Felnőtt korba lép a digicampiac

Nem tudja tartani száz százalék feletti éves növekedési ütemét a digitális fényképezőgépek értékesítése, ezért újítaniuk kell a piac szereplőinek.

Bedobta a törölközőt a digitális kamerák piacán a Konica Minolta, a cég az idei év második negyedétől már nem kínál fotómasinákat, a továbbiakban fénymásolói, nyomtatói és egészségügyi berendezései értékesítésére koncentrál. A több mint százéves japán vállalat - amely az elmúlt évekig harmadik volt a fotófilmek világpiacán - nem az egyetlen áldozata a digitális fotózás felfejlődésének.

Az amerikai Kodak például tavaly 1,4 milliárd dolláros veszteséget szenvedett el, mivel még csak a feléig jutott annak az átszervezésnek, amelyben leváltja hagyományos fotótechnológiáját digitális rendszerekkel. A japán Fuji Photo Film - a Kodak után a világ második filmszállítója - azt volt kénytelen tapasztalni az elmúlt évben, hogy tradicionális üzlete a vártnál sokkal gyorsabban omlik össze - derül ki a The Economist összefoglalójából.

A digitális fényképezés nagyjából egy évtizeddel ezelőtt jelent meg, s oly rohamos tempóban terjed, hogy mára szinte teljesen kiszorította a piacról hagyományos, kémiai alapú versenytársát. A helyzet azonban a következő években megváltozik: az új termék piaca elérte felnőtt korát - viszonylag telítetté válik -, ami azt jelenti, hogy az eladott darabszámot tekintve a 2000-2005 közötti 670 százalékos növekedési ráta 2009-ig évi 26 százalékra lassul. Ezzel eléri az évi százmillió darabos értékesítést, ám az árak brutálisan esni fognak, így a gyártók bevétele az idei évi maximumról, körülbelül 18,3 milliárd dollárról 16,2-re esik 2009-re.


Az International Data Corp. IT-piackutató szerint a világpiacot a Canon vezeti, 18 százalékos részesedéssel, második a Sony 15 százalékkal, harmadik a Kodak 12-vel. A kereslet élénkítésének nyilvánvaló módszere lehet a lehetséges vevők meggyőzése arról, hogy cseréljék újabb, jobb masinára digitális fényképezőgépüket. Ennek jegyében a Sony megszerezte a Konica Minolta egyes technológiáit, amelyek segítségével hamarosan tükörreflexes (singe-lens leflex, SLR) digitális gépcsaláddal lép piacra. Ezzel olyan hagyományosan erős SLR-specialistákkal akaszt bajuszt, mint a Nikon és az Olympus, ráadásul - ha igazak a piaci pletykák - ezen az új fronton is találkozhat hagyományos hazai ellenfelével, a Matusushitával, illetve a koreai Samsunggal, amelyek szintén tükörreflexes digitális fényképezőgépeket készülnek forgalmazni. A Canon eközben teleobjektívekkel mint kiegészítőkkel erősít.

Érdekesség, hogy a Kodak Észak-Amerikában azzal tudta megőrizni piacvezető helyét a Canon és a Sony előtt, hogy olcsó, egyszerűen kezelhető fényképezőgépeket kínált, sok esetben fotónyomtatóval együtt. Ezért ez a gyártó azzal tudja további vásárlásra ösztönözni korábbi vevőit, hogy újabb az életüket megkönnyítő kunsztokat kínál nekik, például a printereket, illetve az internetet és a kamerákat vezeték nélkül összekapcsoló Wi-Fi-csatolókat.

Emellett a Kodak - és a Fuji - ráharapott a fotókioszk bizniszre is, azaz olyan helyek kialakítására, ahol a felhasználók könnyen, gyorsan elkészíthetik képeik nyomtatott változatát. Persze itt is megjelent a verseny, a Hewlett-Packard szintén fantáziát lát ebben az üzletágban, illetve nagy kérdés, hogy mennyi fotót akarnak majd az emberek nyomtatott formában a kezükbe venni, mennyire terjed el, hogy inkább elektronikus levélben küldözgetik azokat egymásnak vagy internetes oldalakra helyeik fel "képzőművészeti alkotásaikat".

A digitális fényképezés egyik mellékterméke, hogy irtózatos mennyiségű fotó készül. Ez újabb üzleti lehetőséget hordoz magában, hiszen előbb-utóbb valószínűleg felmerül majd az igény a felhasználókban képeik megfelelő archiválására, tárolására. Az erre kialakítandó merev és hajlékony lemezes megoldások azonban nem csupán a fotópiac gyártóinak fantáziáját mozgathatják meg, hanem a tárolással foglalkozó szakcégekét is.