Vityi Péter: Én már Vistát használok!

Új Windows, új Office, új online szolgáltatási felület, számos megújuló szerveralkalmazás. 2007 a Microsoft számára talán az eddigi történetének legnagyobb generációváltó gócpontja. Ugyan a technológiai részleteket millió hír és elemzés taglalja, de általában kevesebb szó esik körülményekről, hatásokról és következményekről. Hiánypótlás gyanánt, illetve a Vista bejelentés apropóján szerkesztőségünk Vityi Péterrel, a Microsoft Magyarország vezérigazgatójával beszélgetett.

SG.hu: Ebben az évben minden eddiginél több szoftver fordul magasabb verziószámba a Microsoft palettáján, ami szokatlan az eddigi tapasztalatok alapján. Hogyan készül fel egy ekkora cég egy szinte teljes portfolióváltásra?
Vityi Péter: Elég sokat költünk termékfejlesztésre, kutatásra, ami a folyamatos fejlődéshez szükséges és most fordult elő, hogy egymásra csúsztak a ciklusok, nem csupán a kliens oldali alkalmazások tekintetében, hanem most rajtolnak új verziók a Sharepoint portál technológiából, Exchangeből, Business Intelligence és Projekt alkalmazásokból is. Az új operációs rendszer munkacíme alapján ezt az időszakot Longhorn termékciklusnak is nevezzük.

Az ügyfelek szempontjából szerintünk előnyös lehet a torlódás, hiszen egy fejlesztés során jobb egyszerre mindent lecserélni. Ilyenkor esetleg a tréning jelenthet kihívást, hisz a kezelőfelületek sokat változtak, elég csak az új Officera gondolni. Persze mindez csak egy kezdeti nehézség; magamon is tapasztaltam, nem telt sok időbe az átszokás, igaz nem vagyok egy tipikus felhasználó. Egy ideje Vistát és új Officet használok és nehéz lenne már az újdonságok nélkül.


SG.hu: Az újdonságok egyik érdekes eleme a teljesen új alapokra helyezett formátum szabvány, az XML. Miért van erre szükség és milyen plusszal kecsegtet a korábbi megoldásokhoz képest?
Vityi Péter: Az utóbbi években a cégeken belüli és a cégek közötti kommunikáció mennyisége is megtöbbszöröződött. A piac erre a generációváltásra kikényszerített egy formátumváltást is, hiszen az interoperabilitáshoz szükséges egy olyan közös felület, melyen a különböző vállalatok különböző rendszerei képesek hatékony információ cserére egymás között.

SG.hu: Nem veti majd vissza a fejlődést a közös formátum igénye? Hiszen valamelyik szereplő által új funkciókkal bővített formátum inkompatibilissé válhat a többiek számára.
Vityi Péter: Ettől az XML esetében nem feltétlenül kell félni, hiszen ez a szabvány lehetővé teszi, hogy az ember az adatokat egyedileg definiálja, amiket a gépek később értelmezni tudnak. Itt a lényeg abban van, hogy a definíciók mentén adatsémák jönnek majd létre, mondjuk a banki, pénzügyi szektorban, különböző szolgáltatási területeken, ami számukra egy specifikus szabványú gépi kommunikációs felület lesz.

SG.hu: Attól sem kell félni, hogy a HTML-hez hasonlóan a Microsoft kezébe kapja a gyeplőt és az XML-t a saját szájíze szerint igazítja majd?
Vityi Péter: Együtt dolgozunk ebben a kérdésben az IBM-mel, az Oracle-lel, a Sunnal. Itt már nem csupán arról van szó, hogyan jelenik meg egy weboldal, hanem komoly üzleti felhasználásról beszélünk, melyben számos technológiai kihívást kell megoldani. Egymásra van utalva az iparág, ez már nem játék.

SG.hu: Az emberek nagy része ha meghallja a Microsoft szót, mégis csupán a Windows operációs rendszer ugrik be neki, de ebből is kiderül, hogy ez csak a jéghegy csúcsa. Hogyan épül fel ez a jéghegy?
Vityi Péter: Ugyan erről nem szoktunk részletes számokat kiadni, de annyit el tudok mondani, hogy a szerver termékeink értékesítéséből származó hazai bevételek több mint 40%-ot tesznek ki a tortából. Darabszámok tekintetében az Exchange és az SQL szerver számlál legtöbb ügyfelet a nagy- és középvállalatoktól kezdve egészen a kis szereplőkig. Ha az asztali termékek piacát nézzük, akkor az eladott dobozos termékek száma nagyon alacsony, hisz az ügyfelek nagyrészt OEM csatornákon keresztül vásárolják meg ezeket.

SG.hu: A Vista megújult aktivációs rendszerétől vár-e a Microsoft szignifikáns növekedést itthon a legális operációs rendszerek arányában?
Vityi Péter: Alapvető tény, hogy ha a kalózpéldány és a legális között nincs különbség, akkor sokkal nehezebb rávenni a felhasználókat, hogy fizessenek is érte. A penetráció növekedésével egyre több laikus jut számítógéphez, akik nem is tudják, hogy legális-e a szoftverük, vagy mi a jelentősége ennek. Kihívás volt úgy orvosolni ezeket a problémákat, hogy ne a legális felhasználónak kelljen ezzel a kérdéssel sokat foglalkoznia, hanem épp az illegális példányokról legyen egyértelmű, hogy azt nem vásárolták meg. A Vistában épp ezért a kalózpéldányok nem tudnak majd annyi funkciót, mint az eredeti (pl.: az Aero felület). A limitált működés ellenére viszont a kritikus biztonsági frissítések elérhetősége továbbra is megmarad.