Lassító tényező a munkahelyi netezés

Felmérések szerint egy átlagos internetfelhasználó egy átlagos cégnél naponta 1,5-2,5 órát szörfözik az interneten, míg ugyanez az érték közintézményekben ennél egy órával is magasabb lehet. A megoldás a webtartalomszűrők alkalmazása - állítja Nemes Dániel, a Filter:max stratégiai igazgatója.

a végigsétálunk egy amerikai típusú irodán, a monitorokon leggyakrabban a nagy portálokat látjuk, de legalább ilyen gyakoriak a különböző fórumok és hasonló, a munkához nehezen kapcsolható oldalak is. Márpedig a mai versenyben nehezen tolerálható, hogy egy-egy kolléga miatt gyakran egész osztályok álljanak és várják, hogy a chatelés végeztével az illető végre elküldje a régóta várt anyagokat - jelentette ki Nemes.

A megoldás az internetezés korlátozása. Gyakran úgy próbálkoznak, hogy kiadják az it-osztálynak vagy a rendszergazdának, hogy tegyenek valamit, ők pedig próbálnak fekete- vagy fehérlistákat készíteni azokról az oldalakról, amit tiltanak vagy látogatni engednek. Ezek után általában jönnek azok a reklamáló felhasználók, akiknek a munkájához ténylegesen szükségesek a letiltott weboldalak, majd jönnek az "egyenlőbb" felhasználók, majd az egész követhetetlenné válik, és nem is éri el a célját - figyelmeztet a Filter:max szakértője.

Amennyiben ugyanis feketelistákkal próbálkozunk, tehát összegyűjtjük a tiltott oldalak listáját, könnyen beláthatóan sok millió olyan címet hagyunk ki, amit pedig nem szeretnénk engedélyezni. Ráadásul úgynevezett "reflektorok" segítségével a tiltás megkerülhető, és a feketelistára tett oldalakat először a gyakorlottabb felhasználók, majd később szinte mindenki újra látogatni tudja. Ezenfelül a nagy portálok letiltásával a munkatársak biztosan elégedetlenek lesznek, az értékesebb kollégák pedig hamar kellemesebb munkahely után néznek.

Ellenkező irány a fehérlista, amikor is mindent tiltunk, ami nincs külön engedélyezve. Ez az irány sem jó megoldás, hiszen egy cégnél gyakran a legegzotikusabb oldalakat szükséges felkeresni, ennek hiányában a munka hatékonysága drasztikusan leromlik. Ráadásul ha például nem engedünk hozzáférést az utazási oldalakhoz, akkor a felhasználók szabadságot (vagy éppen betegszabadságot) vesznek majd ki a nyaralásuk megtervezéséhez.

A fenti problémák kezelésére találták ki a webtartalomszűrő termékeket. Ezek az eszközök több millió, esetenként akár több tíz millió weboldal listáját tartalmazzák, kategóriák szerint rendezve. Ezek a kategóriák lehetnek például gazdasági, informatikai, utazási, sport és így tovább, de külön kategóriát képviselnek a "felnőtt" tartalmakon kívül a különböző kémprogramokat, hackereszközöket tartalmazó weboldalak is. A kategóriák alapján aztán a különböző felhasználókra vagy azok csoportjaira külön szabályok szabhatóak. A jobb eszközökkel megoldható, hogy bizonyos kategóriákra időlimitet szabjunk, míg másoknál (különös tekintettel a zenei oldalakra) letöltési limit állítható be.

"Tapasztalataink szerint a munka hatékonyságának növekedésén túl a hasznos internetezés sebessége is nő - az internetvonalak terheltsége csökken -, az informatikai biztonság pedig javul. Ráadásul egyre fontosabb érv hasonló eszköz beszerzése mellett a jogi kockázat csökkentése, hiszen a jogvédett vagy törvénysértő állományok letöltése is kizárható" - összegezte véleményét Nemes.