Cleversafe: titkosítás darabolással

A vállalatoknak és állami hivataloknak kínált szolgáltatás lényege, hogy a kérdéses állományokat olyan szeletekre vágva tárolják, melyeket csak a daraboló számítógép tud újra összerakni.

Chris Gladwin, chicagói szoftverfejlesztő és üzletember azután, hogy 2004-ben eladta Music Now online zeneboltját úgy döntött, bedigitalizálja az összes zenét, fényképet és minden egyéb anyagot, ami az évek során a birtokába került. Miután végzett, szerette volna biztonságban tudni a 27 GB-nyi anyagot. Ekkor ugrott be neki az a módszer, ahogy a kriptográfusok védték bizalmas információikat. Hogy titokban maradjanak az adatok, darabokra szabdalták, és különböző helyekre szórták szét őket. Így kerekedett ki a véletlen hozta ötletből a Cleversafe névre hallgató rendszer.

A Cleversafe jelentőssége abban rejlik, hogy nyílt-forráskódú projektként a technológiai ingyenesen licencelhető, így mások szabadon beágyazhatják azt saját üzleti vállalkozásaikba. Galdwin állítja, a Cleversafe alacsony áron, a jelenlegi internetes szolgáltatásoknál biztonságosabban védi az adatokat. A terület kutató úgy vélik, a Gladwinéhoz hasonló kezdeményezések ékesen bizonyítják, hogy az internet akkora hatással lesz majd az adattárolásra, mint amennyire a számítási feladatokra vagy a kommunikációs technológiára volt.

A Music Now egykori tulajdonosa a New York Times hasábjain elmondta, hogy Adi Shamir titkosítás-szakértő - 1979-ben írt - "Hogyan osszunk meg egy titikot?" című tanulmánya hatott rá a leginkább. Az esszé leírja, hogy lehet egy üzenetet darabokra szedni, majd egy részhalmazból úgy összerakni, hogy ne derüljön ki annak tartalma. Gladwin egy sor szoftverrutin segítségével a PC-jén tárolt adatokat darabok sokaságává osztotta szét. A megoldás mögött rejlő matematika fő előnye, hogy az eredeti információ már a szeletek többségéből helyreállítható, így ha még egy részük esetleg el is veszik, az egész akkor is helyreállítható lesz. A kutatatási fázisban lévő Cleversafe kísérlet eddig 11 különböző tárhelyre terjed ki a világhálón, ám a projekt szülőatyja reméli, hogy több tíz vagy százezres hálózatot építhet majd ki a jövőben.