Mese a 30 000 kisvállalatról és a megvilágosodott IT piacról

Miután internet és informatika terén a nagyvállalati szektorban közel 100%-os penetrációról beszélnek az elemzők, divattá vált a kis- és középvállalatokban rejlő lehetőségeket az IT cégek zászlajának tetejére tűzni. Valóban ígéretes lehet a közel 30 000 kkv bedrótozása, informatizálása, de a mese nem egyszerű, hiszen számos gátló tényező tornyosul a jóravaló értékesítők előtt.

A kis- és középvállalkozás fogalma egy igen tág fogalom, de a piacok a dolgozói létszám alapján a 10 fő alatti vállalkozásokat mikro-vállalkozásokként azonosítják, ilyenből hazánkban körülbelül 600 000-et számolnak, a 10-50 fős kisvállalatokból 26-27 ezret tartanak nyilván, 50-250 fősből már csak 5200-at, míg az igazán nagy vállalatok száma mindössze 1250 darab Magyarországon. Ahogy bármilyen területen, az IT piacon is a nagyvállalatok minden rezdülését képesek figyelni a szolgáltató és megoldásszállító cégek, de ahogy lefelé haladunk, a figyelendő pontok száma ugrásszerűen megdagad.

Ennek okán az ügyesebb cégek igyekeznek trendeket figyelni, árnyaltan kategorizálni, hiszen a dolgozói létszám nem egy jó mérő az IT befektetések esetén. Egy egyszerű példával élve egy 100 főt foglalkoztató mezőgazdasági cégnek teljesen más informatikai igényei vannak, mint egy 10 fős grafikai stúdiónak, hisz míg az előbbinél a legtöbben traktort vezetnek és kapálnak, addig az utóbbinál mind a 10 ember magasszintű IT hátteret kíván a munkájához. Szintén más elvárásai és lehetőségei vannak egy kereskedelmi cégnek, akinek hosszútávon egy jól dokumentált ügyféladatbázisra, értékesítési rendszerre van szüksége.

Ehhez mérten jól előkészített üzenetek és termékek kellenek ahhoz, hogy az alapvetően nem IT beállítottságú cégek is felismerjék, illetve elismerjék az informatika hatékonyságnövelő szerepét és nem utolsó sorban a költségcsökkentő hatását akkor is, ha rövid távon horribilisnek tűnnek az ezzel járó kiadások.

A nagyvállalatok esetében jól bevált modellek léteznek a működéshez, ezért is sikerült a tavalyi évre elérni ebben a szférában a 99%-os internet- és a 97%-os szélessáv penetrációt, amit természetesen a nagyszámú munkaállomás miatt azonos arányú helyi hálózattal is támogatnak. A kisvállalatok esetén ehhez képest jókora lemaradás észlelhető, hiszen az idei évet is vizsgáló Coleman Parkes kutatási adatai alapján az SMB szektorban az internetpenetráció idén 85%, a szélessáv 71%, míg a helyi hálózattal rendelkező vállalkozások aránya csupán 40% volt.

Számos olyan munkahely létezik, ahol ugyan internet eléréssel már rendelkeznek, de az csak egy-két számítógépen elérhető, az üzletmenetnek nem szerves része. Ezeken a helyeken meg sem próbálják kiaknázni a hálózati munkában rejlő lehetőségeket, sok helyen ódzkodnak a chatelő, webező, hírolvasó, letöltő alkalmazott képétől, aki emiatt szerintük kevesebbet dolgozna. A kis-közép cégek jelenleg túlnyomórészt ha használnak is internetet, akkor azt kizárólag kommunikációs és információszerző célokra korlátozzák. Nem lépnek át a pénzügyi, kereskedelmi lehetőségek terepére, nem használják ki a távmunka, távfelügyelet, online szolgáltatások nyújtotta előnyöket.

A fentebb említett hatás, miszerint az IT cégek felkapták a KKV szektort ugyan igaz, de valóban falakba ütköznek. A Cisco Systems Magyarország marketing menedzsere, Vass Gábor szerint az informatikai technológiák intenzívebb elterjesztése a KKV területen egy alaposabb feltérképezéssel kell kezdődjön. A fentebb citált Coleman Parkes piackutató cég által prezentált kutatás 12 európai országban, köztük hazánkban, Lengyelországban, Svédországban és Csehországban vizsgálta, hogy mik azok a gátló tényezők, amik megakadályozzák a kis- és középvállalkozásokat az IT megoldások adaptációjában.


Senki számára nem okozhat meglepetést, hogy a legnagyobb arányban (Magyarországon 64%, Lengyelországban 63%, Csehországban 43%, Hollandiában 28%) a beruházások magas technológiai költségeit nevezték meg hátráltató tényezőként. Ebben a válaszban a forráshiányon túl tükröződik, hogy a vállalatok nem érzik az informatikai fejlesztés szükségességét, nem látják át hogyan válik hatékonyabbá, versenyképesebbé vállalatuk ezekkel a befektetésekkel. A további válaszok között eltérő arányokban a technológia időigényes bevezetését, az adat és rendszerbiztonsággal, illetve a hosszútávú megbízhatósággal kapcsolatos félelmeket jelölték meg, ami megfelelő termékválasztással és kompetenciával egyszerűen eloszlatható.

Sok helyen viszont problémát jelent az új rendszerek integrálása a régi üzletmenetbe, amit tovább erősít az IT döntéshozók és a vállalatvezetők közti kommunikációs szakadék. Gyakorlatilag az IT vezető szerepe a cégméret csökkenésével arányosan degradálódik. A vállalatvezető nem érti, nem hallgatja meg az IT vezetőt/szakembert, akinek viszont a meglévő rendszer életben tartása rendszergazdaként folyamatos elfoglaltságot jelent. Így nem is várható el tőle, hogy kapacitása maradjon fejlesztési tervek előkészítésére, kitalálására, sőt számos cégen belül a megfelelő szakemberek hiánya alapvetően megfojtja a fejlődést. 2005-ről 2006-ra a fenti felmérés szerint a hazai KKV-k közül kb. 20%-ról 60%-ra ugrott azon válaszadók száma, akik ebben látják a gátat, nem is beszélve a technológia oldali szükségletekről.