Kereszttűzben a hírközlési törvény módosítása

Az azóta már visszadobott elektronikus hírközlési törvény módosítástervezete komoly aggodalmat keltett a szakemberekben, a média elfogadhatatlannak, egyszerűen orwellinek minősítette azt. A szolgáltatók szerint felesleges pénzkiadással járna, az adatvédelmi biztos szerint pedig jogilag lenne aggályos egy ilyen törvény.

Az elektronikus hírközlésről szóló törvény a szolgáltatók által előállított vagy feldolgozott adatok megőrzésére és szolgáltatására vonatkozó részeinek módosítását több civilszervezet, az adatvédelmi biztos és Kóka János miniszter is erős kritikával illette, mondván adott formában elfogadhatatlan. A módosítás ugyanis a nemzetbiztonsági hivatalnak folyamatos online hozzáférést engedélyezne a telefonálók és az internetezők összes adatához, míg eddig ahhoz bírósági engedély volt szükséges. Így a bűnüldöző szerv számára megismerhető lenne telefonhívás esetén az előfizető neve, címe, telefonszáma, továbbá azon információ, hogy mikor és kit hívott és mennyi ideig telefonált. Hívásátirányítás esetén az a telefonszám is, amelyre a hívást átirányították, illetőleg a hívás helye.

E-mail esetében elérhető lenne az előfizető neve, címe és e-mail címe, továbbá hogy mikor és kinek küldött e-mail üzenetet. Az előfizető hozzáférésére vonatkozó adat, mikor és mennyi ideig kapcsolódott a hálózatra, és eközben milyen címmel azonosították, továbbá, hálózati tűzfalaknál a kifelé zajló forgalom is e körbe tartozna.

"Jelen formájában liberális politikusként elfogadhatatlannak tartom a tervezetet" - nyilatkozta korábban Kóka miniszter, majd visszaküldte a törvényt további egyeztetésre. "Nem támogatok semmiféle olyan törvénymódosítást, amely az Alkotmányban biztosított szabadságjogokat sérti. A minisztérium határozottan ki fog állni a bűnüldözési és nemzetbiztonsági érdekek és a személyi szabadságjogok egyensúlya mellett. Újra megvizsgáltatom, hogy a vonatkozó EU-ajánlás milyen változtatásokat tesz kötelezővé, de minden változtatásnak széles körű szakmai egyetértésen kell nyugodnia és az Alkotmányban biztosított szabadságjogok sérelme nélkül kell megvalósulnia" - tette hozzá.

A tárca közleménye szerint a tervezet további egyeztetése során a minisztérium az aggályos rendelkezéseket kiszűri és megfelelően korrigálja. Ennek során nemcsak a közigazgatási szervektől és az adatvédelmi biztostól beérkezett, összesen mintegy hatvan észrevételt veszik figyelembe, hanem a civilszervezetektől érkezett jelzéseket és észrevételeket is. A kérdésben tárcák közti egyeztetés is folyik.

A módosítás nagy valószínűséggel nemcsak nálunk kelt majd a jogalkotóban törvényhozási zavart, hanem az Európai Unió többi országában is, mivel egy olyan uniós irányelven alapul, melyet már megszületésekor komoly kritikával illetett az Európai Parlament adatvédelmi munkacsoportja. "A hírközlési adatoknak a súlyos bűncselekmények elleni harc céljából történő megőrzése eddig példa nélkül álló, történelmi léptékű döntés. Minden egyes polgár mindennapjaiba betolakodik, és veszélyeztetheti az európai polgárok által élvezett és nagy becsben tartott alapvető értékeket és szabadságokat. Ezért mindennél fontosabb, hogy az irányelvet minden tagállamban olyan intézkedések kísérjék és úgy hajtsák végre, hogy korlátozzák a magánéletre való hatását" - olvasható a munkacsoport jelentésében, mely szerint ezért megfelelő biztosítékok szükségesek.

Péterfalvi Attila, adatvédelmi biztos véleménye alapján pont e biztosítékok hiányoznak, "így sérti az emberi jogokról szóló európai egyezmény szerint az egyént megillető magánélet tiszteletben tartásához, valamint a közlés bizalmasságához és a személyes adatok védelméhez fűződő jogot".

Péterfalvi Attila szerint fontos, hogy kizárólag a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem céljából, mintsem meghatározatlanul "súlyos" bűn elleni küzdelem céljából legyenek megőrizhetőek az adatok. Az azokhoz való hozzáférés csak egyedileg meghatározott bűnüldöző szerveknek legyen lehetséges. Míg a megőrizendő adatok mennyiségét minimálisra kell szorítani, s a közrend céljára megőrzött adatokat el kell különíteni az üzleti célú adatkezelésektől.

"A törvény alapvetően rossz megközelítést alkalmaz, hiszen a jogalkotó abból az alapvető emberi paranoiából indul ki, hogy egyszerűbb az egész társadalmat megfigyelni, mint esetileg egyenként az embereket" - vélte Majtényi László, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet igazgatója, volt adatvédelmi biztos.

Majtényi szerint azonban a tervezet alapvetően rossz, hiszen a forgalmi adatok visszatartása és annak a nemzetbiztonsági hivatal felé való továbbítása ugyanis azt az üzenetet küldi, hogy a társadalmon belül mindenki bűnözőnek van tekintve. "Nem hiszem, hogy a felkészült bűnözőket ezzel a kerítőhálós módszerrel tényleg el lehet fogni, s nincs garancia arra, hogy ártatlan magánembereket ne figyeljenek meg" - vélte az Eötvös Károly Intézet igazgatója. A korábbi adatvédelmi biztos véleménye alapján ugyanis félő, hogy a bűnüldöző szervek ekkor túl nagy hálóval dolgoznának, mely a hatékonyság rovására menne.

Majtényi László a WTC elleni merényletekre emlékeztetett, amikor a merénylők már rajta voltak a keresettek listáján, ám mire a bűnüldözés elért volna hozzájuk, már romokban hevertek az ikertornyok. Félő továbbá, hogy a törvénytervezet csak korlátozott eredményeket hozhat: egy lopott SIM-kártyával kivédhető a megfigyelés. Azon kérdésre, hogy Magyarországon szükséges-e egy ilyen szigorú törvény megfogalmazása, amikor nem tartozunk a legfenyegetettebb országok közé Majtényi László a következőképpen válaszolt: "Magyarország periférikus helyzetben van, még az elemzők szerint is. Így nem indokolható a szigor. A jogalkotók az emberek érdektelenségére építenek.".

A korábban említett uniós adatvédelmi munkacsoport jelentésében figyelmeztette a tagországok jogalkotóit arra is, hogy "az irányelv rendelkezéseinek való megfeleléskor a szolgáltatóknál felmerülő jelentős költségek csökkenjenek." A GKM indoklása szerint mindez megvalósult a tervezetben, hiszen az adatmegőrzési és adatszolgáltatási kötelezettségek csökkenésével a kiadások is mérséklődnének. A szolgáltatóknak pedig - a minisztérium szerint - elegendő idejük lesz a felkészülésre.

Az általunk megkérdezett Vodafone a tervezet újszerűségét abban látja, hogy totális forgalmi adatgyűjtést és adatmegőrzést ír elő a hírközlési szolgáltatók számára, tekintet nélkül arra, hogy a vállalat működtetéséhez, üzletviteléhez szükség van-e valamely adat megőrzésére. A Vodafone hírközlő hálózatában és üzleti informatikai rendszereiben számos műszaki beavatkozás, módosítás válik szükségessé és óriási új adatbázisokat is létre kell hozniuk, mindezt kizárólag bűnügyi és nemzetbiztonsági hasznosíthatósággal. Vagyis a Vodafone véleménye szerint nemcsak a kormányzati üzemeltetésű hálózatokban járna milliárdos nagyságrendű költséggel a tervezetben foglaltak teljesítése, mint ahogy azt a GKM előterjesztés tartalmazza, hanem a hírközlési szolgáltatóknál is.

A díjfizetéssel és díjtartozással kapcsolatos adatok bűnüldözési célú megőrzési kötelezettségének törlése bizonyosan nem jelent majd könnyebbséget, hiszen "ugyanezen adatokat más - számviteli, adózási - törvények előírásai alapján továbbra is öt, illetve nyolc évig kell megőrizniük a szolgáltatóknak" - állítják a Vodafone-nál. A Vodafone szerint a rendelkezésre álló néhány hónapos technikai felkészülés időtartama is aggályosnak tekinthető, nem kis részben azért is, mert a tervezet jelentősen túlterjeszkedne az EU előírásain.