Forintok a világhálón - van-e magyar eKereskedelem?

A cyber világ egyik legnagyobb csodája/rémsége az online vásárlás lehet. Nem kell boltba menni kenyérért, a mikulás helyett a futár hozza az új plazmatévét, a konyhakéstől a szobabútorig bármit megvehetünk a neten. Ennek ellenére az elektronikus kereskedelem Magyarországon az egyik legmisztikusabb dolog. Egyelőre azt sem tudjuk pontosan, hogy ki számít ekereskedőnek, hogy éves szinten mennyit vásárlunk Interneten, azt főleg nem. Csupa káosz.

Vajon mekkora a magyar online értékesítési piac? Vajon hány szereplője van? Vajon kik és mit vásárolnak neten? Mernek-e az emberek polcok helyett monitoron termékek közt matatni, majd rendelni? Bízhatnak-e és ha igen, akkor kiben? Az elektronikus kereskedelemről szóló törvény hol késlekedik? Miért kellett módosítani a korábbi kereskedelmi törvényt? Csupa homályos terület, melyet a földi halandóként fel sem tennénk, de mégis a hétköznapi szokásaink átalakulása mentén komoly érvek szólnak a téma fókuszba helyezése mellett. Az értelmezésben egy hosszas beszélgetés keretében Nagy Sándor, a GRoby ügyvezető igazgatója, illetve egyben a SZEK (Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért) elnökségi tagja nyújtott segítséget.

A piac

Számos konferencián elhangzanak adatok, gyönyörű százalékok, melyek azt hivatottak bizonyítani, hogy a külföldi példákhoz hasonlóan itthon is meredeken kúszik fel az online értékesítés. Igazából nálunk szinte lehetetlen elkülöníteni az online és offline/klasszikus kereskedelmi forgalmakat. Addig egyszerű, hogy vannak tisztán interneten értékesítő cégek, de a legtöbb szereplő klasszikus és internetes felületet, sőt gyakran telefonos vagy katalógusos kínálatot is fenntart. Ezeknek az árbevételeit pedig nem fogják külön számolni, lévén sem kényszer, sem lehetőség nincs rá szervezett formában.

Bíztató trend, hogy a GKI (Gazdaságkutató Intézet) néhány éve már próbálja mérni az eKer bevételeket, igaz kérdőíveiket korlátozott számú szereplőhöz (kb. 200, ebből 70 áruház ki is töltötte) juttatják el. Az ő kutatásaik alapján az itthoni eÁrbevétel tavaly 18 Mrd Forint volt, míg idén ez akár 27 Mrd-ra is felcsúszhat. Az ilyenfajta számítások nagy hibája, hogy a sok apró 5 milliós bevétel alatti cég jellemzően nem reprezentált benne, másrészt a nagy online plázák szerepeltetése megkérdőjelezhető.

Történik ugyanis a számláláskor, hogy megkérdezik a Fotexnetet, a Netpincért vagy épp a pont.plázát, hogy ugyan mennyi volt a forgalmuk. Mondanak egy számot, mondjuk 1 Mrd, viszont ők igazából nem is értékesítettek semmit, csupán ügyfelet közvetítettek. Az Il Treno pizzéria - aki rendelkezik saját online felülettel is - pedig simán bemondja a Netpincéres és saját forgalmát is, tehát a forintok kapásból kétszer szerepelhetnek.

A szereplők

A szereplők száma gyakorlatilag szintén kifejezhetetlen, hiszen a még mindig vajúdó elektronikus kereskedelmi törvény szabályozásaitól várják majd az elemzők, hogy pontos kép szülessen arról ki számít elektronikus kereskedőnek. Előrelépésnek számít, hogy a nyáron elfogadott kereskedelmi törvényben különbséget tesznek csomagküldő és internetes kereskedő között. Az alapvető formulák megvannak, szükség van jogi személyiségre, működési engedélyre, viszont nincs szükség üzlethelyiségre, helyette elegendő egy ügyfélszolgálati iroda fenntartása, de erről később.

A szakma szerint a végső megoldás az lehetne, hogy minden eKereskedő kapna egy emblémát abban az esetben, ha minden törvényi és szakmai előírásnak megfelel, s ezzel tanusíthatná valódi eKereskedő létét. Még akkor is, ha a forgalmának mindössze 1-10%-a bonyolódik interneten keresztül. Az ideális állapot az lenne, ha a KSH felé kötelező adatszolgáltatás része lenne az online tevékenységből származó bevétel, amit külön TEÁOR számmal illetnének, így lehetőség és egyben kötelezettség teremtődne az offline/online valós számainak megismerésére.

A termék

Internetes vásárlásról a legtöbb embernek a pizzarendelés, esetleg a mozijegy jut eszébe. Ennek ellenére a legnagyobb húzócsoport a non-food szekció, azon belül pedig a műszaki cikkek, a könyveladás (kb. 1,5 Mrd Ft) és a multimédiás termékek (CD, DVD, szoftver) viszik a pálmát. Rendelések számában nyilván le vannak maradva az élelmiszer fronttól, de szintén csak becslések szerint értékeiben már közelíti a vezető szekciókat.

A vonzerő jelenleg még nyilván nem a bizalom, hanem inkább a kényelem, illetve az utcai boltokhoz képest jóval magasabb kedvezmény, amit főként a vegyes vállalkozásoknál lehet tetten érni. Felmerül a kérdés, hogy az ország legnagyobb könyvesboltját megnyitó vállalat miért kezd ezzel éppen egy időben 25%-os kedvezmények osztogatásába bármely online megrendelt termékével kapcsolatban.