2006. október 19. 18:00, Csütörtök
Szakemberek szerint három fontos tényezőnek kell teljesülnie mérettől függetlenül a vállalkozásoknál, hogy hatékonyan működő IT fejlesztésekbe kezdhessenek. Először is szélessávú internet eléréssel és helyi hálózattal kell rendelkezniük, lehetségessé kell tenni a távoli hozzáférést a cég rendszereihez, ami a távmunka, otthoni munka miatt és a mobil munkahelyek (pl.:ügynök, képviselő) miatt fontos. Harmadikként pedig a megfelelő biztonsági háttér megteremtését jelölték meg, ami mind hardver, mind szoftver területen szükséges plusz.
A fenti kutatás kvantitatív jellegű, legalább 1200 válaszadó alapján készült, de nem vette figyelembe a KKV-k létszámon túli egyéb tényezőit, ellenben a Bell Research által közzétett fókuszcsoportos kutatással, akik ugyanezt a kérdéskört vizsgálták részletesebben. Általában hasonló eredményre jutottak, viszont meglepetésként megjelent második helyen egy olyan ok, ami elképesztőnek is mondható. A kisebb vállalatok esetében a munkavállalók általában alacsony IT képzettséggel rendelkeznek, ezért a változásokkal kapcsolatban elutasítóak és komoly visszatartó erőt jelentenek a döntéshozó számára.
Félelmetes belegondolni, hogy Gizi néni inkább papírozza a folyamatokat, nem szeretne monitort bámulni egész nap és ezt az igényét érvényre is tudja juttatni a munkáltatójánál, aki nem tartja fontosnak az informatizálást és hosszútávon komolyan csorbul a versenyképessége emiatt. Ennek feloldására valóban közelíteni kell a kommunikációt az IT alkalmazott/ szakértő/ tanácsadó és a vállalatvezető között, a megoldásszállítónak pedig törekednie kell arra, hogy célzott és jól megformált üzenetet juttasson el az ügyfeléhez.
A megfelelő felkészültség a következő években azért is fontos, mert az NFT II., azaz a második Nemzeti Fejlesztési Terv keretében kb. 7200 milliárd forint lehívható pályázati pénz (265Ft/EUR árfolyammal számolva) áll az ország rendelkezésére, amiből 16% a KKV szektor számára lesz elérhető. Álmodozni is lehet ennyi pénz hallattán, a valóság viszont szomorú. Az első trükk, hogy a pályázati rendszer lassúsága, bonyolultsága miatt egyszerűen nem éri meg 10 milliós tétel alatt bármire is pályázni. Ráadásul ha valaki pályázik (lásd korábbi írásunkat), akkor rendelkeznie kell a pályázat finanszírozásához szükséges tőkével előre, illetve kb. azonos mennyiségű likvid biztosítékra és az ígért 60 nap helyett jó esetben 120-150 nappal a megvalósulás után juthat hozzá a forráshoz. Ergo annak éri meg pályázni, akinek egyébként is van rá pénze.
A megoldás az lehet majd, hogy a nagyobb multinacionális cégek pályáznak és az alvállalkozói rendszeren keresztül juttatják el a forrásokat a kisebb cégeknek. Nekik viszont szükségük lesz a multikéval megegyező, de legalább kompatibilis üzleti rendszerre. Ezzel viszont ki fog alakulni az építőiparban ismert körbetartozási lánc, ami számos kis céget fog a sírba vinni.
A bálna testű EU apparátusnak és a hazai közszolgáltatásoknak is fejlődnie kell ahhoz, hogy ez ne történhessen meg. Ez a második fájdalmas pont. Ma Magyarország nem rendelkezik megfelelő elektronikus közszolgálattal, így az adminisztráció lassú folyamat. Ezzel kapcsolatban az NFT I. során értünk el eredményeket, aminek a gyerekbetegségei még megvoltak, de remények szerint 2009-re ez a probléma el fog hárulni.
A harmadik rizikó szintén a legkisebb szereplők oldalán jelentkezik. A pályázatíró képességgel és a motiváltsággal már nincs gond, a 7,5-szer akkora összeg pedig a maradék kedvetlen szereplőt is meggyőzi majd. Viszont ezek a kisvállalkozások költségérzékenyek, képtelenek megfizetni nagy pályázatíró cégeket, tehát garázsvállalkozásként működő pályázatíró cégekhez fordulnak, akik látszólag sikeres ügymenetet kínálnak alacsonyabb áron. A sikeres pályázat esélye ugyan magas, de a probléma a megvalósítás után az elszámolás és a projektkövetés során keletkezik, mert ehhez már kevésnek bizonyulnak, ami akár a teljes pályázat finanszírozását is veszélybe sodorhatja.
Összegezve ezt a témát, valóban kiemelkedő jelentősége lesz a közeljövőben a KKV piacnak, nemcsak az IT szektor nyereségének növelésében, hanem a hazai gazdaság előrevitelében is. Így az IT vállalatok és a KKV-k szimbiózisban élhetnek, hiszen a piacnak szüksége van a fejlett vállalatvezetési rendszerekre, szüksége van a megbízható informatikai háttérre, hiszen a versenyképesség - amiben Európa sereghajtóvá szelídül - lassan kritikus tényezővé válik. Az IT piac éppen ezért meg kell, hogy találja a közös hangot ezzel a szektorral és a korábbinál is testreszabottabb, költséghatékonyabb és több funkciót integráló megoldásokat kell nyújtani minden területen.
Informatika és tudomány