Symantec - internetes támadás tinédzserek ellen

A legújabb felmérések szerint leginkább a 13-17 éves korosztály van kitéve az új internetes támadásoknak, a cyberbullying-nak - közölte a Symantec magyarországi képviselete az MTI-vel.

Bartha Hedvig szóvivő elmondta: ez a korosztály a társadalom on-line generációjába tartozik, ők nap mint nap használják az internetet, a mobiltelefont, az azonnali üzenetküldési szolgáltatásokat részben azért is, hogy a tanulmányaikhoz szükséges információkat megszerezzék, elolvassák a legfrissebb híreket, illetve szélesebb körben kommunikáljanak kortársaikkal.

Könnyen hozzá is férnek ezekhez az elektronikus kommunikációs eszközökhöz az iskolákban, otthon, ismerőseiknél, könyvtárakban, illetve WiFi hozzáférést biztosító helyeken. A modern kommunikációs eszközök használata során azonban kellemetlen élmények is érhetik őket, olyan cselekedeteket követhetnek el ellenük, amelyek során visszaélnek személyes adataikkal, jogosulatlanul használhatják fel fotóikat, a személyükre vonatkozó információkat, pletykák, rosszindulatú támadások célpontjaivá válhatnak.

A szóvivő elmondta: februárban jelentek meg annak a kutatásnak az eredményei, amit az amerikai Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács megbízásából folytatott a Harris Interactive több mint 800 válaszadó részvételével az említett korcsoportból. A kutatás a "cyberbullying" tevékenységet vizsgálta, amely olyan cselekedeteket takar, amelyek során a tizenévesek bosszantják, durván ugratják egymást - mostmár nem az iskolaudvaron, a tanítás ideje alatt, hanem a nap bármely pillanatában a világhálón.

A kutatás arra is kitért, hogy a tizenévesek széleskörű internet-használatához miként viszonyulnak szüleik. Tíz közül négyen azt állították, hogy a szüleik rendszerint tudják, milyen on-line tevékenységet folytatnak, de semmilyen szabályt sem kell betartaniuk az otthoni netezés során. A megkérdezettek több mint negyede úgy gondolta, szülei egyáltalán nem tudják, mit csinál a világhálón, ezzel szemben 31 százaléknál léteznek szabályok a web használatára vonatkozóan, bár 8 százalék talál módot arra, hogy megkerülje a szülők előírásait.

A felmérés azt is vizsgálta, hogy a fiatalok ismerik-e a cyberbullying fogalmát: mintegy 66 százalékuk tudott valamilyen megközelítő értelmezéssel szolgálni, 8 százalék a jelenséget "on-line szívatásnak", ugyanennyien "on-line zaklatásnak" nevezte, s 7 százalék a tevékenységet "helytelennek", "rossznak" minősítette. Szintén 7 százalék úgy gondolta, hogy a fogalom másokról való pletykák terjesztését jelenti, 5 százalék úgy tartotta, hogy az ilyen tevékenységet folytatók "on-line zaklatják" az embereket, ugyanennyien egyszerűen "hülyének" tartják ezeket a felhasználókat.

A cybebullying jelentése: az internet, mobiltelefonok és egyéb technológiák használata olyan szövegek vagy képi tartalmak továbbítása, amelyek alkalmasak egy másik személy megzavarására illetve kínos szituáció előidézésére. A konkrét tapasztalatokra vonatkozó kérdésekre adott válaszok alapján kiderült, hogy az elmúlt egy évben tízből négyen már voltak részesei cyberbullying tevékenységnek, leggyakrabban a gimnazista korosztály, a 15-16 évesek: a lányoknál az arány számottevően magasabb, 51 százalék, mint a fiúknál, ahol ez 37 százalékot tette ki.

A leggyakoribb cyberbullying tevékenységek közé tartozik, amikor valaki másnak adja ki magát megtévesztés céljából, amikor valaki egy másik személyről terjeszt hazugságokat, illetve amikor valaki egy konkrét személy nevében kommunikál másokkal e-mailben vagy messenger programokon keresztül. A kutatás a jellemző incidensek után a jellemző válaszreakciókat is vizsgálta. Az ilyen incidenseket követően az érintettek 36 százaléka megkéri az illetőt, hogy fejezze be a tevékenységet, 34 százalék blokkolja a kommunikációt, ugyanennyien mesélnek is barátaiknak a történtekről. A válaszokból az is kiderült, hogy a fenti reakciók nagyobb arányban jellemzők a lányokra, a fiúk ritkábban reagálnak az incidensekre.

A nemek közötti eltérés az incidensek által kiváltott érzelmi reakciókban is megfigyelhetők, a lányokat jobban megviselik a történtek, míg a fiúk kevésbé bántódnak meg. A felmérés szerint a kellemetlenségeket átélt tizenévesek nagy többsége, mintegy 92 százaléka sikeresen azonosította a számára kellemetlenséget okozó személyt, aki az esetek több mint felében a barátok vagy iskolatársak közül kerül ki. A tizenévesek döntő többsége úgy gondolja, az elkövetők viccből zaklatnak másokat, és tettüket nem is veszik túlságosan komolyan, sőt 31 százalék úgy vélekedik, mindenki követ el hasonló cselekedeteket.

Bartha Hedvig a magyar iskolákban gyűjtött hasonló tapasztalatok alapján elmondta: nagyon fontos, hogy a szülők minél többet tudjanak arról, hogy a gyerekük kikkel, milyen kapcsolatot tart elektronikus formában, mert ez segíthet a megelőzésben, illetve az esemény bekövetkeztekor a rossz élmények feldolgozásban. A cég azt is javasolja, hogy az incidensek elkerülésére a családok állítsanak fel szabályokat az internet használatára vonatkozóan, töltsék együtt az internetezésre fordított idő egy részét, így megismerhetik, milyen weboldalakat szokott látogatni gyermekük.

A negatív tapasztalatokat érdemes megosztani a többi szülővel, illetve elmagyarázni a gyermeknek, milyen veszélyek, kellemetlenségek érhetik, illetve miként kerülheti el ezeket. A súlyosabb cselekményeket mindenképpen jelenteni kell az internet-szolgáltatónak vagy a hatóságoknak. Védelmet nyújthatnak a szoftverekbe épített, gyermekeket védő tiltások, valamint az olyan termékek, amik az otthoni, a támadásoknak leginkább kitett használóknak nyújtanak teljes körű védelmet.