Rákot okozhat a számítógépgyártás

Megdöbbentő adatokra hívta fel a figyelmet egy amerikai szakember egy régóta készülő tanulmányban, amelyet az Environmental Health nevű folyóiratban publikált. A dokumentum nyilvánosságra hozatalát az IBM minden módon igyekezett megakadályozni, ám nem járt sikerrel.

Az amerikai vállalat még arra is hajlandó volt, hogy éveken át jogi úton próbálja meg megakadályozni a tanulmány nyilvánosságra hozatalát. Az alperes Richard Clapp, a bostoni egyetem környezet-egészségügyi professzora volt, akik éveken át gyűjtötte az adatokat szakvéleménye alátámasztására.

S hogy miért akarta elkerülni az IBM az információk kiszivárgását? Nos, Clapp összesen 32 000, a vállalatnak 1969 és 2001 között dolgozó de már meghalt ember egészségügyi leleteit vizsgálta meg. A 27 272 férfi dolgozó közül 7697, vagyis közel minden harmadik valamilyen rákban halt meg. Az érintetteknél az átlagosnál nagyobb mértékben alakult ki gyomor-, vese, agy- és bőrrák. A 4669 női munkatárs közül 1667-nél találtak valamilyen rákot. Ez a szám szintén magasabb az átlagos értékeknél. A nők esetében az átlagosnál többször állapították meg mell-, tüdő-, illetve alhasi (méh- stb.) rák kialakulását.

Clapp szerint ezek az adatok azt bizonyítják, hogy a hardvereszközöket gyártó alkalmazottaknál a korábban véltnél és elismertnél sokkal nagyobb mértékben alakul ki a rák. A legnagyobb veszélynek ilyen szempontból azok az emberek vannak kitéve, akik legalább 30 napot dolgoztak gyártási területen.

Az IBM az elmúlt években folyamatosan tagadta a professzor állításait, azokat nem ismerte el, mivel a cég szakértői szerint a vizsgálatok rossz metóduson és hiányos adatokon alapulnak. A vállalat megbízásából az alabamai egyetem kutatói is elvégeztek egy hasonló vizsgálatot és ők arra a következtetésre jutottak, hogy az átlagosnál kevesebb a rákos megbetegedés az IBM üzemeiben. Clapp szerint azonban pont alabamai kollégái alkalmaztak rossz vizsgálati módszert, ugyanis ők az amerikai átlaglakosság értékeivel hasonlították össze az adatokat, míg ő a hasonló korú embereknél mért értékeket vette figyelembe és ezekkel hasonlította össze az adatokat.

A szakember eredményeit felhasználták 2004-ben, amikor egy egykori IBM-alkalmazott beperelte a céget kártérítést követelve, mert lánya fogyatékossággal született. Az IBM-nek azonban sikerült elérnie, hogy a bíróság a tanulmányt csak a nyilvánosság kizárása után vette figyelembe. Az eljárás végül peren kívüli megállapodással ért véget, azonban Clappnak éveket kellett várnia, amíg végre nyilvánosságra hozhatta a tanulmányt.