John Woo: Stranglehold

Grafika:
A játék a Bioshock-hoz hasonlóan az Unreal motort használja, ami azért itt nem látszik annyira, mint a múlt héten tesztelt játékban. A megjelenés inkább hasonlít a tavalyi játékokra, még akkor is, ha látszik pár extra effekt. Kicsit minden szögletes, beleértve a karakter mozgását is. Nem érződik a 2007. rajta. A játék nagyon árkád, nagyon felületes és ez a grafikára is értendő, illetve a játékmenetre is. Látszik, hogy aprólékos valamelyest, de messze nem olyan átgondolt és árnyalt a díszlet, mint a Bioshock-é. Attól függetlenül vállalható, szép. Sőt a lassítások, a fejlövések utáni animációk, az arcok korrektek, a testek fizikája is látványos, igaz unalmas, hogy mindenki piruettel esik össze ha valamelyik oldalán találom el. A gépigénye sajnos kemény, bár szintén érthetetlen, hogy miért. Egyes tesztek szerint a minimum konfig alatt el sem indul, igaz "valamivel" afelett meg tökéletesen fut akadás nélkül nagy felbontásban is.

Játszhatóság:
A játék egyelőre Xbox360-ra kapható 17 ezer forintért, illetve hamarosan PC-re is megérkezik 12 ezerért. Véleményem szerint ennyit nem ér meg, inkább veszek három John Woo filmet 990-ért DVD-n. Ugyanannyi élvezetet nyújt, illetve ezzel a játékkal érdemes várni, amíg diszkont kategóriába kerül. Az újrajátszás lehetősége elhanyagolható, sőt aki nem fanatikus TPS akcióhős, az még a 6 óra végezte előtt meg fogja unni a szűnni nem akaró torkolattüzek hangját.

Kezelőfelület:
Szokásos átportolás para. A menükben való navigáció iszonytató, főként azért, mert sem egérrel sem billentyűzettel nem irányítható rendesen, inkább a kettő kombója hatásos. A játékban az irányítás annyira viszont nem lesz vészes, főleg, hogy csak rohanni és lőni kell gyakorlatilag. Az alap kiosztás teljesen megfelelő, a lövésen, a spéci képességek előhívásán és a vetődésen kívül mást nem is kell csinálni effektíve.

Hangok és zene:
A hangok azért érdemelnek dicséretet, profi szinkronhangok szólalnak meg, élen Chow Yun-Fattal, illetve a többiek sem ma kezdték a szakmát az IMDB tanúsága szerint. A zene tipikus akció-aláfestő, nem üt nagyot, sőt felejthető is, de messze nem rossz. Olyan átlagos.

Összegzés: Kicsit felemás megítélés alá esik a játék. Ha valaki eleve nem szereti a csihi-puhi akciófilmeket, akkor ez nagyon nem neki való. Akinek viszont a Last Ninja III a kedvenc játéka és Woo-val vagy Jackie Channal álmodik, annak kötelező darab. Ízlés kérdése. Innentől kezdve nem lehet rá mondani, hogy rossz, inkább csak azt, hogy kevésbé tartalmas, kevésbé értékes. Ennek ellenére szórakoztató lehet pár órára.

Nekem a faramuci érzés az volt, hogy a látványos akciójeleneteket inkább nézni jó és nem egy célkeresztet bámulni és mozgó pontokat keresni, miközben a karakterünk halált megvető bátorsággal csimpaszkodik egy kábelen. Legalább valami ismétlés lehetett volna benne, de így kicsit öncélú. A pontot komolyan befolyásolja emellett az eszméletlen gépigény és a hihetetlen méret, ami egyszerűen bioshockolt, mikor megláttam. Az őszi megjelenések fényében ez valószínűleg egy felejthető darab lesz, még akkor is ha kultikus, még akkor is ha nagy név áll mögötte.

A játék demójának letöltése