. meg ezen nem gazdagszik meg egyik haver se.. kár.
Informatika és tudomány
