Az LCD TV vásárlás aranyszabályai

IPTV, PIP, DVI, HDMI, HD-Ready, 1080i, 720p, 178 fok, 8000:1, 700cd/m2. Ismerős fogalmak? Amennyiben nem teljesen, akkor érdemes megismerkedni velük, mielőtt a XXI. század lázában égve megveszi valaki az első LCD televíziót, ami az útjába keveredik egy hipermarketben. A választék nagyon bőséges, az igények viszont általában egyediek, ezért a specifikációk ismerete nélkül csalódás lehet egy elhamarkodottan kiválasztott új szerkezet a nappaliban.

Több éve elérhetőek már LCD és plazma televíziók világszerte, viszont sokáig a tehetősebbek játékszere volt, ráadásul kevés olyan jelforrás állt rendelkezésre az otthonokban, ami ki is tudta volna használni ezeknek a megjelenítőknek a tudását. A digitális televíziózás, a konzoljátékok és a DVD-trónfosztó HD és BluRay szabványok térnyerésével tömegtermékké vált az LCD TV is. Ez egyben az árcédulákon szereplő számok gyors ütemű csökkenésével is járt, így egyre többen engedhetik meg maguknak a mára már alapnak és nem luxusnak számító technológiát.

Pár évvel ezelőtt még csak a megszállottak és a felvágós gazdagok körében hódított ez a téma, s a legtöbb mai vásárló technikai felkészültség terén jobban hasonlít az utóbbi csoportra. A drágább és nagyobb nem mindig jobb, az olcsóbb és kétes márka viszont nem mindig éri meg. Írásunkban az elejétől a végéig megnézzük mit is kell tudni, mielőtt betérünk a kereskedésekbe lapostévét venni.


Alapok

Mi is pontosan az LCD? Merülhet fel sokakban a kérdés. A Liquid Crystal Display (Folyadék Kristályos Kijelző) működésének lényege, hogy a korábbi katódsugárcsöves képernyők vetített képével ellentétben itt minden egyes képpont két átlátszó elektróda és két polarizáló szűrő közé szorított folyadék-kristály réteget jelent. A látható kép/szín pedig attól függ, hogy az elektródák éppen mekkora feszültséget kapnak, hiszen feszültség hatására nyomás éri a kristályt, melynek szerkezete átrendeződik és másképp ereszti át a fényt. A feszültség variálásával milliónyi színárnyalat előállítható, a látható képet mégis az egy teljes képpontot adó három al-képpont variációi határozzák meg, melyek a régi képernyőkhöz hasonlóan vörös, zöld és kék alapszínekkel operálva hozzák létre a többi színt. Ha mindhárom színű sub-pixel világít, akkor fehéret látunk, ha egyik sem, akkor feketét.

A vásárláshoz természetesen nem ilyenfajta tudásra lesz szükség, hanem elsősorban a specifikációkban található kategóriák helyes ismeretével lehet a vevőnek felvérteznie magát az ügyes eladó rábeszélő taktikája ellen.

Felbontás

Az első és egyik leggyakrabban hangoztatott érték, a képernyő felbontása. Ez az érték arról mesél, hogy a kijelző teljes felületén összesen hány képpont található. Ezt a sorok és oszlopok értékének szorzataként szokás megadni. Tehát például egy ma elterjedt 17"-os kijelző felbontása általában 1280 x 1024, ami azt jelenti, hogy egy sorban 1280, egy oszlopban pedig 1024 pixel helyezkedik el, összesen körülbelül 1,3 millió. Vásárláskor alaposan érdemes megvizsgálni tesztképekkel a kijelzőt, hiszen ezek az apró pixelek hajlamosak meghibásodni, amire a gyártó garanciát vállal és bizonyos időn belül ez automatikus cserét jelent.

A régebbi modellek felbontása 640x480 - 1024x768 pixel volt, de a kezdeti idők után, illetve az új szabványok megjelenésével ezek már a múlté. Hacsak nem kis méretű kijelzőt szeretne valaki mondjuk konyhába, hálószobába, akkor az ilyen felbontásoktól óvakodjon, akármilyen csábító az ajánlat.

A boltok polcain mostanság megjelentek az úgynevezett HD (High Definition/Nagyon valósághű) felbontású kijelzők, amivel együtt egyébként végleg utat tört magának a régi 4:3 képarány helyett a szélesvásznú 16:9 vagy 16:10-es. Illetve egy régi jó módszer átjutott az LCD korszakba is, miszerint az emberi szem számára egy folyamatos mozgókép érzetét adja az is, ha a kijelzőn nem egyszerre váltanak a képkockák, hanem egyik turnusban a páros, másik turnusban a páratlan sorok. Ezt hívják "interlace", azaz összefűzött képalkotásnak, jele a felbontások után egy "i" betű. Ezen új fogalmak mentén a jelenleg kapható termékeken található jelzések következőek lehetnek:

576p: A régi-vágású TV-kel megegyező számú sort takar, de szélesvásznon, melyet progresszív módon, azaz nem váltott sorosan, ér el. Felbontása 852 x 576, ami nagyjából a PAL DVD formátum felbontásával egyezik meg, illetve sok amerikai digitális tv adás is ezen a felbontáson érkezik.

720p: Szintén progresszív megjelenítés és szintén szélesvásznú, de a felbontás már 1280 x 720, ami már a magas minőségű digitális adások szabványa. Számos set-top-box (a digitális adások vételéhez szükséges célszámítógép, melyet a kábel TV konverterhez hasonlóan a fali csatlakozó és a készülék közé applikálunk) használja ezt a felbontást külföldön a HD felbontású TV adások sugárzásához.

1080i: A legnagyobb felbontás gyengébb változata, az említett progresszív mód hiányával, 1920x1080 képpont mellett. Ezt a felbontást manapság az Xbox360 játékkonzolok, illetve a nagyfelbontású HD TV adások használják.

1080p:A csúcsragadozó kategória, az előzővel megegyező felbontással, amit a Playstation3 mellett a DVD leváltására született két formátum, a BluRay és a HD-DVD használ (majd).

Ezek a kódok minden esetben a jelforrásra vonatkoznak, egy TV készülék dobozán azt jelentik, hogy képesek teljes mértékben megjeleníteni az adott minőséget. Tudni kell, hogy a katódsugárcsöves kijelzőkkel ellentétben itt a gyári felbontás viszonylag kötött, és más felbontáson próbálkozva komoly minőségromlás tapasztalható. Kevésbé éles, elmosott kép, tompább színek. A bejövő jelek és a kijelző felbontása viszont gyakran különbözik, ilyenkor a készülék az alacsonyabb felbontású jelet interpolálja (kiegészíti a hiányzó képpontokkal a szomszédos képpontok színeit átlagolva), illetve nagyobb felbontás esetén egyszerűen figyelmen kívül hagyja a plusz pixeleket.

A mai igények kielégítésére egyébként a legtöbb modell által nyújtott 1366 x 768 felbontás tökéletesen megfelelő, főként 40"-os méret alatt. Ami viszont elengedhetetlen, hogy a készülék képes legyen a HD jeleket feldolgozni, anélkül ma már nem szabad drága TV készülékre beruházni.

[1] 2  Következő oldal >>