Csekély a hazai adat-hang integráció aránya

Az IP alapú alkalmazások ma még csak szórványosan jellemzik a hazai intézményeket. Áttörés ezen a területen a következő egy-két évben még nem várható.

A hazai közszféra 16 ezer intézményének távközlési kérdésekben illetékes döntéshozói meglehetősen kevés információval rendelkeznek az IP alapú megoldásokról, mindössze 18 százalékuk tartja magát jól tájékozottnak a témában - olvashatjuk a BellResearch elemzési moduljában.

Az integrált adat-hang hálózatok nehézkes és lassú terjedéséhez mindemellett az is hozzájárul, hogy az intézményi számítástechnikai hálózatok többsége ma még nem alkalmas erre a célra; csupán 11 százalékukban megfelelő ehhez a jelenlegi informatikai infrastruktúra. Kivételt csupán a központi finanszírozású költségvetési intézmények jelentenek, amelyeknél mind a rendelkezésre álló eszközök és hálózatok korszerűsége, mind a döntéshozók információellátottsága jóval meghaladja az átlagot.

Az informatikai helyzetképpel összehasonlítva az intézmények vezetékes távközlési infrastruktúrája - a fejlett informatikai-, illetve távközlési megoldások megvalósításának, illetve megvalósíthatóságának szempontjából - még inkább elmaradottnak számít: az intézmények mindössze 2-3 százaléka éri el csupán az IP-alkalmazásokhoz szükséges, az intézmény egészét lefedő fejlettségi és kiépítettségi szintet.


IP alapú hang- és képátviteli megoldást, illetve egyéb számítógép-telefon integrációs megoldást a BellResearch kutatási eredményei szerint a hazai intézmények 13 százaléka használ, jellemzően inkább csak parciálisan. Ezek a szervezetek leggyakrabban olyan számítógéppel rendelkeznek, amelyről szoftveres megoldással és headsettel telefonhívást lehet kezdeményezni, közel 1800 intézményben található legalább egy darab ilyen felszereltségű PC. Az IP-telefóniát kezelni képes alközpontokat a távközlési vezetők többsége ma még korántsem tartja nélkülözhetetlennek, és a videotelefon-berendezések előfordulása is kifejezetten ritkának számít a hazai intézményi körben. A call- és contact-center mint ügyfélkezelési megoldás szintén alig lelhető fel a magyar közszférában.

A tavalyi év során a költségvetési intézmények negyede [26 százaléka] vett igénybe külső cégtől távközlési rendszerrel kapcsolatos szolgáltatást. Ez az arány a központi költségvetési intézmények körében volt a legmagasabb [62 százalék], összességében pedig mintegy 4200 intézmény alkalmazott ezeken a területeken külső szakembert. A távközlési tanácsadási szolgáltatások ugyanakkor csupán szórványosan vannak jelen a hazai közszférában. 2005-ben az intézmények mindössze 3-4 százaléka [körülbelül 500-600 szervezet] vett igénybe ilyen szolgáltatást. A tanácsadás mellett az outsourcing is csak elvétve fordul elő az intézmények gyakorlatában.

A távközlési fejlesztések, beruházások és beszerzések menedzsmentjének kihelyezésével az intézmények mindössze 4 százaléka élt, miközben a távközlési rendszerek felügyeletének, karbantartásának kihelyezését ennél nagyobb gyakorisággal, a szervezetek 16 százalékánál lehetett megfigyelni.