Mégis a közmű-számítástechnikáé a jövő?

Az IT-főnökök unják a házon belüli rendszerek bütykölgetését. A nagyközönségnek szánt, bevált szolgáltatások - e-mail-rendszerek, közösségi site, fájlmegosztás - meghódítják a vállalati számítástechnika világát is.

Nem sokkal informatikai főnökké történt kinevezése után Adrian Sannier, az Arizonai Állami Egyetem felelős vezetője úgy döntött, hogy a Google-tól rendeli meg 65 ezer hallgató elektronikus postaládájának és levelezésének kezelését. Ettől kezdve ahelyett, hogy az egyetemi szerverek segítségével kellett volna megoldani ezt a feladatot, a keresőjéről ismert szolgáltató Gmail levelezőrendszerére hárult a szolgáltatás technikai részének biztosítása.

Sannier senkit sem akart a váltásra kényszeríteni, ezért egy kicsit félt attól, hogy mit szólnak az érdekeltek a dologhoz, de némi meglepetésre azt tapasztalta, hogy a diákok - akik közül sokan régóta a Gmail felhasználói voltak - önként élnek a lehetőséggel és viszik ki a személyes presztízsüket emelő asu.edu végződésű levélcímüket az egyetemi rendszerről a Google-éra. A szolgáltatás része az internetes cég új, vállalatoknak kínált erőforrás-kihelyezési megoldása, amelynek keretében webes naptárat és azonnali üzenetküldési lehetőséget is ajánlanak az elektronikus levelezéshez kapcsolva. Már a próbatesztelés során is több ezer vállalat élt az új lehetőséggel, hasonlóan az arizonai egyetemhez - állítják a Google szakemberei a The Economist cikke szerint.

Az újdonságnak számtalan előnye van. Először is a felhasználók többsége tisztában vele, hogyan kell használni a webalapú szoftvereket, következésképpen nincs szükség oktatásra. Másodszor bármely keresővel bármilyen számítógépről vagy akár telefonról is elérhetik a rendszert, hiszen - hasonlóan a nagyközönségnek kínált e-mail-szolgáltatáshoz - a cégek hasonló megoldása is ingyenes vagy a felhasználó foglalkoztatója fizeti a fix havidíját. Harmadszor kisebb házon belüli informatikai személyzet is elegendő a kisebb házon belül maradt informatikai rendszer menedzselésére.

Ugyanakkor a dolog legnagyobb előnye a benne rejlő jövőbeli lehetőségekben keresendő. A Google előbb-utóbb kínálni fog hasonló módon szövegszerkesztő és táblázatkezelő programokat is, amelyek segítségével például az arizonai egyetem diákjai és tanárai könnyen megoszthatják egymással munkáikat, például a házi feladatokat. Ezt követően blogok és wikik is felkerülhetnek a kínálatba, ami még további tehermentesítést jelent a házon belüli rendszerek üzemeltetésében.

Végül eljuthatunk oda, hogy alig marad szoftver, amelyet külön-külön kellene telepíteni és felügyelni a cégek számítógépein, és a drága hardvereket, a szerverparkot sem kell folyamatosan bővíteni. Ha ehhez hozzávesszük, hogy például sok alkalmazott áttért a vállalati telefonrendszer használatáról a jelentős részben ingyenes Skype-ra, akkor összességében egy új jelenség megjelenésének lehetünk tanúi a számítástechnikában: a nagyközönségnek szánt megoldások jelentős részben meghódítják a vállalati informatikát.

Ami ezzel kapcsolatban aggodalomra adhat okot, az a biztonság. Közismert a nyílt rendszerek fertőzöttsége mindenféle, a technológiát romboló szoftverekkel, illetve a bizalmas adatok után kutakodó programokkal. A Google azzal győzte meg az arizonai IT-főnököt az erőforrás-kihelyezés biztonságos voltáról, hogy megmutatta egyik adattárházának porig égett romjait, illetve azokat a forgalmi adatokat, amelyek bizonyították, hogy a katasztrófát egyetlen felhasználója sem érzékelte.

A magyarázat egyszerű: az informatikai szakcég olyan méretű rendszerrel és tartalékokkal rendelkezik, hogy még egy ekkora csapás sem képes megingatni rendszeres napi szolgáltatásait. Míg az egyetem - hasonlóan más intézményekhez vagy cégekhez - legfeljebb tucatnyi biztonsági szakértőt tud foglalkoztatni, a Google egész hadseregnyi embert tart erre a feladatra, mert létkérdés számára, hogy ügyfelei akár bizalmas információk cseréjére is nyugodtan használhassák rendszerét. Ennek ellenére a vállalatok minden bizonnyal házon belül tartják a legkritikusabb kommunikációt, de ez töredéke annak, amit ma kezelniük kell.

Vannak, akik kételkednek abban, hogy kialakulhat a kellő bizalom informatikai szolgáltató és megrendelője között ahhoz, hogy egy cégnek szinte az egész számítástechnikai rendszere házon kívülre kerüljön. Sannier szerint azonban ez pusztán kor kérdése. Ahogy nyugdíjba vonulnak az idősebb IT-főnökök, akik megszokták a régi rendet és persze azt, hogy nélkülözhetetlenségüket a házon belül épülő-szépülő technológiával bizonyítsák, úgy nyerhet teret az újfajta informatikai modell, amely közműszerűen biztosítja ezt az erőforrást, akár az elektromos művek az áramot.